Kik laknak az utcádban?

2017. november 24. péntek - 07:30 / Szeicz András
  •    

Ha mindenki rendet tart a saját háza táján, akkor mindenhol rend lesz – mondja Horváth Gáspár, aki az egyetem után kezdte el építeni a Miutcánk.hu-t. Az oldalon olyan lokális közösségek jöhetnek létre, amelyben az egymáshoz közel lakók segíthetik ki egymást egy létrával vagy egy fúróval éppen. Ez a sharing economy lényegében. A kérdés, hogy az alapvetően bizalmatlan magyar társadalomban mindez hogyan működik.

A Miutcánk valójában négy évvel ezelőtt indult, de az első tíz hónap csapatépítéssel és a pontos koncepció összerakásával telt.

Hogyan és milyen céllal kezdődött az oldal története?

A cél egyértelműen a lokális közösségépítés volt. Azonban még azt sem tudtuk, hogyan kell egy honlapot összerakni, nemhogy egy vállalkozást. Szóval felmértük a piacot, és versenyekre jártunk visszajelzésekért. Maga az oldal bő negyed év alatt kész lett, persze ekkor még a jelenlegi funkciók harmada se volt elérhető. Egy zárt tesztközösségben indítottuk el, amibe véletlenül belekerült egy újságíró is, aki írt a Miutcánkról egy rövid cikket. Így történt, hogy az eredetileg százfős tesztközönség egy nap alatt ezer főre nőtt, ami magával hozta az első szerverleállást is. Ezután pár héttel indultunk el hivatalosan, amiről szintén írtak a lapok. Ekkor jött a második a szerverleállás. Egy időben háromezer emberre nem voltunk még felkészülve.

Fotó: Neudold Júlia

Fotó: Neudold Júlia

Mi volt a személyes motiváció?

Egyetem után egy multinál kezdtem dolgozni, de nagyon hiányzott az érzés, hogy amit csinálok, annak rövid távon is legyen látható eredménye. Ekkor kezdtem a Miutcánk projekttel foglalkozni, ami arra a feltételezésre épült, hogy a nagyvárosokban az emberek a falszomszédjaikon kívül nem ismernek szinte senkit. Évekig laktam egy albérletben, ahol csak a kiköltözőbuliban derült ki, mennyire jó fej szomszédaim vannak, mert előtte sose találkoztam velük. Ez az élmény vegyült azzal a kihívásérzettel, hogy jó lenne a felesleges kiadásokat, pazarlásokat csökkenteni a világban. Nem érdemes megvenni egy fúrót, ha kétévente egyszer kell, és több szomszédomnak is van, akiktől elkérhetem.

A Miutcánk alapvetően a lokálpatrióta szemléletre és a bizalomra épül. Egyikben sem erős a magyar társadalom.

Azt látjuk, hogy a magyar társadalomban van igény a közösségre. Persze bizalmatlanok vagyunk, és általános trend lett az elidegenedés, de sok olyan folyamat indult, ami azt mutatja, hogy az emberek szeretnék helyben, bizalmi alapon megoldani a problémáikat. Jelenleg negyvenezer felhasználónk van. Kétharmada budapesti, és az oldalaktivitások jelentős része is a fővárosiaknak köszönhető.

Nagy felhajtással indult az oldal, aztán mintha kissé megrekedt volna.

Az elején volt egy indokolatlanul nagy népszerűsége az oldanak. Ebbe sok minden közrejátszott. Egyrészt az újdonság varázsa, másrészt pont ekkoriban szűnt meg az Iwiw, ezért népszerű kérdéskör volt, hogy vajon mi lesz a következő magyar közösségi oldal. A média is nagyon felkapta az akkor még nagyon kezdetleges állapotú Miutcánkat. Aztán jött egy kisebb stagnálás, de egy éve újra növekedésről beszélhetünk, ami annak köszönhető, hogy az ígért funkcionalitás immáron találkozott a valós funkcionalitással. Nekünk most az a fő feladatunk, hogy a visszatérők és az új felhasználók számát növeljük, ami által az oldalon belüli igényekre is sokkal hamarabb érkezik majd visszacsatolás, így ha valakinek egy holnapi biciklitúrára kell egy pumpa, jó eséllyel időben meg is kaphatja azt.

Sharing economy: megszoksz vagy megszöksz
Minél hamarabb száll be egy cég a megosztásos gazdaságba, annál több esélye van az érvényesülésre. Még van tér az új platformok számára, de a későn érkezők idővel azon kaphatják magukat, hogy ez a vonat már elment, véli Kőszegi Árpád, a PricewaterhouseCoopers Magyarország menedzsere.

Miből finanszírozzák a fejlesztéseket?

Az elején a saját tőke és a lelkesedés vitte előre az oldalt, aztán nagyjából egy évvel később találtuk meg az első angyalbefektetőnket. Ezek a befektetői pénzek az oldal jelenlegi növekedéséhez elegendők, azonban egy nagyságrendi előrelépéshez sokkal komolyabb marketingtevékenység és sokkal több fejlesztői munka szükséges. Ezek finanszírozásához keresünk jelenleg is intézményi befektetőt. Az üzleti modellünkből fakadóan azonban van egy másik bevételi forrásunk is. Egyik oldalról építjük a közösséget, aztán erre a felhasználói bázisra be tudunk hozni kiemelt helyi ajánlatokat, legyen szó akár étteremről vagy fodrászatról. Ezek a lokális hirdetések. Ezeket pont most indítottuk el, jelenleg targetált banner és hírlevél formájában lehet helyi ajánlatokkal elérni a Miutcánk felhasználóit.

Mit tanácsol azoknak, akik most jöttek ki az egyetemről, és szívesen kezdenének saját vállalkozásba?

A multinál töltött idő adott egy fix anyagi hátteret, és ott rengeteget tanultam a csapatmunkáról és arról, hogyan működik a munka világa. Sose árt, ha valaki megfordul egy már működő szervezetben, de akit ezt nem hoz lázba, akkor nem szabad sokáig ott maradni. Viszonylag könnyű vállalkozásba kezdeni, rengeteg az információforrás, és ami számomra az egyik legnagyobb meglepetés volt, hogy szinte bárkit el lehet érni Magyarországon a kérdéseinkkel. Aztán, hogy ebből lesz-e partneri kapcsolat, az majd idővel dől el. A másik fontos tapasztalat, hogy nem szabad sokáig várni. Persze meg kell fogalmazni a fő célkitűzéseket, a koncepciót, de elég gyorsan ki lehet jönni egy Facebook-oldallal és egy honlappal, ahol feliratkozhatnak hírlevélre az érdeklődők, és egyfajta piackutatásként az igényeiket is felmérhetjük ilyen formában.

Cégvezetés & irányítás
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor