Honnan lesz pénz a nagy ugráshoz?

2016. június 10. péntek - 07:30 / kfarkas
  •    

Az NHP és a Jeremie-program kifutásával sem maradnak forrás nélkül a beruházni kívánó magyar cégek. Minden eddiginél több uniós forrás érkezik hazánkba, a kockázati befektetők sem tűnnek el, és a tőzsdén is érdemes körülnéznie a magyar kkv-knak – mondták el a szakértők a Piac & Profit által rendezett Cégvezetők Csúcstalálkozóján.

kezek pénzt lobogtatnak

Kép:Flickr

Összesen több mint 12 ezer milliárd forintnyi uniós támogatás érkezik ebben az uniós ciklusban Magyarországra, ennek jelentős részét, mintegy 7 ezer milliárd forintot gazdaságfejlesztésre fordít az ország és túlnyomórészt a kkv-k a pályázatok célzottjai. „Ez a hétezer milliárd forint, ami most a cégekhez áramlik, több, mint amit az előző ciklusban Magyarország összesen kapott – mondta Lehoczky Tibor, a Goodwill Consulting vezető pályázati szakértője.

A már kiírt, vagy a még kiírásra kerülő GINOP és VEKOP pályázatok kapcsán elmondta: bár a pályázatok kiírásánál elsősorban a gyártó cégek a kedvezményezettek, azért bizonyos körülmények között a szolgáltatóipar is igénybe veheti ezeket a forrásokat. Ilyenek az un. szabad vállalkozási zónákban működő cégek, ahol a legelmaradottabb kistelepüléseken munkahelyeket teremtő vállalkozások magasabb támogatási intenzitást és könnyebb ügyintézést remélhetnek.

Ugyanakkor természetesen ezekhez a beruházásokhoz is szüksége lesz a vállalkozásoknak önerőre. Lehoczky Tibor szerint erre, amíg még van, a jegybank által indított Növekedési Hitelprogram (amelybe épp most került plusz forrás, de nem fog sokáig tartani) , a hagyományos banki források, vagy a befektetők jelenthetnek megoldást. Kiemelte ugyanakkor, hogy elindult az az uniós forrásokra támaszkodó hitelprogram is, amely visszatérítendő formában ad támogatást beruházásokhoz. „Ennek nagy előnye, hogy olyan cégek is részesülhetnek belőle, amelyek egyébként ki vannak zárva az uniós pályázatokból: nem kell az igénybevételhez lezárt üzleti év, így induló vállalkozások is igénybe vehetik. Ráadásul nagyon kedvezőek a feltételek, nulla százalékos a kamat, és három éves türelmi idő van a visszatérítésre” – mondta.

Ne tévesszük szem elől a tőzsdét

Forrásbevonásra nem csak hiteleket, vagy uniós forrásokat használhatunk, hanem közvetlenül is megkereshetjük a befektetőket. „Nem csak a legnagyobbak lehetnek sikeresek tőkebevonásban a tőzsdén” – mondta Madlena Tamás, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese a Piac&Profit által szervezett Cégvezetői csúcson. „Ugyanakkor egymilliárd forint árbevételnél kevesebbet termelő vállalkozásnak most még nem érdemes nekifutni a tőzsdének, de néhány év múlva már szinte biztos, hogy igen, ezért érdemes ezt a lehetőséget észben tartaniuk” – mondta a szakember.

Könnyebben léphetnek tőzsdére a kkv-k
A tőkepiaci törvény módosításának egyik legfontosabb elemeként mostantól nagyobb eséllyel léphetnek tőzsdére a kkv-k, ami a kkv-k tőkebevonását és láthatóságuk növelését is elősegítheti, a banki hitelek mellett pedig fontos finanszírozási alternatívája lehet az uniós pályázatoknak is 2020 után.

Madlena Tamás szerint ennyi, és ilyen mértékű uniós támogatás 2020 után szinte biztosan nem lesz Magyarországon, így a cégeknek máshonnan kell pénzt szereznie a beruházásokra. „Ez az ország gazdaságának is jót tehet, a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy minél elfogadottabb a tőzsdei forrásbevonás a gazdasági szereplőknél, annál gyorsabban kilábal egy gazdaság a válságból. Ám a magyar tőzsdén egyszerűen nincs elég szereplő, kevés a jó cég” – mondta a szakember.

Ezért a szakember szerint már a most elfogadott adóváltozások között is van olyan, amely a tőzsdei bevezetéseket könnyíti meg a vállalatok számára. „Ősztől, ha egy jelenleg zártkörűen működő részvénytársaság nyílttá alakul, az eredeti tulajdonos a befektetésből származó nyereségét tartós befektetési számlára helyezheti majd, így mentesülve az árfolyam-nyereségre kirótt adó aló” – hangsúlyozta Madlena Tamás

De a transzparens működésnek, – amelyet a tőzsdei bevezetés megkövetel – más előnye is van: akár kockázati tőkét, vagy stratégiai befektetőt keresünk,akár beszállítóvá válnánk, teljesen más lesz a megítélésünk az átláthatóság magas foka miatt. A jövő évtől kezdődően a BÉT több olyan platformot is létrehoz, amelyek a kkv-kat segíthetik: ilyen lesz a kkv platform, illetve a közösségi finanszírozást segítő crowdfunding-platform. “A BÉT pedig az alkalmas kkv-k számára két éves programot indít, a tőzsdére lépés előszobájaként, ahol mindazt a tudást átadjuk a cégeknek, amelyre szükségük lehet” – mondta Madlena Tamás.

De mit keres egy befektető egy cégben?

„Egy jó sztorit, jó piacot,és egy jó csapatot” – összegezte Horgos Lénárd, az M27 Absolvo partnere a Piac & Profit konferenciáján. A szakember szerint 2016-ban – és várhatóan jövőre – elsősorban az ICT, a biotechnológiai és gyógyászati technológiai cégeket keresik a befektetők. (Hogy mit még, arról itt olvashat bővebben.)  Fontos elemként kiemelte, hogy mindenképpen az innovatív, piaci előnyt jelentő megoldásokat keresik – de azért a jövedelmezőség maradt a legfontosabb szempont. „Viszont, ha nem ismerjük a tőkepiac játékszabályait, ha nem tudjuk, hogy melyik befektetőtől mennyit kérjünk, akkor nincs is értelme befektetőt keresnünk” – mondta Horgos Lénárd.

Ugyanakkor kiemelte, hogy egyre több befektető mindinkább nyit az induló cégek, a jó ötletek irányában. „Kvázi inkább üzleti angyalokként viselkednek és egyre többen vannak – nagyjából mintegy hatvanan – akiket az angyalok között tudhatunk” – mondta Horgos Lénárd. Kiemelte ugyanakkor, hogy tájékozatlanok az angyalokat kereső cégek is, de az angyal kritériumoknak megfelelők is. „Azt hiszik,hogy százmilliós nagyságrendű befektetésekről van szó, pedig 5-10 ezer euróval is be lehet szállni – másokkal együtt, tehát közösen viselve a kockázatot, – egy-egy ígéretes cégbe” – mondta.

Mivel a Jeremie alapok most kifogynak, várhatóan egy kis hullámvölgy következik, de a magánbefektetők, vagy kisebb pénzügyi befektetők egyre aktívabbak a magyar piacon. „Részben azért is, mivel a banki kamatok olyan mélységben vannak, hogy a hagyományos befektetési formák nem kínálnak vonzó hozamot” – emelte ki Horgos Lénárd.

Viszlát Jeremie! De most honnan lesz pénz?
2016. május 31-ig kellett a Jeremie kockázati tőkealapok kezelői kihelyeznie kis- és középvállalkozásoknak a rájuk bízott 131,5 milliárd forintot. A kormány közlése szerint ez “szinte teljesült”, a cégek viszont alig várják a következő kört. De mikor és milyen lesz?

 

Pénzszerzés
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor