„Leginkább azok kezdenek el foglalkozni a tudatosan felelős működéssel, akiket egy nagyobb, alapvetően külföldi partnercég erre rákényszerít. Ennek ellenére a kis cégek közül sokan felelős módon működnek, CSR-programokat működtetnek anélkül, hogy tudatosítanák, éppen ezt teszik” – mondja a szakember.

Szerinte a kkv-knak alapvetően könnyebb társadalmilag felelősen működni. Bizonyos elemek, mint például a munkavállalók iránti felelősségvállalás, szinte természetes módon a működésük része, és könnyebben hatja át a cég egészét az elkötelezett tulajdonos szemléletmódja is. Profi szinten viszont kevesen foglalkoznak vele, aminek Lakatos Zsófia szerint az egyik fő oka, hogy nincsenek – vagy nagyon kevesen vannak – olyan tanácsadó cégek és szakemberek, akik segítenének a CSR-stratégia kialakításában, pedig nagy szükség lenne rájuk.

Kép: PP

Kisebb gond is nagyobb?

Összességében nincs igazán jó állapotban a CSR Magyarországon. Lakatos Zsófia szerint a hazai multi cégek pár éve itthon is rengeteg pénzt pumpáltak ebbe a területbe, mostanra viszont, úgy tűnik, elfogyott a lendület. „A magyar cégeknek mostanában kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy fenntarthatósági programokat tervezzenek és hajtsanak végre. És amíg egy cégnek a túlélésre vagy a gazdasági fejlődés fenntartására kell koncentrálnia minden energiáját, addig ez a helyzet nem is fog változni. A szakember szerint hiába nem ez az ideális, akkor lesz jelentős változás, ha az állam kényszeríti majd rá a cégeket. A másik út, ha az akut problémák orvoslása érdekében érvényesítenek felelősségvállalási szempontokat is.

Példamutató kisvállalati kezdeményezésekről itt olvashat!

„Utóbbira bőven van lehetőség, különösen, hogy a kkv-k esetében végképp semmi köze a CSR-nek a kommunikációhoz, sokkal inkább a józan paraszti ész diktálja számukra a felelős működést” – mondja a szakember. A környezetükért és közösségükért felelősen működőknél ugyanis kisebb az alkalmazottak fluktuációja, megelőzhető, hogy a vállalat konfliktusba kerüljön a körülötte élőkkel – a településsel, ahol működik, a munkavállalókkal vagy azok családjával –, sőt, nemzetközi tapasztalatok szerint azok a cégek, amelyek nem örvendenek jó hírnévnek a fogyasztók és a partnerek körében, gyakrabban kerülnek vitás jogi ügyekbe is. A felelős vállalatoknak nagyobb esélyük van sikeres beszállítóvá válni, és nem utolsósorban akár jelentős megtakarításokat is elérhetnek a tudatos fogyasztás révén.

Eszköz a munkaerőhiány ellen

Az egyre súlyosabb problémát jelentő munkaerőhiány miatt mindinkább elengedhetetlen a kisebb cégek estében is a tudatos munkáltatói márkaépítés, aminek a CSR is hangsúlyos eleme lehet. A Nielsen tavaly végzett, nemzetközi kutatása szerint a munkavállalók 67 százalékának számít a cég CSR-ja. Hogy miért? Mert ha a cég „jót tesz”, az a munkatársaknak is azt jelenti, hogy egy magasabb célért dolgozhatnak, úgy érzik, valami fontoshoz járulhatnak hozzá.

Az alkalmazottak ugyanakkor a legkomolyabb kritikusai is lehetnek a cég társadalmi felelősségvállalásának. Ők azok, akik pontosan látják, hogy az szerves része-e a cég működésének, vagy csak egy kendő, amit a valós tevékenység elé kötöttek a külvilág számára, hogy jobban mutasson a vállalat. A munkatársak tudják, hogy mi az igazság, és nem is félnek elmondani – ha nem is a főnök füle hallatára teszik ezt. Már csak ezért is érdemes a programot szorosan kapcsolni az üzleti célokhoz.

Fontos az is, hogy a cégek a társadalmi felelősségvállalás részének tekintsék a munkavállalókért való felelősségvállalást is. A szakmai fejlődés lehetősége felmérések szerint az egyik legfontosabb motiváló erő az Y generáció számára. Az egyéni karriertervek kidolgozása és támogatása, a munka mellett egyéb, a közösen elfogadott célokhoz kapcsolódó tevékenység segítése, a képzési lehetőségek biztosítása mind olyasmi, ami a cég számára is hasznot hoz, miközben a versenyképesség megtartása révén segíti a munkavállalókat és az egész társadalmat.

A kollégák érdekében tett lépések pedig közvetetten másra is hathatnak: ha a cég engedi, hogy pár perccel előbb fejezzék be a munkát, vagy később érkezzenek a dolgozók, figyelemmel a tömegközlekedési csatlakozásra, az nemcsak a munkatársakat teszi elégedettebbé és lojálisabbá, hanem jó a környezetnek is. Többen döntenek ugyanis a közösségi közlekedés mellett. A munkavállalókkal szembeni felelősség különösen fontos téma a haza kkv-k esetében most aktuális generációváltás kérdése kapcsán is. „A hosszú távú menedzsmentgondolkodás éppúgy a CSR része, mint fákat ültetni” – hangsúlyozza Lakatos Zsófia.

Fogyasztók szerepe

De ha mindez nem győz meg egy mai cégvezetőt, a végső érv, hogy a cégeknek azért kell törődnie a felelősségteljes működéssel, mert a fogyasztók törődnek vele. A felelős üzlet áttörést hozó változásait mind a fogyasztók változó döntései és szokásai váltották ki az elmúlt évtizedekben. Sajnos, az a gondolat, hogy a fogyasztó döntéseivel egy értékrend mellett is leteszi a voksát, Magyarországon csak nyomokban van jelen, bár a világban meglehetősen elterjedt – mondta a Piac & Profit konferenciáján egy éve Radácsi László, a BGE tudományos főmunkatársa. Véleménye szerint a most felnövekvő – és hamarosan fogyasztóvá váló – fiatal generáció lesz az, amelynek döntései esetében már itthon is erősebb lehet a tudatosság és az értékekért való kiállás. Lakatos is úgy látja, megjelent már Magyarországon egy felelős fogyasztói réteg. Egyelőre kevesen vannak, a többség inkább árérzékeny, így az etikus működés eladásnövelő hatása helyett egyelőre inkább csak az etikátlan működés büntetése érzékelhető. Egyelőre.