Az első tervezet az ajánlattevők alkalmasságával foglalkozik, valamint a rájuk vonatkozó kizárási okokat tartalmazza. Az új uniós norma - és ez alapján az új magyar közbeszerzési törvény - szerint a kiírásban szereplő alkalmassági feltételeket, a kizáró okok hiányát nem kell igazolni, elegendő, ha az ajánlattevő egy formanyomtatványon nyilatkozik azokról.
Az Európai Bizottság (EB) erre a célra létrehozta az egységes európai közbeszerzési dokumentumot, amelyet elektronikusan kell kitölteniük az ajánlattevőknek, szintén az EB által működtetett web-felületen. A valótlan tények - súlyosabb esetekben - hamis nyilatkozatnak minősülnek, amely az erről a piacról történő időleges kizárással járhat.
Az uniós irányelvek - egy szűk körben - megengedik azt, hogy a nyilatkozatot tényként fogadja el az ajánlatkérő, de a fő szabály az, hogy azokat magyarországi adatbázisokból kell ellenőriznie. Az ajánlattevő azonban más adatbázist is megjelölhet, de feltétel hogy ehhez az ajánlatkérő közvetlenül hozzáférhessen. A minősített ajánlattevők jegyzékét továbbra is az Közbeszerzési Hatóság vezeti, de ilyet létrehozhatnak a gazdasági- és a szakmai kamarák is. Ezek működését - a hatósági jegyzék mintájára - szabályozza a rendelet tervezete.
A második tervezet a tervpályázatok eljárásait szabályozza. Itt az a legfőbb újdonság, hogy a tervpályázati kiírás nem szorítkozik az építészeti tervek megvalósítására. A fő cél azonban továbbra is a település- és területrendezés, építészet és építés, belsőépítészet, illetve adatfeldolgozás területén készített tervek vagy tervrajzok összevetése és rangsorolása. Ezeken túl azonban - összhangban az uniós irányelvvel - tervpályázat célja lehet különösen a mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató pénzügyi konstrukciók megtervezése, továbbá a kert- és tájépítészeti feladatok szakmai előkészítése, valamint védett műemléki érték érintettsége esetén az ezeket megalapozó kutatási és szakági dokumentációk készítése is.
A harmadik kormányrendelet tervezet a védelmi- és a minősített beszerzéseket szabályozza. Mint a tervezet indoklása megjegyzi, az EB kifogásolta az eddigi magyar gyakorlatot, amely lehetővé tette a védelmi irányelv alá nem tartozó beszerzések kiemelését is az általános eljárásrend alól. A közbeszerzéssel kapcsolatos bizalmas információk védelme megvalósulhat az általános közbeszerzés keretein belül is, például titoktartás vállalásával, illetve utólagos nemzetbiztonsági átvilágítással - áll az indoklásban. Az általános közbeszerzési eljárás alóli mentesítést az Országgyűlés illetékes bizottsága adja meg továbbra is. A mentesítést az ajánlatkérőnek kell kezdeményeznie, a beszerzés tárgya szerint illetékes miniszternél. A mentesítés kapcsolódhat a hírszerzéshez, az elhárításhoz, a honvédelmi beszerzéshez, továbbá egyéb esetekhez is.
Végül a negyedik rendelettervezet a közszolgáltatók közbeszerzéseit szabályozza. Ezek a szabályok rugalmasabbak az általános előírásoknál. Például lehetővé teszi kétfordulós közbeszerzés kiírását innovációs partnerségre is. A második fordulóba jutó jelentkezők kiválasztására bármilyen objektív kritériumrendszert alkalmazhat az ajánlatkérő. A tervezet mindössze egy feltételt szab: a kiválasztási szempontok nem sérthetik a valódi versenyt. A végrehajtási rendeletek - az új közbeszerzési törvényhez igazítva - november elsején lépnek hatályba.
