Innoválj, és nyerj!

A sikeres, hosszú távon eredményeket produkáló innováció célorientált és a piacba ágyazott. Ahhoz, hogy versenyképessé váljanak a hazai újítások és az újítók, át kell programozni a fejünkben az innovációról élő képet: a hatékonyságnak és kockázatvállalásnak is helyet kell szorítani.

Kép: Freedigitalphotos/chanpippat

Az innováció és a kutatás-fejlesztés viszonylag gyakran használt fogalmak, naponta találkozunk velük, mégsem egyszerű eligazodni közöttük, ha adott környezetben próbáljuk alkalmazni őket. "Az innováció mint tevékenység azonos korú az emberiséggel, hiszen elődeink amikor a kőkorszakban kifejlesztették az első pattintott dárdahegyeket, már újítottak: új vadászati eszközt és eljárást kísérleteztek ki, vezettek be a hétköznapokba. Az innováció végigkövette az ember tevékenységét napjainkig, mégis a modern termelés megjelenése fókuszált rá igazán a fogalom mögött megbúvó összefüggésekre" – mutatott rá Glósz Andrea, a Glósz és Társa ügyvezető igazgatója, aki szerint a vállalkozások nagyobb része még nem használja ki azokat a lehetőségeket, amelyeket az innováció és a kutatás-fejlesztés közvetlen és közvetett módon nyújt az eredmények hasznosulása révén. Sok esetben nem is azonosítják azt, hogy K+F+I tevékenységet végeznek.

Még nem hatékony

Egységnyi forrásból hatékonyabban valósulnak meg az innovációk az Amerikai Egyesült Államokban, mint Európában – hivatkozott egy friss felmérés eredményére Friedler Ferenc, az NKFIH általános és innovációs elnökhelyettese. A siker pedig nemcsak a pályázati kiírásokon múlik, hanem a pályázatokon is. "Az innováció célorientált, ami azt jelenti, hogy először a célt kell meghatározni, majd az ahhoz vezető lépéseket visszafele, jól definiált folyamatok mentén haladva" – hangsúlyozta a szakember, aki szerint nagyon fontos, hogy a folyamatokban részt vevők mindegyike együttműködő partnerként legyen jelen. "Messze nem hatékony, ha a partnerek kizárólag jelentésekben kommunikálnak egymással. Ha azt akarjuk, hogy megszülessen a versenyképes termék, folyamatos együttműködésre, visszacsatolásra van szükség. A kapcsolatok fenntartásához pedig megfelelő szervezetek kellenek" – tette hozzá az elnökhelyettes.

A versenyképes innovációs rendszer háromszereplős: alapja az akadémiai, egyetemi háttér, elképzelhetetlen kormányzati közreműködés nélkül, és a legfontosabbak a gazdasági szereplők. Utóbbiak keltik életre az ötletet, amely így egy ország versenyképességét fogja növelni. A körülbelül évi 80 milliárd forintos NKFI Alap megújult pályázati portfóliójának támogatási feltételrendszere is ehhez igazodik. Feladatorientált és nem forrásorientált, és olyan pályázókra számít a hivatal, amelyek nemzetközi mércével mérve versenyképes kutatási háttérrel rendelkeznek. Az elvárások között szerepel az is, hogy a pályázó konzorcium valamely tagja a nemzetközi versenyben helytálló hiteles ipari partnercég legyen, amely garantálja a fejlesztés hasznosságát, valamint azt, hogy a versenyképesnek induló projekt eredményei valóban hasznosulnak. Eddig ugyanis a projekt lezárásával a folyamat is megrekedt. A siker érdekében a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal nem azokra vár, akik csak a pénzre pályáznak, hanem a komoly fejlesztési és innovációs kapacitással rendelkező szereplőkre. "Szigorúak vagyunk, de ha olyan pályázat érkezik, amely érdemes a támogatásra, azt támogatjuk. Az ipari szereplőket pedig arra buzdítjuk, hogy az egyetemi partnerekkel minél célorientáltabban érjenek el eredményeket" – mondta Friedler.

Inspirálni nem nehéz! És nagyon megéri
Szeretné, hogy a munkatársai ne csupán rutinból dolgozzanak? Íme néhány ötlet arra, hogyan inspirálhatja őket az egyre jobb és élményekkel teli munkára.
Nyitott innovációk kora

Nem csupán célról kell beszélni az innováció esetében, hanem arról is, hogy mi az a probléma, amelyet meg szeretnénk oldani a fejlesztésünkkel, miben fogunk mást, jobbat nyújtani, mint a már piacon lévő hasonló termékek. Dr. Vicze Gábor, a Magyar Spin-off és Start-up Egyesület elnöke szerint ezzel a gondolkodással lehet valós eredményt elérni. A szakember több, az európai rendszerben meglévő ellentmondásra hívta fel a figyelmet. "Bár erős a felsőoktatási kutatói rendszer, az innovációk üzleti hasznosulása alacsony. És hiába magasak a privát cégek K+F-költései, a leginnovatívabbak között alig van európai. Európában rengeteget költenek tehát, és alacsony a hasznosulás, míg az Egyesült Államok és Ázsia hatékonyabban működik a nyitott innovációs modellnek köszönhetően" - emelte ki a szakember.

Korábban a fejlesztések a nagyvállalatok laborjaiban indultak, és csak néhány ötletből lett termék, amennyit a cég profilja és infrastruktúrája – a humán erő, az anyagi források – elbírt. Ma viszont az ötletek vándorolnak: sok innováció kikerül külön cégbe, így a sokkal több ötletnek lesz esélye, hogy megvalósuljon. "A folyamatot a digitális technológiák katalizálják: ma könnyebb céget indítani, könnyebb globális piacokban gondolkodni" – tette hozzá Vicze.

Hárommilliárd innovatív kkv-knak
A Széchenyi 2020 program keretében újabb, a mikro-, kis- és középvállalkozások K+F+I tevékenységét támogató pályázat jelent meg „Innovációs voucher” címmel, GINOP-2.1.4-15 kódszámmal. A felhívás célja a kkv-k jelentősebb mértékű bevonása az innovációs láncba, illetve a vállalati innovációs tevékenység intenzitásának ösztönzése. A támogatási kérelmeket 2016. március 21-től 2018. március 20-ig lehet benyújtani.
A nyílt innovációval a piaci visszajelzések is előbb tudnak beépülni a fejlesztési folyamatba, ami azt is jelenti, hogy előbb eldől, hogy életképes-e az ötlet. Minél előbb közel visszük a prototípust a piachoz, annál hamarabb és pontosabban látjuk, hogy merre menjünk tovább. Ez a módszertan hasznos a startupoknak és a már működő cégeknek egyaránt: gyorsabbá, hatékonyabbá és olcsóbbá teszi a fejlesztési folyamatokat.

Nem pályázat kell, hanem kockázatvállalás

Az innováció kifejezetten fontos Magyarországon, ahol korlátozottan áll rendelkezésre nyersanyag, a digitális technológiai újításokhoz pedig elég, ha van kellő számú okos ember. "Ez a terület közel 400 milliárdos exportot tett ki az elmúlt évben, aminek 90 százaléka hozzáadott érték. Az IVSZ kutatása szerint az IKT-export dinamikusan nő, és abban jelentős a magyar kkv-k részesedése. Ez tehát az a terület, ahol a magyar vállalkozások világviszonylatban tudnak versenyezni" – mutatott rá Vicze Gábor.

A további gyors növekedés legnagyobb gátja azonban a szakemberhiány és az alacsony kockázatvállalási hajlandóság. A magyar cégek által előszeretettel választott, kisebb kockázatot jelentő pályázati források ráadásul gyakran eltorzítják a korai fázisú cégeket. Málnay Barnabás, a Mobilitás és Multimédia Klaszter igazgatója úgy véli, az ilyen forrás csak akkor működik jól, ha nem túl nagy arányban van jelen a finanszírozásban, illetve ha egy nagyon tiszta, előre lefektetett stratégia mentén használják.

Sebők Orsolya - Timár Gigi

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo