Jól fogynak a vállalatoknak szánt uniós források

A Budapest Bank országosan reprezentatív felmérése szerint a vállalkozások közel ötöde adott be eddig pályázatot a jelenlegi uniós ciklusban, és bár a beruházási tervek hiánya vagy nem megfelelő előkészítettsége sok cég számára akadályt jelent, a pénzintézet szakértői szerint bőven van kereslet a források iránt. Az MFB Pontokon közvetített, vissza nem térítendő támogatással kombinált kedvezményes hiteltermékekből összesen 270 milliárd forintot igényeltek eddig a vállalkozások, ami a meghirdetett keretösszeg több mint felét jelenti. Ennek közel 40%-a, mintegy 100 milliárd forintnyi forrásigény (hitel+vissza nem térítendő támogatás) az elmúlt egy évben az MFB Pontok 5%-át üzemeltető Budapest Bankhoz érkezett.

A 2014-2020-as uniós ciklusban a vállalkozások számára rendelkezésre álló források döntő többségét, 500 milliárd forintot vissza nem térítendő támogatásokkal összekötött kombinált pályázatok segítségével helyezik ki az MFB Pontokon keresztül. Ezek a programok a vállalkozások fejlesztési igényeit szinte teljes körűen lefedik: lehetőséget nyújtanak többek között kapacitásbővítő beruházásokra, élelmiszeripari középvállalkozások komplex beruházásainak megvalósítására, komplex energetikai fejlesztésekre, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység támogatására. A kombinált termékek iránt fokozatosan növekszik az érdeklődés a Budapest Bank tapasztalatai szerint: a pénzintézetnél eddig mintegy 100 milliárd forint forrást igényeltek a cégek, aminek több mint a fele hiteligény. A forrásigények döntő többsége a 200 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkező kkv-szektorból érkezett. A legnagyobb érdeklődést a gyártócégek mutatták az uniós konstrukciók iránt: a Budapest Banknál tőlük érkezett a forrásigények 55%-a.

Kép:EU

„A kombinált termékekre pályázó vállalkozások összes forrásigényének közel 40%-a eddig a Budapest Bank 22 MFB Pontjának egyikéhez érkezett. Ennek okát elsősorban abban látjuk, hogy a kombinált termékek iránt inkább a nagyobb üzemméretű cégek érdeklődnek, amelyek számára hozzáadott értékkel bír kkv-tanácsadóink szakértelme, felkészültsége, akik mind a beruházás-tervezésben, mind a pályázati anyagok előkészítésében segítséget tudnak nyújtani partnereinknek” – mondta el Toldi Balázs, a Budapest Bank vállalati üzletágának vezetője.

A kombinált konstrukciók közül a kapacitásbővítő beruházásokat támogató, 113 milliárd forint keretösszegű termék iránt volt a legnagyobb a kereslet, hiszen ez a gépbeszerzési pályázatról lemaradó, illetve a telephelyfejlesztést tervező feldolgozóipari cégek számára egyedülálló lehetőséget jelentett. A túligénylés miatt már felfüggesztett termékre a forrásigények 30%-a érkezett a Budapest Bankhoz.

Jelentős az érdeklődés az agráriumot stratégiai jelentőségű szektorként kezelő pénzintézetnél az élelmiszeripari középvállalkozások számára kiírt, 100 milliárd forint keretösszegű pályázat iránt is: az eddigi összes forrásigény 54%-át a Budapest Banknál igényelték a cégek. A legnagyobb volumenű beruházások ebben a szektorban várhatók, hiszen míg az összes terméket tekintve az átlagos forrásigény 90 millió forint körül alakult, addig az élelmiszeripari pályázat esetében az egy cégre jutó forrásigény közel 800 millió forint, így nem ritka az 1 milliárd forint feletti összértékű beruházás sem.

Indulhat a versenyfutás!
Magyarország a 2014–2020-as pénzügyi ciklusban messze megelőzte a többi EU-tagállamot az uniós pályázatok gyors kiírásában – március 31-ig mindegyik megjelent – és a források időarányos lekötésében. A nyerteseknek most már a vállalt fejlesztések minél gyorsabb végrehajtására kell törekedniük, a még pályázni szándékozóknak pedig lassan el kell felejteniük az „ajándékpénzt”. Az utolsó szakaszban előtérbe kerültek a hitellel, kockázati tőkével és garanciával kombinált pénzügyi eszközök.
A pénzintézet 1.600 kkv megkérdezésével zajlott kutatásából kiderült: a vállalkozások mintegy ötöde adott be legalább egy pályázatot eddig a 2014-2020-as uniós ciklusban. Az EU támogatásokból finanszírozott projektek elindításának köszönhetően a cégek átlagban mintegy 11%-os árbevétel-növekedésre számítanak. Azok a cégek, akik nem terveznek pályázni, elsősorban a beruházási tervek hiányával indokolják ezt (44%), de sokan vannak azok is (19%), akik a pályázóra, a projektre vagy a hitelre vonatkozó feltételeket nem tudják teljesíteni.

Ugyanakkor a cégek 20%-a rendelkezik beruházási tervvel a következő évre, közülük 25% venne igénybe valamilyen uniós forrást. Jelentős tartalék van még tehát az uniós támogatásokból finanszírozható projektekben – a Budapest Bank szakértői szerint a jelenleg rendelkezésre álló források alapján a vállalkozások számára kiírt keretek akár ki is merülhetnek az év végéig.

„A Budapest Bankhoz az eddigi 100 milliárdon túl akár további 50 milliárd forint forrásigény érkezhet. Úgy látjuk, hogy a pályázók kihasználják az időt, hogy megfelelően előkészítsék beruházásaikat. Ez banki szemszögből is jó, hiszen ily módon sokkal kiérleltebb projektekkel találkozunk, amelyeket a piaci logika diktál, és amelyek várhatóan hatékonyabban hozzájárulnak a gazdaság növekedéséhez” – tette hozzá Toldi Balázs.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo