Kicsikként is lehetünk filantrópok

2017. június 23. péntek - 07:30 / Szeicz András
  •    

Néhány évtizede elindult, és egyre erőteljesebben működik a CSR mint menedzsmentirányzat, amely a környezettudatos szervezeti tevékenység megvalósítására törekszik. A kisvállalatok számára is lehetőség ez arra, hogy felvegyék a versenyt a nagyokkal. Versenyelőnyt jelent, ha a cégnek nemcsak mennyiségi, hanem minőségi követői is vannak. Azonban nem minden CSR tevékenység olyan, hogy arról megéri PR-közleményt kiadni! Könnyen kínos eredménye lehet annak, ha nem tudjuk, hol van a határ az alapvetően korrekt viselkedés, az adományozás és a vállalati társadalmi felelősségvállalás között.

A kis- és középvállalkozások jelentős részének még mindig ismeretlen terület, sokan pedig csak a nagyok eszközének tartják a vállalat társadalmi felelősségvállalását, a CSR-t (Corporates Social Responsibility). Mivel a szervezetek a társadalomba beágyazódva végzik tevékenységüket, ezért számukra is fontos ennek a közegnek a minősége. A társadalom iránt felelőtlenül viselkedők sok vonatkozásban költségeket, anyagi és morális terheket hárítanak át a környezetükre.

Kép: Fotolia

Kép: Fotolia

Míg a nyugati nagyvállalatok már jó ideje tudják, hogy a CSR nagymértékben hozzájárul a brand erősítéséhez, és hosszú távon a felelősségteljes üzleti magatartás a profitnövekedést is elősegíti, itthon még csak most ismerkednek ezzel a kifejezéssel a vezetők. Gyerekcipőben még könnyen megbotlik az ember, és nincs ez másképp a kkv-k esetében sem: sokszor csak a PR-érték miatt tesznek egy-egy látványos gesztust, miközben saját alkalmazottaik nem megfelelő munkakörnyezetben dolgoznak, a munkaszerződésük és a valóság között óriási szakadék tátong, és kényszerből belemennek a feketemunkába is. Pedig a CSR egyik legfontosabb eleme az etikus üzleti magatartás és az emberi jogok tisztelete, így addig, amíg valaki nem rakott rendet a saját háza táján, ne akarja a világot se megváltani!

A CSR alappillérei ma már alapvető elvárások

A vállalati társadalmi felelősségvállalás néhány példamutató cég törekvéséből fejlődött ki, miszerint a legális és etikus üzleti viselkedés vezessen a profitszerzéshez. Ebből fakadóan a CSR alapja az ügyfeleink, partnereink, beszállítóink, üzlettársaink és alkalmazottaink iránti tisztességes magatartás. Ez a vállalat méretétől független és egészséges környezetben alapvető, a túléléshez szükséges elvárás: az iparágunkban érdekelt felek – legyenek azok belső vagy külső érintettek – az etikusabb vállalatot fogják előnyben részesíteni, ha a környezet lehetőséget ad a választásra.

A kisvállalatok számára a CSR lehetőség arra, hogy felvegyék a versenyt a nagyokkal. A kkv-k esetében komoly versenyelőnyt jelent, ha a cégnek nemcsak mennyiségi, hanem minőségi követői is vannak, akik vásárolnak, vagy igénybe veszik a szolgáltatásokat. A közösségünkkel való jó kapcsolatteremtéshez pedig hozzátartozik a szociális érzékenység, a közösségi életben való aktív részvétel. Tehát ideális esetben a cég igyekszik valamit visszaadni annak a közegnek, amelynek profitját köszönheti.

A környezettudatosság ma már a CSR része. De míg régen a környezet védelme és az újrahasznosítás plusz pontnak számított, ma már ez is alapvető elvárás a vállalatoktól. Ráadás feladat a vállalkozásoknak, hiszen mindezt energiahatékony módon kell beépíteniük a szervezeti működésbe. Mivel ezek a befektetések a céges költségvetés szintjén is megtérülnek, a kisebb cégek is szívesen építik be a „zöld gondolkodást” brandjükbe és marketingjükbe egyaránt. Miközben spórolnak a rezsin, népszerűbbé válnak az olyan tudatos fogyasztók körében, akik számára a „zöld” fontos szempont.

Hogyan lett divat a felelős gondolkodás?
Elfogytak az ígéretek, és megnőttek a fogyasztással kapcsolatos félelmek, erős hívószó lett az újrahasznosítás, az energiatakarékosság, magunk és környezetünk védelme. A CSR pedig a reklámpiac slágertermékévé vált úgy, hogy közben értéket is teremt.

Adományozni fontos, de nem mindegy, hogyan tálaljuk

Az, hogy a CSR csak a nagyok kiváltsága, alapvetően hibás megközelítés. Valójában minden olyan tett CSR, ami saját üzleti érdekeinken túlmutat, és valamilyen formában segíti a környezetünkben élőket. A kis cégektől senki nem várja, hogy milliós tételben költsenek CSR-ra. Erre nincs is szükség, hiszen számos kis költségvetésű lépéssel tehetjük felelősségteljesebbé és a környezet védelme és segítése iránt elhívatottá vállalkozásunkat.

De figyeljünk arra, hogy minek adunk hangot! Például ha egy vállalkozás az üzleti tevékenységéhez valamilyen formában kapcsolódó társadalmi csoport egyetlen rászoruló tagjának valamit adományoz, az kedves gesztus, de nem PR-értékű tett. Az adományozás mindenképp fontos része a társadalmi felelősségvállalásnak, de kínos eredménye lehet annak, ha a sokszor véletlenszerűen kiválasztott rászoruló egyén felé tett gesztust a kommunikációnk középpontjába állítjuk. Ezzel akaratlanul is egyértelművé tesszük a minket követő közösségnek, hogy nem teljesen önzetlen cél vezérelt bennünket. Rászorulókat PR-fogásnak/eszköznek használni brandünk erősítéséhez akkor is ellenszenvet válthat ki, ha az eredeti szándékunk nyilvánvalóan nem ez volt. Az esemény utólagos értelmezése mégis erre enged majd következtetni. Bár a kis cégek – limitált eszközeik és erőforrásaik miatt – könnyen elcsábulnak, nem éri meg PR-t csinálni bármiből, főleg, hogy anélkül is rengeteget profitálhat cégünk egy-egy ilyen jó cselekedetből. Például alkalmazottaink is jobban érzik magukat egy olyan munkahelyen, amely gondol az azt körülvevő közösségre. Ez pedig a munkaerő-hiányos környezetben nem is olyan kis nyereség!

Kapcsolatok és tudásmegosztás

Azt már tudjuk, hogy egészen alapvető dolgok is CSR-nak minősülnek, és azt is, hogy akár kínos vége is lehet egy jó szándékú cselekedetnek. Jogosan merül fel a kérdés, hogy akkor egy kkv mivel tud kiemelkedni a környezetéből. Legyünk bármilyen kicsik, visszaadni mindig tudunk valamit. A CSR nem válasz a világ minden problémájára, de fontos lépés afelé, hogy jobbá tegyük környezetünket, és motiváltabbá, lojálisabbá tegyük dolgozóinkat.

Az első és leghatékonyabb lépés annak a vizsgálata, hogy milyen CSR-elemeket tudunk beépíteni a már meglévő folyamatainkba. Idetartozik a beszállítókkal, partnereinkkel való kapcsolat milyensége, az erőforrás-menedzsment, a krízis- és változáskezelés vagy marketingtevékenység. Ezek újragondolásával egyaránt javíthatjuk a belső és a közvetlen környezetünkkel való kapcsolatok minőségét, és valódi együttműködést alakíthatunk ki, ez pedig hosszú távon növeli a stabilitást, a megbízhatóságot, és csökkenti a költségeket.

Sikerünk elsősorban annak a hálózatnak a megfelelő felépítésén és kezelésén múlik, amiben tevékenykedünk. Így nekünk is érdekünk például, hogy egészséges dolgozóink legyenek, hogy karrierlehetőséget kínáljunk embereinknek, hogy nullára redukáljuk a nemek közötti egyenlőtlenséget, vagy atipikus foglalkoztatási formákat biztosítsunk szervezetünkben.

Néhány folyamatunkba bevonhatjuk külső környezetünket is. Ennek egyik módja a tudásmegosztás. Cégünk belső tréningeit vagy továbbképzéseit megnyithatjuk a közösség számára is, így például tanárokat és tanítókat hívhatunk el képzéseinkre, ezzel hozzájárulva a közoktatás minőségének javításához, de nonprofit szervezetek és alapítványok munkáját is segíthetjük azzal, ha tudástőkénkkel segítjük működésüket – és ez hosszú távon sokkal többet ér, mint egy egyszeri adomány.

Elcsépelt a zöld téma, de fontos

A csapból is a zöldbiznisz folyik, de ennek az az egyszerű oka, hogy egészen szimpla lépésekkel lehet nagymértékben csökkenteni ökológiai lábnyomunkat. Mégis sok hazai vállalat egyelőre ennyit sem tesz meg, pedig nemzetközi szinten már az a ritka, ha valaki nem áll be a klímaváltozás elleni harcba.

Az Epson felmérése szerint a hazai munkavállalók 97 százalékának fontos, hogy környezettudatos helyen dolgozhassanak, ehhez képest az itthoni cégek jelentős része nemcsak a papír-újrahasznosítással áll hadilábon, de nyomtatás és fénymásolás során hatalmas mennyiségű papírt is használnak el teljesen feleslegesen. Olyan apró lépésekkel, mint hogy odafigyelünk a számítógépek energiatakarékossági beállításaira (alvó és hibernált üzemmód), vagy a termosztátot télen pár fokkal lejjebb, nyáron pedig feljebb vesszük, rengeteg energiát spórolhatunk meg. A sor a műanyag poharak használatának kerülésével és a LED izzók előnyben részesítésével még oldalakon át folytatható lenne. A „sok kicsi sokra megy” elv érvényesül itt is, tehát ne féljünk követendő példát mutatni.

Szintén fontos, hogy környezettudatos módon állítsuk elő termékeinket, de ennél is fontosabb, hogy el is tudjuk azt adni. A „zöld” szó ugyan nagy húzóerő, de amikor a fogyasztó a vásárlási folyamat döntési szakaszába ér, nem feltétlenül lesz elég, ha a termék megvásárlásával a jó érzésen kívül nem jut egyéb pluszhoz.

A másik gond a kiüresedett szlogenekben és az olyan hitelét vesztett kifejezésekben rejlik, mint az „organikus” szó, mely cím alatt rengeteg pénzt csaltak már ki emberekből hamis termékekkel. Az egyre tudatosabbá váló fogyasztók valódi tájékoztatást igényelnek. Érdemes megvizsgálni, mi motiválja őket arra, hogy zöld terméket vásároljanak, és eköré kell építeni marketingtevékenységünket.

Attól, mert nem mondjuk, még létezhet

Sokszor a legegyszerűbben úgy tudhatjuk meg az igényeket és problémákat, ha egyszerűen rákérdezünk azokra. Sok cég mégsem él ezzel a lehetőséggel, mert ami nincs kimondva, az nincs is, ugye. Pedig érdemes időközönként kérdőívvel kikérni alkalmazottaink véleményét arról, hogy milyen lépéseket tartanának szükségszerűnek a vállalaton belül, és mivel járulnának hozzá szívesen a cég társadalmi felelősségvállalásához. Szemetet szedni például nem mindenkinek van kedve, de ha mégis egyöntetűen megszavazzák a dolgozók, akkor máris be lehet építeni a következő csapatépítő programba.

Az, hogy meghallgatjuk a másikat, nemcsak alapvető része a nyitott vállalati kultúra kialakításának, de olyan ötletek felszínre kerülését is elősegíti, amelyekre a vezetőség esetleg nem is gondolt addig. Az interaktív kommunikáció, a vállalati programok, a munkavállalók bevonása a fejlesztési tevékenységekbe mérettől függetlenül fontos részét kellene, hogy képezze a kis- és nagyvállalatok életének. A jó, őszinte CSR-hoz kell egy jó csapat is!

Komposztálható csomagolóanyag menti meg a világot?
Cserélhető részekből álló mobiltelefon, amely ha elromlik, nem kell az egészet kidobni. Komposztálható csomagolóanyag. Biodízel használt olajból. Néhány példa arra, hogyan működhet a körforgásos gazdaság, ahol megszűnik a pazarlás.
Cégvezetés & irányítás
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor