A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara továbbra is támogatandónak tartja a kötelező kamarai tagság bevezetését, de ragaszkodik ahhoz a korábban is megfogalmazott feltételhez, mely szerint a vállalkozások részére a kötelező kamarai tagság többletjogosultságokat kell, hogy jelentsen, és nem a terheik növekedését.
Ezért a kötelező kamarai tagság bevezetését abban az esetben tudják támogatni, ha a kis- és középvállalkozásokról szóló 2004. évi XXXIV. törvényben megfogalmazottak értelmében a kkv-nak minősülő gazdálkodó szervezetek esetében a kamarai tagdíj semmiképpen nem haladja meg a mostani kötelező regisztrációs díj mértékét, az 5.000 forintot. (Az adótanácsadóknak például még ez is sok.)
A nagyvállalatok kérdése
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara teljes mértékben egyetért azzal, hogy a kamarai - és továbbmenve, a teljes gazdasági rendszerben – nélkülözhetetlen a nagyvállalatok jelenléte. Álláspontja szerint meg kell tartani az önkormányzati elvet a kamarák működésében, ezért a küldöttgyűlésben a nagyvállalati kvóta bevezetését nem támogatja. Ennek ellenére úgy vélik, hogy az operatív irányításban szükséges a nagyvállalatok jelenléte. Ezért javasolják, hogy a területi kamarák elnöksége és tagozatai részére – ugyan nem kötelező érvénnyel - legyen leszögezve az alapszabályban, hogy az elnökség szerkezete a magyar gazdaság szerkezetét leképező formában álljon össze, értve ez alatt a kis- és nagyvállalkozások százalékos megoszlásának arányát.
A küldöttgyűlésen elhangzott az MKIK elnökének előadása, melyben említésre került a közeljövőben a Cégbírósági feladatok esetleges átvétele. A BKIK álláspontja szerint ez hatalmas mértékű feladatot jelent a 2 kamarai rendszernek, ezért nagy körültekintéssel kell hozzáállni és csak bizonyos feltételek érvényesülése esetén képzelhető el megvalósítása. A legfontosabb kritérium, hogy a feladat területi alapokon maradjon, és ne okozzon többletköltségeket a vállalkozásoknak.
Véleményük szerint a már meglévő kamarai nyilvántartási rendszerre támaszkodva, területi alapon meg lehet valósítani, de csak akkor, ha a nyilvántartó rendszer jelenlegi hiányosságai kiküszöbölésre kerültek, és az adatbázis képes arra, hogy egy hiteles nyilvántartássá váljon. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara álláspontja, hogy a kkv törvény szerinti megosztásban a kisvállalkozások vonatkozásában a Cégbírósági eljárási/közzétételi díj mértéke ne változzon. A közepes- és nagyvállalkozások esetében pedig javasolják, hogy az MKIK Alapszabályában országos szinten, egységesen kerüljön meghatározásra a fizetendő közzétételi díj mértéke, úgy hogy ez fedezze a kieső önkéntes tagdíjbevételt.
A kamarai szolgáltatások egyenszilárdsága A BKIK egyetért azzal, hogy a kamarai szolgáltatásokat közelíteni kell egymáshoz, a vállalkozások hatékonyabb kiszolgálása érdekében, de véleményünk szerint külön kell választani a közfeladatok és az egyéb kamarai feladatok ellátását.
A kamarai közfeladatok többségének irányítási feladatait jelenleg is a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara látja el. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv, az Építőipari Vállalkozások Regisztrációja, vagy például a Választottbíróság, az MKIK irányítása alatt működik, így szükségtelen a további centralizáció.
Egyetlen terület a szakképzési feladatok ellátása, ahol megítélésünk szerint szükség lehet az erősebb koordinációra. Az MKIK a szakképzési vezetőkön keresztül gyakorolhatja a szakmai irányítást a területi kamarák tevékenysége felett. Ugyanakkor, az egyéb kamarai feladatok esetében, mint például a kereskedelemfejlesztés, szükséges lenne az MKIK aktívabb szerepvállalása a kormányközi gazdasági kapcsolatok szintjén, de mivel a vállalkozásokhoz a területi kamarák állnak a legközelebb, szükséges biztosítani ezek önállóságát abban a tekintetben, hogy milyen kereskedelemfejlesztési tevékenységet látnak el.
Véleményünk szerint az egyéb szolgáltatások területén először fel kell mérni, hogy milyen szolgáltatások vannak egyáltalán, elemezni ezeket, majd kiválogatni, hogy melyek a leginkább elfogadottak, legjobban használhatók a vállalkozások számára, és ezt követően ezeket országosan elérhetővé kell tenni. Jó példa erre a BKIK-nál bevezetett e-kamara csomag, mely országosan hozzáférhető mindenki számára. Javasoljuk továbbá tárgyalások kezdeményezését az egyéni vállalkozói nyilvántartási rendszer kormányhivataloktól való átvételére annak érdekében, hogy egy egységes kamarai rendszer kiépülhessen.
Közfeladatok ellátása
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara támogatja, hogy a vállalkozások hatékonyabb érdekképviseletének érdekében kormányzati feladatokat vállaljanak át a kamarák, azonban szükséges megvizsgálni, hogy a helyi önkormányzatok vonatkozásában melyek azok a feladatok, melyeket a területi kamarák is át tudnak venni. Ilyen feladat lehet például az időszakos vásárok megrendezése vonatkozásában a közterület használati engedélyek kiadása.
