Így kell lekönyvelni, ha nem fizet az ügyfél

A magyar vállalkozások egyik mumusa a behajthatatlan tartozás, a cégek több mint harmada küzd kifizetetlen számlákkal. A behajthatatlan tartozások azonban könyvelési szempontból is kihívást jelentenek.

Ha nem fizet az ügyfél, azt is le kell könyvelni– Kép: PP/Fotó: Bartos Gyula

A követelések behajthatatlanná minősítésének részletes szabályait a számviteli politikában és az ennek részeként elkészülő értékelési szabályzatban kell rögzíteni. A mérlegben a követelést addig kell kimutatni, amíg azt pénzügyileg vagy egyéb módon (beszámítással, eszközátadással, váltóval) nem rendezték, illetve amíg azt el nem engedték, vagy behajthatatlan követelésként le nem írták – írta Héhn Miklós, az RSM-DTM számviteli üzletágának a vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.

A mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni. (A fizetési késedelmek még mindig a magyar vállalkozások mumusai.)

A számviteli szabályok szerint behajthatatlan a követelés:

ha az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi;

az, amit a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás során egyezségi megállapodás keretében elengedett;

amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet;

amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet;

Tovább szorul a hurok az ügyvezetők nyakán
A fizetésképtelen cégek ügyvezetőit a jövőben már a felszámolás befejezését megelőzően, a közbenső mérleg alapján is kötelezheti a bíróság arra, hogy álljanak helyt a társaság ki nem egyenlített tartozásaiért.
amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, eredményesen nem lehet érvényesíteni;

amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel;

amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet.

A behajthatatlanság bizonyítása azért is fontos, mert ha a behajthatatlanság tényét és mértékét megbízható módon nem lehet dokumentálni, akkor a nyilvántartott követelés és az abból várhatóan megtérülő rész különbözetének összegét értékvesztésként kell elszámolni. Megfelelően dokumentálni kell a behajtásra tett lépéseket, mindenképpen tudni kell igazolni, hogy a követelést az elvárható gondossággal próbálta behajtani a gazdálkodó a rendelkezésre álló jogi eszközökkel. A hosszú fizetési határidőkből adódó költségek és kockázatok alternatív finanszírozási megoldások beiktatásával, így faktoring alkalmazásával csökkenthetők.)

Fontos, hogy a követelések behajtására alakult behajtó cégek nyilatkozata nem elegendő a követelések behajthatatlanná történő minősítéséhez, viszont ha a bírósági végrehajtó nyilatkozik arról, hogy az adós nem lelhető fel, akkor az már elfogadható hitelt érdemlő bizonyításnak.

A behajthatatlan követelés leírt értéke egyéb ráfordítás lesz (az elengedett követelés ezzel szemben rendkívüli ráfordítás). Amennyiben utólag bármi oknál fogva a követelésre pénz folyna be, azt egyéb bevételként kell lekönyvelni.

Adózási szempontból a társaságiadó-törvény (tao törvény) a behajthatatlan követelés fogalmát ismeri. Elfogadja a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelést mint költséget –, kivéve, ha a követelés elévül, vagy a bíróság előtt érvényesíteni nem lehet. Ezért is nagyon fontos a megfelelő dokumentáltság, hiszen az ellenőrzés során csak így lehet bizonyítani a tényleges behajthatatlanságot. További kedvezmény a társasági adóban, hogy azon követelések, amelyek még nem minősülnek behajthatatlanak (a számviteli törvény fogalma szerint), de amelyeket a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, bekerülési értékének 20 százaléka szintén levonható az adóalapból.

„Nem kötelező” felszámolni a késedelmi kamatot
A kormányzat szerint nem kötelező a tartozáskövetelő cégeknek felszámolniuk a késedelmi kamatot és a behajtási költségátalányt, a vállalat arról le is mondhat az új Ptk. szerint. Adószakértők szerint a jogszabály túl nagy terhet ró a cégekre.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo