Hogy adjunk jól cafeteriát?

A munkáltatók egyre nagyobb összegeket fordítanak a szervezeti átalakításokra, teljesítménynövelésre, hatékonyság javításra. A cafeteria területét sem szabadna kihagyni a HR controllingból, ha azt akarjuk, hogy a juttatás a munkáltató részéről jól hasznosuló ráfordítás legyen, figyelmeztet a Piac&Profit szakértője, P. Király Ágnes okleveles adószakértő.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép:PP/FényesGábor

„Jó lesz az a …, majd csak elköltöm valamire.” Ez legszörnyűbb mondat, amit dolgozótól cafeteria juttatással kapcsolatosan hallhatunk. Így nincs sok értelme a rendszernek, nem beszélve arról, hogy túl sok pénzről van szó ahhoz, hogy „majd csak elköltsük valamire”. A cafeteria rendszer akkor működik jól, ha valós és egyedi igényeket is ki tud elégíteni. Ehhez – az ésszerűség határain belül – kellően széles választékot kell biztosítani. Adminisztrációs kényelemből nem érdemes korlátozni a lehetőségeket, mert az elégedetlenséghez és érdektelenséghez vezethet.

Évről-évre szinte menetrendszerűen jelennek meg a béren kívüli juttatásokat értékelő statisztikák (Itt például találhat egy frisset), de a különböző forrásokból származó adatok nem feltétlenül egybecsengőek. Tőlünk is gyakran kérdezik HR-esek – főként a cafeteria rendszer bevezetése, átalakítása előtt –, hogy melyek a legnépszerűbb juttatások, mit érdemes beletenni a választéklistába.

Az említett statisztikákból általánosságban sokféle információt lehet kinyerni, azonban a valós kép kialakításához érdemes a kimutatások mögé nézni. Nem mindegy például, hogy a juttatások népszerűségét összegszerűen vagy a választó dolgozók létszámában mérjük, esetleg a cégek általi alkalmazás gyakoriságát vizsgáljuk. A másik kérdés, hogy önkéntes kérdőíves adatokból, vagy a cégeknél felvett tényadatokból készült-e? És persze az ágazati összetétel és a cégek nagyságrendje sem mellékes.

A sokféle adat láttán kíváncsiak voltunk, hogy mi a helyzet a saját házunk táján. Vajon a mi ügyfélstatisztikánk melyik adatsorhoz közelít, és mik a tendenciák?

Népszerű lehet az öngondoskodás

Markáns különbséget találtunk a juttatások népszerűségi sorrendjében, a dolgozói választás összetételében. Ahogy a diagramok is mutatják az Étkezési Erzsébet-utalvány egyértelműen vezet, ami nem új jelenség, korábban is megszokott volt az étkezési utalványoktól és más statisztikákban is egyértelműen ez a juttatás áll a dobogó legfelső fokán. A Top Cafeteria statisztikájának második helyezettje azonban meglepetésre az egészségpénztár; szorosan követi mind értékben, mind a választók számában az étkeztetést. A SZÉP kártya a harmadik helyen végzett, az egyre több keresztfinanszírozás miatt nincs sok jelentősége a zsebeket külön értékelni. Az önkéntes nyugdíjpénztár mindkét összesítésben megszerzett előkelő negyedik helye is újdonság a többi kimutatáshoz képest, ez szintén jobb eredmény a vártnál.

Néhány juttatás választását jelentősen befolyásolhatják a helyi körülmények, illetve személyes adottságok. Az iskolakezdési támogatásra értelemszerűen nem mindenki jogosult, a munkába járás és a munkahelyi étkezés erősen függ a cég adottságaitól, de a helyi bérlet is elsősorban a fővárosban, esetleg néhány vidéki nagyvárosban lehet hasznos. Viszont a többi „apróság” sem elhanyagolható. Ezek a juttatási formák bírnak komoly előnnyel, ha például adómentes lehetőséget választanánk a kultúrához, vagy a biztosítási megoldásokhoz.

A cafeteria rendszer a vállalati kultúra része

A Top Cafeteria házi statisztikájának eltérő eredményeit több összetevőre vezettük vissza. Az egyik, hogy elemi szintű adatokból dolgoztunk, ami valószínűleg árnyaltabb képet mutat. Egy-két teljesen cég specifikus juttatást így is kihagytunk.

A másik fontos körülmény, hogy olyan munkáltatókról van szó, akik többségével évek óta együtt dolgozunk, folyamatosan fejlesztjük, finomítjuk a cafeteria rendszert. Együttműködünk az évenkénti döntés előkészítésben, amihez biztosítjuk a szakmai, adózási és piaci információkat. Ezeknél a cégeknél a cafeteria rendszer a vállalati kultúra részévé vált.

A legfontosabb azonban a munkavállalók megfelelő támogatása. Az emberek kényelmesek, maguktól kevesen tájékozódnak, ha pedig még papírmunkával is terhelik őket, elmegy a kedvük az egésztől. Ilyenkor az egyszerűbb megoldást választják, még ha nekik nem is az a legelőnyösebb.

Ezért lényeges, hogy minden információ könnyen és gyorsan elérhető legyen, és mindenki hiteles választ kapjon az egyéni kérdéseire is. A személyes tanácsadás, az adminisztratív kiszolgálás –amit minden évben nyújtunk a dolgozóknak – is egyfajta béren kívüli juttatás. Az eredménye pedig valóban egyénre szabott racionális választás a dolgozó részéről. Elsősorban ez lehet a háttere annak, hogy a munkavállalók tudatosabban döntenek, az öngondoskodást nem áldozzák fel teljesen az azonnali fogyasztásért.

Miből indultunk ki?
A Top-Cafeteria ügyfelei jellemzően 100 főnél nagyobb létszámot foglalkoztató munkáltatók, az átlag 300 fő. Összesen éves szinten közel 2 milliárd forint felhasználását vizsgáltuk meg a dolgozói választó nyilatkozatok adataiból. Ez cégenként persze változó nagyságú cafeteria keretet jelent, a legjellemzőbb az évi 200 és 400 ezer közötti, az átlag 330 ezer, ami valamivel magasabb a többi statisztikában látottnál. Ugyanakkor az sem mindegy, hogy a juttatásokat terhelő adót a munkáltató a kereten felül fizeti, vagy ráterheli a dolgozóknak szánt összegre. Ebben is vegyes a kép, a munkáltatók negyede adja nettóban a juttatásokat. A többiek – legalábbis részben – átterhelik a dolgozói keretre a közterheket, ami viszont az adómentes juttatások hatékony alkalmazásával átlagosan így is csak 17 százalékot jelent.
Puskelyné Király Ágnes okleveles adószakértő Top Cafeteria Kft.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo