Jönnek az új tőkealapok

2017. augusztus 31. csütörtök - 13:30 / kfarkas
  •    

Felpezsdülhet a kockázati tőkepiac: a kormány meghosszabbította a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) kihelyezési időszakát, megemelte alaptőkéjét, és két vadonatúj alap is indul összesen 28 milliárd forintnyi keretösszeggel. Dr. Csuhaj Imrével a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatójával beszélgettünk.

Dr. Csuhaj Imre - Kép: SZTA, Fotó: Tóth Milán

Dr. Csuhaj Imre – Kép: SZTA, Fotó: Tóth Milán

Augusztus 28-án jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, hogy felemelik a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) jegyzett tőkéjét, valamint meghosszabbítják kihelyezési tevékenységét is. Így a 2011-ben 14 milliárd forint – 85 százalékban uniós, 15 százalékban költségvetési – forrásból elindított SZTA további 8 milliárd forintos tőkejuttatást kap, és 2025-ig további befektetéseket is eszközölhet, míg a program teljes futamidejét 2030-ig hosszabbította meg a kormányzat. De a Tőkealap-kezelő két, vadonatúj alap kezelését is megkezdi, az Irinyi II. és a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap összesen 28 milliárd forintnyi keretösszeggel indul. Dr. Csuhaj Imrével, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatójával beszélgettünk a magyar kis- és középvállalkozások finanszírozását alapjaiban befolyásoló változásokról.

Piac & Profit: Hogyan értékeli az augusztus végén megtett bejelentéseket? Milyen változásokat hoznak az SZTA működésében?

Dr. Csuhaj Imre: Megmarad az eddigi diverzifikált portfoliónk, ahogy a múltban, így a jövőben is mind az ipar, gyártás, egészségipar, a divat és dizájn, víz, szennyvíz, környezetgazdálkodás, informatika területén egyaránt törekszünk befektetésekre. Az eddigi befektetéseink sikere megmutatta, hogy az általunk követett stratégia sikeres: soha nem léptünk túl a 49 százalékos részesedésen, ha baj volt, akkor sem. Csak olyan cégbe szálltunk be, amely transzparens volt, vagy megteremthető volt az átlátható működés feltételrendszere, ugyanakkor a cégek tevékenységét minden lehetséges eszközzel segítjük. Ez a konzekvensen képviselt stratégia eredményezte, hogy az SZTA immár 27 exiten van túl (az alap jelenlegi portfóliója több mint 60 céget ölel fel), amelyek közül 24 zárul úgy, hogy valószínűsíthetően hozammal vagy teljes tőkemegtérüléssel szállunk ki. A kihelyezési határidő meghosszabbítása pedig lehetővé teszi, hogy még 2025-ig befektethetünk magyar vállalkozásokba.

Miben hoz újdonságot a két új tőkealap a magyar kockázati tőkepiacra?

Szemben a Széchenyi Tőkebefektetési Alappal, amely az ország egész területén és szinte minden iparágban keresi a megfelelő befektetési célpontot jelentő magyar vállalkozásokat, a nyolcmilliárd forint keretösszeggel induló Irinyi II. Kockázati Tőkealap kifejezetten a közép-magyarországi régió tőkeigényeinek támogatására szolgál, és az Irinyi Terv legfontosabb nemzetgazdasági céljaira épül. Így olyan hazai kis- és középvállalkozásokat támogat majd tőkével, amelyek tevékenységükkel hozzá tudnak járulni az iparfejlesztéshez, az ipari tevékenységek bővüléséhez, illetve a termelésük hatékonyságának növeléséhez. Ráadásul ebben az új konstrukcióban nemcsak már működő, hanem induló vállalkozásokba is befektetünk majd, olyan hagyományos iparágakban is, mint az élelmiszeripar vagy a járműipar. Fontos ugyanakkor, hogy az Ipar 4.0 koncepcióját is beemeltük, így a vállalatok digitális átállást szorgalmazó beruházásait-fejlesztéseit is hatékonyan segíthetjük.

Dr. Csuhaj Imre elnök-vezérigazgató, Széchenyi Tőkealap-kezelő
Az 1985-ben gazdaságszociológiából doktorált szakember 2011-től irányítja a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. tőkeprogramjának előkészítését és működését. Emellett a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Kuratóriumának elnöki, illetve a Start Garancia Zrt. Igazgatóságának elnöki posztját is betölti.

Miért csak a központi régióban indul az alap?

Mivel ez a régió nem részesülhetett a Jeremie programban meghirdetett forrásokból, ezzel azt a régóta fennálló problémát is orvosoljuk, hogy az ebben a régióban, elsődlegesen a hagyományos ágazatokban működő vállalkozások nem, vagy csak alig férnek hozzá kockázati tőkéhez. Az év végéig azonban várhatóan hasonló keretösszeggel a konvergencia-régiókban is elindul az ottani iparfejlesztési törekvéseket segítő Irinyi I. tőkealap.

Hogyan segíti a magyar cégeket a külföldi terjeszkedésben a másik tőkealap?

Több alkalommal is megkerestek már minket terjeszkedni kívánó magyar cégek és külföldi vállalkozások, amelyek a magyar piacon vetnék meg a lábukat. Ebben mostantól óriási segítséget nyújt a Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap, amely 20 milliárd forintos keretösszeggel kezdi meg a működését, és a magyar, illetve a velünk szomszédos országokban működő, terjeszkedni kívánó, innovatív vállalkozások számára nyújt majd tőkebevonási lehetőséget. Ez egy vadonatúj konstrukció, tehát, ha egy magyar vállalkozás szeretné a tevékenységét kiterjeszteni a határon túlra, vagy például egy kolozsvári cég terjeszkedne a magyar piacon, mi segítséget nyújtunk ehhez, mindig eleget téve az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak. Fontos kitétel azonban, hogy legalább középtávig fenn kell maradnia az együttműködésnek az egységek között.

Így lehet egy A4-es oldallal meggyőzni a befektetőt
A tőkebefektetőket nem több száz oldalas üzleti tervekkel lehet elcsábítani, legelőször egy rövid, legfeljebb egyoldalas összefoglalót készítsünk, hogy felkeltsük a figyelmüket. A Széchenyi Tőkealap segítségével megmutatjuk, mi az, aminek mindenképpen szerepelnie kell ebben!
Pénzszerzés
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor