Így lesz Ön a legjobb családi vállalkozó!

2014. február 27. csütörtök - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

A családi vállalkozásokhoz teljesen más vezetői erények szükségeltetnek, mint amilyenekkel egy "független" vállalkozásnál kell elsajátítani. Vannak, akik roppantul élvezik ennek a létnek minden pillanatát, vannak, akik agyérgörcsöt kapnak tőle. Az alábbiakban mutatunk néhány tulajdonságot, mely minden jó családi vezető sajátja.

Kép:PP archív

A családi vállalkozások mindig egy kicsit rendezetlenek: a munka és a magánélet óhatatlanul összefonódik, az inspiráló környezetet az irritáló környezettől csak egy hajszál választja el. Nehéz pontosan megmondani, egyes cégvezetők miért lubickolnak ebben a környezetben, míg mások miért őrülnek meg tőle, de úgy tűnik, van négy alapvető követelmény, ami ahhoz szükséges, hogy a család és a vállalkozás is virágozhasson.

Négy különálló szoba

A családi vállalkozások hátulütője, hogy az üzleti ügyek nem ragadnak a bejárati ajtón kívül, sőt, beszivárognak a konyhába, az étkezőasztal mellé, sőt még a hálószobába is. Ahhoz, hogy az üzlet ne vegye át az irányítást a család élete fölött minden szinten, el kell szeparálni a különféle feladatköröket a házon belül is – akárcsak egy igazi irodában. És persze helyet kell hagyni a magánéletnek is. Egyszóval ki kell jelölni (és persze szigorúan be is kell tartani) hol találkozik a cég menedzsmentje, hol ül össze az igazgatótanács, hol a tulajdonosok és végül mely területeken uralkodik maga a család. Nem kell természetesen nagy dolgokra gondolni, a fenti elszeparálást meg lehet oldani a dolgozószoba-nappali-háló-konyha négyesben is, a lényeg csupán annyi, hogy az üzletben érdekelt családtagok a különféle feladatköreikhez különféle “irodákat” is társítsanak. Ha pedig vége a munkanapnak, üljenek le az asztal körül, mint munkából megtérő családtagok, az ajtón kívül hagyva az üzleti ügyeket.

Krokodil-agy

Aki jó vezető akar lenni a családi vállalkozásában, meg kell, hogy tanulja kezelnie a “krokodil-agyát”. A tudomány azért nevezi így az agy ősi, primitív részét, mert ösztönösen, zsigerből reagál villámgyorsan az ingerekre, mindenféle alapos “megfontolás” nélkül. Valójában racionális énünk tiltakozik az ellen, hogy ilyen döntéseket hozzunk, anélkül, hogy kielemeznénk annak hatásait a környezetünkre, életünkre, céljainkra, egónkra.

A családi ezüstöt is betolták a cégbe, de megérte
Súlyosan megérezték a gazdasági válságot, de optimisták a magyar családi vállalkozások. Azonban még mindig komoly problémájuk a generációváltás, súlyosnak érzik az adminisztrációs terheket és örömmel látnák, ha a jogi szabályozás életszerűbb lenne.

Egy családi cég vezetője szinte soha nem hozhat(na) zsigerből, megérzés alapján döntéseket, hiszen döntésével nem csak a cég eredményésségét kockáztatja, hanem a család megélhetését is. Ennek ellenére egy jó vezető nem nyomja el az ösztönös ötleteit, inkább a “cégtársak” elé tárja, megosztja velük, ha úgy tetszik, megszűri az ötleteket a cégtársak és kollégák érzelmi szűrőjén.

Egy talpalatnyi föld

A jó családi vezető előre felkészül arra, hogyan is folytatja, ha egyszer a vállalkozási kaland véget ér. A nagyvállalati vezetők gyakran az ajtón kívül találják magukat, ha egyszer lejár az idejük a cégnél, legfeljebb egy másik vállalatnál kezdhetik újra a munkát. A családi vállalkozásban azonban hiába közeledik az öregkor, a vezetők megmaradnak tulajdonosnak, igazgatósági tagnak vagy épp tanácsadónak. Így hát a vezetőnek egyrészt el kell engednie a hatalmat, mielőtt jelenléte többet árt a cégnek, mint használ, másrészt viszont szembenézni a gondolattal, hogy az után is tudnak még valódi értéket termelni a vállalat számára, ha már nem ők viszik a napi ügymenetet.

Ez a fajta gondolkodásmód valójában az utódlás kérdésének szerves kiegészítője. A jó családi vezető nem csak abban gondolkodik, “vajon ki lesz utánam a vezérigazgató”, abban is, “mit csinálok, ha már nem én vagyok a vezér”? Aki előre gondolkodik, azt nem érheti meglepetésként a kor, rég tudja, mivel is szeretné folytatni hozzájárulását a családi ügyekhez.

Törődés az új generációval

A sikeres családi vállalkozók egyik legfontosabb közös tulajdonsága, hogy imádják nézni, ahogy a gyermekeik átveszik a stafétabotot. Megértik, hogy bármilyen fontos is a saját szerepük a cégben, valójában csak időleges. Elfogadják a tényt, hogy a gyermekük másként fogja vezetni a céget, mint ők. Nem kényeztetik a gyereket, nem is verik bele a “jó módszert”, inkább kihívások elé állítják az utódokat, hogy azokon keresztül fejlődjenek. Valódi munka, valódi feladatok és ha néha-néha bele is törik a bicskájuk a fiataloknak, nem földbe döngölik őket, hanem segítenek talpraállni.

Mint a bevezetőben említettük, a családi vállalkozásokhoz teljesen más vezetői erények szükségeltetnek, mint nagyvállalati környezetben. Azonban mások az ösztönzők is. Egy családi vállalkozás élén álló cégvezető teljesen úgy tud pénzt keresni, értelmet találni az életében és új generációkat kinevelni, ahogy azt ezen a körön kívül sehogy nem lenne képes. Márpedig sokaknak már ezért megéri.

Az utódlás lehet a családi vállalkozások rákfenéje
A magyarországi családi vállalatok és vállalkozások a GDP mintegy 50-60 százalékát adják, miközben a foglalkoztatottak közel fele tartozik ehhez a körhöz. A sikeres családi vállalatok több szempontból is hagyományosan az átlag fölött teljesítenek, tőkeerejükhöz mért jószolgálati tevékenységük és munkaerő-megtartó képességük is jellemzően erősebb, mint más jellegű vállalkozásoké. Mindezek mellett számos olyan problémával is meg kell birkózniuk, mely más cégeket nem, vagy csak sokkal kisebb mértékben érint. Ezek közül vitán felül az utódlás kérdése hordozza magában a legnagyobb veszélyeket, melyekkel már napjainkban is szembe kell néznie a generációváltás küszöbén álló, a rendszerváltás idején alapított hazai családi vállalkozásoknak is.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor