Így figyelhet meg digitálisan a főnök!

2015. május 27. szerda - 11:02 / piacesprofit.hu
  •    

Kamerás megfigyelés, ujjlenyomat azonosítás, GPS nyomkövető: a technológia fejlődésével a munkavállalók megfigyelésének széles köre vált lehetővé, azonban az egyes módszerek gyakorlati alkalmazásakor a munkáltató könnyen jogsértést követhet el. A Munka Törvénykönyve engedi a munkavállaló ellenőrzését a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében, de mindez csupán bizonyos feltételek teljesülése esetén tekinthető jogszerűnek.

Kép: Pixabay

A jogszabályok értelmében a munkáltató jogosult a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizni, így ebben a körben a munkavállalók engedélyét sem szükséges kikérnie, elégséges az előzetes tájékoztatás az alkalmazott technikai eszközökről. Ezzel kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha az előzetes tájékoztatás pont a megfigyelés célját hiúsítja meg. Jó példa erre, ha a munkáltató a belső lopás vagy egyéb kötelezettségszegés leleplezésére végezne titkos megfigyelést. A Legfelsőbb Bíróság vonatkozó döntései szerint a személyhez fűződő jogok megsértésével készített kép- és hangfelvételek felhasználásakor a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét és a joggal való visszaélés tilalmának alapelvét is figyelembe kell venni – közölte a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda.

Tehát a munkavállaló követelheti, hogy a személyhez fűződő jogait – így a hang ás képfelvételéhez fűződő jogát is – mindenki tiszteletben tartsa, e jogát azonban csak a társadalmi rendeltetésével összeférő célra használhatja, arra nem, hogy a munkáltatóval szemben illetéktelen előny szerezzen, például megakadályozza az ellen szóló bizonyíték perbeli felhasználását. Különösen abban az esetben van helye az ilyen bizonyítékok perbeli felhasználásának, ha a tényállás megállapításának nincs más módja. És lássuk, be, hogy tipikusan azért készítenek a munkáltatók ilyen felvételeket, mert máshogy nem tudják bizonyítani a jogsértést.

Az érem másik oldala, hogy az ilyen bizonyítékokat készítőknek-felhasználóknak számolniuk kell az új Ptk. személyiségi jogi szabályaival, amely alapján a munkavállaló jogosult sérelemdíjra, amihez csak a jogsértés tényét (tiltott kép- és hangfelvétel) kell bizonyítani, a bekövetkezett kárt nem. Kérdéses, hogy egy ilyen esetben a bíróság milyen összegű sérelemdíjat ítél meg egy munkavállaló számára.

Így ellenőrizhetők a dolgozók
A munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni személyes adatainak kezeléséről, továbbá őt csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. Összegyűjtöttük a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlásának legfontosabb elemeit.

A kamera sem láthat mindent

A kamerás megfigyelés esetén – összhangban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vonatkozó ajánlásával – a munkáltatónak elsősorban arra kell figyelnie, hogy az egyes kamerák látószöge csak az adatkezelés céljával összefüggő területre irányuljon. Így nem végezhető megfigyelés a munkaközi szünet eltöltésére szolgáló (például: étkezde, pihenőszoba), vagy más olyan helyiségben, ahol az esetleges megfigyelés az emberi méltóság megsértésével járna (például: illemhely, öltöző), ide nem értve azt az időszakot, amikor a munkahely területén jogszerűen senki sem tartózkodhat. Maga a munkavégzés megfigyelése is tilos, kivéve azon munkaállomásoknál, ahol ez munkavédelmi, vagyonvédelmi szempontok miatt indokolt, például veszélyes gépsor, laboratórium, bankfiókok.

A munkáltatónak mindezen felül igazolnia kell a munkavállalók írásbeli tájékoztatását (melynek az egyes kamerák vonatkozásában tartalmaznia kell az adatkezelés célját, és a megfigyelt területet), a megfigyelt területen pedig figyelemfelhívó jelzést kell elhelyeznie. Fontos, hogy az új munkavállalók a tájékoztatást még a munkába lépés előtt, a munkaszerződéstől különálló dokumentumban megkapják. A készített felvételeket – felhasználás hiányában – főszabály szerint három munkanap elteltével törölni kell, azonban bizonyos körülmények, rögzítési célok esetén (például: veszélyes anyagok őrzése, befektetési szolgáltatási, tőzsdei tevékenység) a felvételek a rögzítéstől számítva harminc, illetve hatvan napig is tárolhatóak.

Így kezelhet személyes adatokat a munkáltató
A munkaviszony fennállása során, sőt már az azt megelőző kiválasztáskor a munkavállalók számos személyes adata kerül a munkáltató birtokába. Ezen adatok kezelésére szigorú szabályok vonatkoznak, amelyeket minden munkáltató köteles megtartani. Mely személyes adatokat kezelhet a munkáltató, és miként? Milyen kötelezettségei vannak a személyes adatok kezelésével kapcsolatban? A Piac&Profit szakértője segít!

Ujjlenyomat, hang, retina – csak különleges esetekben

A biometrikus azonosítás napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő személyazonosítási módszere. Lényege, hogy sajátos, egyénenként eltérő jellemzőket rögzít (pl: retina, ujjlenyomat, hang), ezeket a jellemzőket pedig kóddá alakítja, és egy adatbázis más elemeivel összeveti, így jutva el az érintett személy azonosításához. Az adatminimalizálás elve alapján (több, azonos célú adatkezelés közül azt kell alkalmazni, amely kevésbé korlátozza az érintett személyes adatainak védelméhez fűződő jogait) a biometrikus azonosítok csak különösen indokolt esetben alkalmazhatók, az esetek túlnyomó többségében másképp is el lehet érni az adatkezelés célját (például kártyás beléptető rendszerrel).

GPS alapú követés – korlátozott megoldás

A földrajzihelyzet-meghatározás tipikus esetei a munkavállaló által a munkavégzéséhez használt jármű vagy mobiltelefon követése. Fontos azonban tudni, hogy ez a fajta megfigyelés csupán az adatkezelés szempontjából releváns munkakörök esetén valósulhat meg (például: futár, pénzszállító, értékesítő, kamionsofőr), így irodai dolgozók esetében alkalmazása értelemszerűen kizárt. A megfigyelés emellett csak munkaidőben történhet, ezért abban az esetben, ha munkavállaló jogosult magáncélra is használni a munkáltató által rendelkezésre bocsátott eszközt, akkor a munkavállalónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a megfigyeléshez használt eszközt a munkaidő leteltét követően kikapcsolja. Ebben az esetben különösen fontos a pontos munkáltatói szabályzat elkészítése, amely részletesen szabályozza a GPS kikapcsolásának eseteit, illetve szankcionálja a rendeltetésellenes használatot.

“Összességében elmondhatjuk, hogy a munkavállalók megfigyelésére számos módszer alakult ki, melyek mindegyikére megtalálta a gyakorlat a maga válaszait. A technológia fejlődésével a munkáltatók felelőssége az adott esetben legalkalmasabb megfigyelési eszköz kiválasztásánál fokozottabbá vált. Az adatvédelmi hatóság eljárását és egy esetleges magas összegű adatvédelmi bírságot úgy kerülhet el a munkaadó a legkönnyebben, ha a preferált módszerrel kapcsolatos főbb szempontokat figyelembe veszi, és a cél eléréséhez alkalmas, de a munkavállalók személyes adatait legkevésbé korlátozó megfigyelési módszert választja” – fejtette ki véleményét Buzási Barnabás, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda munkatársa.

 

Info & tech
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor