Hajnali rajtaütésekkel igyekeznek feltárni a kartelleket

2017. június 12. hétfő - 18:21 / PP/MTI
  •    

Nagyon fontos az együttműködés a hatósággal a kartellek feltárására is indított, úgynevezett "hajnali rajtaütések" során, mert annak megtagadása esetén az érintett cég éves nettó árbevételének 1 százalékáig bírságolható, egy eljárás során akár több alkalommal is - mondta Miks Anna, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsának tagja a GVH által a témában rendezett üzleti reggelin hétfőn, Budapesten.

Kiemelte, a hajnali rajtaütés (angolul dawn raid) vagy kutatás már bírói engedély birtokában zajlik, és a vizsgálatot végzőknek van már írásos bizonyítéka a jogsértés elkövetésére. Kérdésre válaszolva elmondta, évente nagyjából 5 kartelleljárás indul, és gyakorlatilag az összes rajtaütéssel kezdődik.

bárhol lehet kartellezni

Bárhol lehet kartellezni – Kép: GVH

 

Miks Anna elmondta, a rajtaütés ellen nincs jogorvoslat, csak annak végén támadható meg. A rajtaütés menetét ismertetve kitért arra, hogy a versenyhivatal munkatársai általában délelőtt jelennek meg a cégeknél, bejutásukat az épületbe az eljárási bírság miatt nem érdemes megakadályozni. A GVH-nak mindenhol joga van kutatni, nem csak a cég székhelyén, autóban vagy magánlakásban is, és minden adathordozóról készíthetnek másolatot, ide értve a magáneszközöket és az autó GPS-rendszerét is. A jelszavakat köteles megadni a cég, és nem hivatkozhat arra, hogy az adott szerver nem Magyarországon van, mivel a bíróság szerint mindegy, hol van a levelezés vagy más adat, ha a helyszínről elérhető, akkor a GVH lemásolhatja. Kitért arra, hogy az eljárás tárgyához nem kapcsolódó, más jogsértésre utaló bizonyítékok is lefoglalhatók, másolhatók.

Kocsis Márton, a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje elmondta, a hajnali rajtaütés világszerte egyre gyakrabban előforduló, előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálat, amit versenyjogsértés gyanúja esetén indítanak. A GVH saját számításai szerint 97 milliárd forint megtakarítást ért el a magyar gazdaság a kartellek felderítésével és szankcionálásával 2009 és 2014 között – ismertette.

Kocsis Márton szerint ennek oka, hogy a versenyjogi jogsértések, elsősorban a kartellek kivételes társadalmi-gazdasági károkat okoznak, így kivételes közjogi eszközöket helyeztek vele szembe. Magyarországon a GVH-n kívül az Európai Bizottság is foganatosíthat rajtaütést, ha uniós alapszerződésbe ütközés gyanúja merül fel – ismertette.

A piacnak és a fogyasztóknak is káros a kartell
Sorra indulnak perek kartellező vállalkozások ellen, amelyekben a kartell miatt sérelmet szenvedett piaci szereplők kívánják felmerült többletköltségeiket megtéríttetni. Az EU irányelvén alapuló és a magyar jogba ez év elején átültetett, a kártérítési igények hatékonyságát elősegítő rendelkezések lassan elérik céljukat. Az új szabályozás értelmében jelentősen könnyebb lett az elszenvedett kár bizonyítása, hatékonyabban megismerhetőek a kartellezés dokumentumai, a jogsértést tényét pedig nem kell újra igazolni – foglalta össze a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Az ügyvéd szerint gyakori kifogás a rajtaütéssel érintett ügyfelek részéről, hogy alkotmányba vagy uniós egyezményekbe ütközik az eljárás. Mivel ez egy erős közhatalmi jogosítvány, általában a közérdek megelőzi az eljárás alá vont vállalkozás magánérdekét – mondta. Ennek ellensúlyozására garanciát jelent az ügyfélnek a bírói kontroll, a jogi képviselethez, védekezéshez való jog, valamint az üzleti titok védelme. Ez nem jelenti, hogy a GVH nem ismerheti meg a bizonyítékokat, hanem azt, hogy nem adhatja át azokat harmadik félnek – fejette ki. Bár az ügyfél nem köteles jogsértést beismerni, de a terhelő bizonyítékok szolgáltatása nem tagadható meg – hívta fel a figyelmet.

Kitért arra, hogy az együttműködés hiánya súlyos eljárási bírsághoz vezethet, például az E.ON Energie AG vállalatra az Európai Bizottság 38 millió euró eljárási bírságot szabott ki, mert a cég feltörte a bizottság egy helyiségre rakott pecsétjét. Akkor is kiszabtak eljárási bírságot, amikor 47 percig nem sikerült bejutniuk egy épületbe a vizsgálatot végzőknek, annak ellenére, hogy bizonyítható módon nem történt adatvesztés.

Kocsis Márton kiemelte, az ügyvéd szerepe ilyenkor megnyugtatni a munkavállalókat, telefonon lehet tanácsot kérni tőle, és a vizsgálat vezetőivel is beszélhet, de jelenléte nem előfeltétele a kutatás megkezdésének – írja az MTI.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor