Képzés nélkül nehéz túlélni a válságot

Az információk hiánya, az oktatási, képzési módszerek elavultsága közvetlenül hat nemcsak a vállalatok túlélési esélyeire, hanem a vállalkozói és munkavállalói réteg utánpótlására, nem utolsósorban pedig a magyar gazdaság egészére is.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

„Tény, hogy a magyar vállalkozók jelentős része sok tekintetben alulinformált" - mondta el a Piac & Profit kérdésére Bite Barbara, a Business Coaching Team munkatársa, aki úgy látja, a megfelelő információk minden további nélkül megszerezhetők a magyar oktatási intézményekben. Hozzátette azonban, hogy az életképes vállalkozásokhoz szükséges hozzáállásra, beállítottságra, illetve az ezeket a tulajdonságokat megalapozó gyakorlati képzésre kevéssé figyelnek oda Magyarországon.


A gyakorlati képzésre is ügyelni kellene

Hasonlóan vélekedett Hűvös Ágnes, a „Megoldás most" üzletfejlesztéssel foglalkozó szakértői közösség munkatársa is: „Rengeteg vállalkozó elvezetgeti a vállalkozását konkrét pénzügyi ismeretek nélkül. Sokkal komolyabb hiányosság, hogy teljesen hiányzik az igénye arra, hogy a szükséges ismereteket akár meg is szerezhetné. A stratégiai szemlélet, a hosszú távra gondolkodás hiánya sok vállalkozást még akkor is lehetetlen helyzetbe hoz, ha a működésükhöz szükséges források rendelkezésre állnának."

Gyakorlati tanácsok
A probléma felismerése: el kell jutni addig a pontig, hogy rájöjjünk, milyen készségünk, vállalatirányítási vagy pénzügyi ismeretünk hiányzik ahhoz, hogy cégünket sikeresen működtethessük. Tegyük fel a kérdést: mi működik rosszul, és miért?
Megoldáskeresés: ne szégyelljünk tanácsot kérni! A magyar piacon fellelhető tanácsadó cégek bármelyike segíthet abban, hogy válaszokat találjunk bármely kérdésre, vagy elérhetőséget ad ahhoz, aki már megtalálta a válaszokat. A közhiedelemmel ellentétben a tanácsadási díjak nem horribilisak, akár mikrovállalkozások vagy egyéni vállalkozók számára is megfizethetők. El kell döntenünk mi éri meg jobban: elsajátítani a készséget, vagy fizetni érte. Adott területen egy hosszadalmas, teljes körű képzés helyett hasznosabb lehet, ha olyan munkaerőt alkalmazunk, aki már rendelkezik a szükséges tudással.
Tanulni a hibákból: a magyar cégeknek átlagosan a 45 százaléka éri meg a negyedik évét. A viszonylag kevés sikertörténet mellett a kudarcot kiváltó okokra is fókuszálnunk kell. Például induló vállalkozás ne tervezzen pályázati pénzzel! A szakértők tapasztalatai azt mutatják, hogy azoknak a vállalkozásoknak érdemes pályázatokon indulniuk, amelyek már bejáratott üzleti modellel rendelkeznek, és a továbbfejlődéshez, terjeszkedéshez használnák a pályázati forrásokat.

Véleménye szerint a gazdasági ismeretek oktatásának legnagyobb hiányossága a gyakorlati képzés elhanyagolása és az elavult tankönyvek. A képzést minél fiatalabb korban el kellene kezdeni, akár már négy-nyolc évesen is fejleszteni lehetne a szükséges készségeket. Hiába szerepel a nemzeti alaptantervben (NAT) már az 5. osztálytól a gazdasági ismeretek tantárgy, ha az alapoktatásban - legalábbis az iskolák túlnyomó részében - hiányos a pedagógusok felkészültsége, s az intézmények forráshiánya miatt nincs lehetőség a modern projektalapú, tapasztalati tanulásra. „A felsőfokú képzésben nagy hangsúlyt kapnak a gazdasági ismeretek, a gyakorlati oktatás azonban ritka, mint a fehér holló, pedig szükség lenne rá - vélekedett a szakértő. - Sokan még üzleti tervet is csak azért készítenek, mert a bank vagy az esetleges befektető kéri. Sikernek a források megszerzését, nem pedig azok eredményes felhasználását tekintik."

Tragikusnak tartja az oktatás helyzetét dr. Herczeg István, a DFT Hungária vezető trénere is: „Senkit sem tanítanak meg az együttműködésre, a stratégiai gondolkodásra, és még nagyobb baj, hogy senkit sem tanítanak meg dolgozni." Úgy véli, a kkv-k egyik legnagyobb problémája a vezetői készségek hiánya mellett a munkavállalók alacsony munkakultúrája. „El lehet küldeni a vállalkozót nyelvi képzésre, lehet fejleszteni értékteremtési kompetenciáit, de ezzel még semmit sem ért el, ha egyszerűen azzal kell küzdenie nap mint nap, hogy a nyolcórás munkakezdésre pontosan beérjen az alkalmazott" - mondta el a Piac & Profinak Herczeg István.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo