Jár a szünet a monitor előtt

A mai korszerű LCD képernyők használata mellett akár idejétmúltnak is tűnhet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit meghatározó rendelet. Pedig nagyon nem az.

Minden olyan, a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében alkalmazandó, aki napi munkaidejéből legalább négy órán keresztül rendszeresen bármilyen képernyős eszközt – számítógépet, laptopot vagy a légi forgalom irányításához alkalmazott képernyőt – használ. Tulajdonképpen a szellemi foglalkozásúak többsége esetében alkalmazni kell a rendelet előírásait.(Az előírások betartásán túl sem árt ügyelni a dolgozók egészségének védelmére!)

Nem kell alkalmazni a rendeletet viszont a járművek vagy munkagépek vezető-, illetve kezelőfülkéiben elhelyezett képernyős eszközök, a szállítóeszközökön lévő számítógépes rendszerek vagy az olyan hordozható rendszerek esetében, amelyeket a munkahelyen nem tartósan használnak. Ugyancsak nem kell alkalmazni számológépek, pénztárgépek és olyan egyéb készülékek használatakor, amelyek kisméretű, adatokat vagy mérési eredményeket mutató képernyővel vannak ellátva.

Kép: Knauf

Mi minősül képernyős munkahelynek?

A rendeletben megnevezett „képernyős munkahely” olyan munkaeszközök együttesét jelenti, amelyekhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyűzet, scanner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem stb.), esetleges tartozékok, ember–gép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet. A rendelet értelmében képernyős munkakör az, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is – hívta fel a figyelmet Pentz Edina, az RSM Hungary bérszámfejtési vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.

Beteggé tesz az irodai zsivaj
Egy egész Európára kiterjedő kutatás szerint a magyarok 25 százaléka a gondolja úgy, hogy hangos zajnak van kitéve a munkahelyén, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a zaj következtében keletkező halláskárosodás Európában a leggyakoribb munkahelyi betegség.
Meddig nézheti egyhuzamban a munkavállaló a képernyőt?

A képernyős munkakörökben a munkáltató úgy köteles megszervezni a munkafolyamatokat, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább 10 perces szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg. Az óránként biztosítandó 10 perces szünetek nem vonhatók össze, így nem lehet például két óra képernyő előtti munkavégzés után 20 perc szünetet kiadni.

Ha a képernyő előtti munkavégzés óránkénti megszakítása más életét, testi épségét egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy az adott technológia miatt nem lehetséges, a munkáltatónak úgy kell megszerveznie a napi munkavégzést, hogy a munkavállalót érő képernyő előtti megterhelés csökkentése érdekében a képernyős munkavégzést rendszeres időszakonként szünetekkel szakítsák meg, vagy más tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ez esetben sem lehet kevesebb, mint tíz perc, és a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje nem haladhatja meg a napi munkaidő hetvenöt százalékát.

Mit tehetünk a stresszes és hizlaló menedzserszokások ellen?
Szoros határidők, hatalmas felelősség, magas elvárások és kevés alvás: ha éveken keresztül ez a rutin, még ma változtatni kell! A rendszertelen életmód és étkezés ugyanis előbb-utóbb munkánk és egészségünk hátrányára is válhat! A közeledő év vége jó időpont az életmódváltásra.
Munkaközi szünet vs. kötelező szempihentetés

Összefoglalva tehát, ha valaki naponta legalább 4 órát számítógépen dolgozik, az már képernyős munkakör, és jár a „szempihentető”, 10 perces szünet óránként. Ez azonban hangsúlyozottan nem munkaközi szünet, vagyis nem a munkavégzés megszakítását vagy felfüggesztését jelenti, hanem azt, hogy ebben a „szünetben” a dolgozó olyan feladatot végez, amihez nem kell a képernyőt néznie, hogy pihenjen a szeme. Például elvégezheti a papír alapú feladatokat vagy a munkájával összefüggő telefonhívásokat, vagy részt vehet egy megbeszélésen, egyeztetésen a munkatársakkal.

A munkaadó kockázata, ha a képernyő előtti munkavégzés 10 perces szüneteltetése alatt munkaszervezési okokból nem tud másmilyen munkát biztosítani a munkavállaló számára. A képernyő előtti munkavégzés káros hatásainak megelőzése, csökkentése érdekében természetesen nemcsak a szünetek betartása a fontos, hanem a rendeletben előírt munkakörülmények, szemészeti vizsgálat és szemüveg biztosítása is. Ezt nagyban elősegíti, ha a munkáltató a munkavédelmi törvényben előírt kockázatbecslés és kockázatértékelés során, valamint a képernyős munkahelyen történő munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek rendszeres ellenőrzése alkalmával folyamatosan vizsgálja, hogy előfordulnak-e látásromlást előidéző tényezők, hogyan alakul a pszichés (mentális) megterhelés mértéke, és vannak-e fizikai állapotromlást előidéző egyéb tényezők.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo