Kínában az online eladáshoz is jelen kell lenni

2016. október 19. szerda - 12:01 / piacesprofit.hu
  •    

Kína a világ legnagyobb e-piaca, vonzó is a magyar cégeknek. De nem sokat ér az itt megszerzett tudás. Az online sikerekhez is fontos a személyes jelenlét, és tudni kell, mik azok a nekünk talán észrevehetetlen apróságok, amin bukhat az üzlet.

A fogyasztás fokozatosan a kínai gazdaság motorjává válik a befektetések helyett, és ez a változó környezet még inkább felértékeli a kínai kultúra és üzleti szokások ismeretét – vélik az Atradius hitelbiztosító szakértői.

„Mivel Kína a világ legnagyobb e-piaca, ahol a B2C eladások évente 25 százalékkal nőnek, nem véletlenül fordulnak a vállalatok az online megoldások felé a Kínába irányuló export esetén. Az online vásárlásnak már ünnepnapja is van Kínában. Ezen a napon tavaly 14 milliárd dollárnyi árut, főleg elektronikai terméket és márkás divatárut vásároltak a kínai fiatalok” – mondta az Atradius országigazgatója.

5 stratégiai lépés a nemzetközi márkaépítéshez
A külföldi piacon való megjelenéshez szükség van tőkére, gyártási kapacitásra, szervezetfejlesztésre és még számos dologra. A rengeteg befektetett idő és pénz azonban mit sem ér tudatos márkaépítés nélkül. Összeszedtünk 5 alaplépést, amit vétek lenne kihagyni.

Vanek Balázs szerint ugyanakkor nem elég beruházni egy online platformba a Kínával történő kereskedelemhez, mert nem pusztán a nyelvi akadályokat kell áttörni, hanem ismerni kell azt a környezetet, amelyben meg kell találni a termék célcsoportját, a vásárlókat.

„A sikeres kínai export alapjai” című tanulmány szerint fontos, hogy a kínai digitális piacon nem sokat ér a Facebook- vagy Twitter-tapasztalat. Emellett hiába a Paypal a legnépszerűbb nyugati online fizetési megoldás, ha a kínai vásárlók nem ismerik, és míg egy európai vagy amerikai vásárló a legszívesebben közvetlenül a kereskedő webshopjában veszi meg a terméket, a kínaiak inkább az online bevásárlóközpontokat kedvelik.

kínai városban biciklisták

Kép: SXC

Az Atradius elemzői azt tanácsolják, hogy az exportra készülő vállalatok fizikailag is legyenek jelen az ázsiai országban, és hogy a képviselőjük legyen tisztában azzal, mennyire lényeges a kínai üzleti kultúrában a formalitás, illetve a társadalmi hierarchia tisztelete. Ha nincs nálunk a névjegyünk, vagy ha csak az egyik oldalán van szöveg, nem számíthatunk üzletkötésre, de akkor sem, ha elkésünk a találkozóról, vagy ha színes, és nem pedig fekete-fehér prezentációban mutatjuk be a vállalatunkat.

Made in China helyett Made for China
A méretek miatt elvileg korlátlan az exportlehetőség, de valójában mégsem… Mindenképpen figyelembe kell venni a piac nagyságát és azt, hogy minden világcég jelen van, így meg kell találnunk azt a piaci rést, ahova a magyar áruk beférnek, meg kell találni a megfelelő árut, amivel meg lehet jelenni. Hogy ez mit jelent, arról részletesebben beszélt Pető Ernő, a Magyar–Kínai Gazdasági Kamara elnöke korábban, a Piac & Profit konferenciáján. Az, hogy kicsik vagyunk, nem azt jelenti, hogy meg kell ijednünk. Ki kell használni a szinergiákat, a két gazdaságpolitika szerencsésen kiegészíti egymást. Ugyanakkor Kínai befektetőknek csak a magyar piacot ajánlgatni egyenesen bűn, fogadóként legalább Európában gondolkodnak. Vagyis mi nem tudunk piacot adni Kínának, de megjelenési platformot igen – mondta a szakember.

Az Atradius kiemelten fontosnak tartja a szellemi tulajdon védelmét. Így lényeges, hogy egy vállalat az export megkezdése előtt bejegyeztesse a találmányát vagy a márkajelzését Kínában. Jogsértés esetén viszont először érdemes közvetítőn keresztül keresni a megoldást, mert a kínai üzleti kultúra a tárgyalásos utat előnyben részesíti a konfrontációval szemben. Az elemzés szerint sok esetben még a per előtt meg tudnak egyezni az érintett cégek.

A sikeres kínai exporthoz hozzátartozik a megfelelő fizetési forma kiválasztása is. Az Atradius azt prognosztizálja, hogy a közeljövőben lassul a kínai gazdaság, és ez azzal is együtt jár majd, hogy a kínai vevők egy része késve fizeti majd ki az importált árut. A készpénzes előre fizetéstől a hitellevélen át az okmányos beszedvényig számos megoldás létezik, ezek azonban különböző kockázatot jelentenek az eladó számára. „Egy hitelbiztosító bevonásával meg lehet előzni, hogy ha a kínai vagy bármilyen vevő nem tud, vagy nem akar fizetni, az exportőr ne kerüljön nehéz helyzetbe. Emellett a kínai piac nagysága és a kínai vállalatok nagy száma miatt számos nyugati cég gyakran tévedésből másnak küldi az árut, mint akivel leszerződött, és egy harmadik kínai vállalattól követeli a számlája kiegyenlítését. Egy hitelbiztosító az ilyen károktól is meg tudja kímélni az exportőröket” – mondta Vanek Balázs.

A magyar vállalatok évente körülbelül 2 milliárd dollár árut exportálnak Kínába. Az idén csak az élelmiszerexportunk 100 millió dollár nagyságrendű lesz.

Költségkímélés
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor