Jön a kötelező kamarai tagság?

Kötelező kamarai tagságot vezetne be a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) lapértesülés szerint. A Népszabadság birtokába került MKIK-előterjesztés szerint 2016 januárjától minden cég számára kötelező lenne a tagság, a mostani évi ötezer forintos hozzájárulásnál magasabb terhet jelentene a vállalkozóknak, a jelenleg is tagoknak viszont alacsonyabb díjat.

Kép:sxc

Az indoklás szerint a lépéssel befejezhetnék a kötelező regisztrációval megkezdett folyamatot, hiszen a vállalkozók jelentős része a ma kötelező regisztrációt és a kamarai hozzájárulást is tagságként éli meg. A kamara mindezzel párhuzamosan némileg eltérne a korábban hirdetett egy tag-egy szavazat elvtől: a gazdasági erő szerint is súlyoznának. Az előterjesztést az MKIK következő küldöttgyűlésén már tárgyalnák is - olvasható a lapban.

Egyelőre a tagság nem kötelező, de a szabályozás szerint 2012. január 1-jétől a nem mezőgazdasági egyéni és társas vállalkozások a bejegyzésüket követő öt napon belül, a már működők pedig a jogszabály hatálybalépését követő hatvan napon belül kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vételüket kezdeményezni.(Hogy mit és hogyan kell jelenteni, arról itt találja a részleteket.)

A kamarák tekintélye és befolyása jelentősen növekedett az elmúlt években, már nem vita tárgya, hogy ki képviseli a gazdaságot – jelentette ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nemrég egy rendezvényen. Ahhoz, hogy a kamarák újabb feladatokat vehessenek át, a szervezeti rendszer fejlesztésére van szükség - mondta a szakember a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésén tartott vitaindító előadásában. Alulról építkező, a vállalkozások igényeire épülő, a területi szervezetek önállóságát fenntartó kamarai szervezetre van szükség, amely ugyanakkor hálózatban működve, azonosan magas színvonalú szolgáltatásokat nyújt a felhasználóknak – hangsúlyozta az elnök. Parragh László az elmúlt évek eredményeit sorolva megemlítette a duális szakképzés bevezetését, a felnőttképzési rendszerének átalakítását, a gazdaság tisztulását elősegítő kötelező regisztrációt, valamint a területi kamaráknak gazdasági mozgásteret jelentő kamarai hozzájárulás bevezetését. Hozzátette: emellett - többek között a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv létrehozásával - bővült a kamarai vitarendezés is.(Hogy mit kapnak ma a cégek a kamarai regisztrációért, azt itt megtalálja.)

Az elnök kifejtette, a gazdaságot érintő kérdésekben közvetlen és valós az egyeztetési folyamat a kormányzattal, amely eredményeként a kamarai javaslatok beépülnek a jogszabályokba. Széleskörűek a továbblépési lehetőségek, a körvonalazódni látszó új kormányzati struktúra is kedvezőnek ígérkezik a kamara számára – mondta Parragh, aki szerint a lehetséges új kamarai feladatok között említette a cégregisztráció lebonyolítását, ahogy az számos nyugat-európai országban is történik.

2010-ben az Új Széchenyi-terv vitairatában bukkant fel újból a kötelező kamarai tagság kérdése. A rendszerváltást követően az 1994. évi XVI. törvény intézményesítette a köztestületi gazdasági kamarákat. A kamarai törvény szerint a kamarák köztestületek voltak, a működésük önkormányzati elven alapult. A cégek, vállalkozók kamarai tagsága automatikus lett. Ezt írta felül 1999-ben az Országgyűlés által elfogadott új kamarai törvény. Az első Orbán-kormány 2000 novemberétől szüntette meg a kötelező tagságot mondván, hogy a kamarai szolgáltatásokat sokan nem tudják kihasználni, hiába fizetik a megszabott tagdíjat. Akkor a kamarák taglétszáma 463 ezer cég volt. Többek szerint jól lobbiztak a kormánynál azok a vállalkozások, amelyek így fejezték ki bírálatukat a kamara nem elégséges tevékenységével, szolgáltatásával, működésével szemben, írta a Világgazdaság egy korábbi cikkében.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo