Több ezer milliárdnyi forrás érkezik Brüsszelből - kép: MTI

A 2014-ben kezdődő hétéves uniós költségvetési periódusban a magyar kormány tervei szerint a támogatandó kis- és középvállalkozások száma meghaladhatja a hatezret és az erre a célra összesen elkölthető forrás várhatóan több mint 460 milliárd forint lesz. Ugyanakkor, a pályáztatás megindításához szükséges operatív programok még egyeztetés alatt állnak Magyarország és az EU között, a hazai intézményrendszer csak a magyar költségvetés kockázatvállalása mellett írhat ki pályázatokat, így az elsőként elinduló pályázati kiírások várhatóan még szerény keretekkel fognak megjelenni. (De a partnerségi megállapodást már megkötöttük.) Éppen ezért az első uniós források megszerzésére törekvő kkv-knak a kiírásokat követően gyorsabban és hatékonyabban kell felkészülniük és pályázniuk, mint korábban bármikor – figyelmeztetnek a MultiContact Consulting szakértői.

(Az Operatív Programokat május elején véglegesítette a kormány, erről itt olvashat részletesebben.)

Csaknem kétéves szünet után hamarosan újra elérhetők lesznek a kis- és középvállalkozások személyi- és infrastruktúra-fejlesztéseit támogató új, uniós pályázati kiírások. A kormány korábbi bejelentései alapján idén ősszel napvilágot láthatnak az új fejlesztési periódus első pályázati kiírásai. Mivel azonban a pályáztatás megindításához szükséges alapdokumentumok még egyeztetés alatt állnak Magyarország és az EU között, a hazai intézményrendszer csak a magyar költségvetés kockázatvállalása mellett írhat ki pályázatokat, így az idén elinduló pályázati kiírások várhatóan még szerény keretekkel fognak megjelenni.

„Márpedig nagy a tét” – jelenti ki Pető Gábor, a többek között uniós forrásfelhasználással foglalkozó MultiContact Consulting ügyvezetője. – „A 2014-ben kezdődő hétéves uniós költségvetési periódusban a magyar kormány tervei szerint a támogatandó kkv-k száma meghaladhatja a hatezret és az erre a célra összesen elkölthető forrás várhatóan több mint 460 milliárd forint lesz. Éppen ezért az uniós források megszerzésére törekvő cégeknek most gyorsabban és hatékonyabban kell felkészülniük és pályázniuk, mint korábban.” (A tervezett konstrukcióról korábban itt beszélt lapunknak Csepreghy Nándor.)

A hazai vállalkozások a várakozások szerint a korábbi uniós költségvetési ciklusban végigvitt Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 2.1 intézkedési keretében meghirdetett pályázatokhoz hasonló kiírásokra számíthatnak. Mivel a még le nem zárt egyeztetések miatt a hazai intézményrendszernek biztosra kell mennie azzal kapcsolatban, hogy a most elindított kiírások később az EU megítélése szerint is elszámolhatók lesznek, az első pályázatok nagy eséllyel a piacra jutás, logisztikai beruházások, kutatás-fejlesztési projektek és a technológia-fejlesztés területén fognak megjelenni. (Éppen ezért jól előkészített projektek kellenek.)

Valószínű tehát, hogy a várható pályázatok nagyrészt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) első prioritási tengelyében, a második beruházási prioritás intézkedései közül kerülnek ki: ezek azok, amelyek lehetőséget nyújtanak a modern eszköz- és gépparkok, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására, és a kkv-szektor szereplői számára a versenyképesség feltételeinek megteremtésére és fenntartására. A kiválasztási kritériumok fókuszában a projektötletek megvalósításának szakmai, pénzügyi és szervezeti szempontjai, a rendelkezésre álló időtávon belüli megvalósíthatóság és a költséghatékonyság állnak. Mindehhez fontos hozzátenni, hogy a 2014-20 közötti uniós költségvetési időszak eljárási szabályai még szintén kidolgozás alatt állnak, tehát ezekben a kérdésekben is várható még némi finomhangolás.

„Azoknak tehát, akik még idén szeretnének pályázni és minél nagyobb eséllyel forráshoz jutni, viszonylag szűk pályázati kereteken belül kell sikeresnek lenniük, amelyben az idő is fontos tényező lesz” – emelte ki a MultiContact Consulting szakértője.

A konkrét pályázatokra előre érdemben nem lehet felkészülni, de ahhoz, hogy a vállalkozások a majdani kiírást követően minél gyorsabban tudják a lehető legjobb pályázatokat benyújtani, a szakértő szerint a következő hetekben tehetnek néhány alapvető lépést annak érdekében, hogy esélyeiket javítsák. Egyrészt, érdemes minél előbb ellenőrizni, hogy a vállalkozás megfelel-e az uniós pályázatok alapfeltételeinek, azaz az előírásoknak megfelelően valóban kkv-nak minősül-e, hogy rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezik-e, például nem szabtak-e ki rá munkaügyi bírságot az elmúlt 2 évben, illetve hogy a csekély összegű (úgynevezett de minimis) támogatás keretében 3 éven belül elnyerhető 200 ezer eurós határt az új pályázattal nem lépné-e át a cég. Fontos kérdés a tervezett fejlesztések helyének megfelelő kiválasztása is, hiszen az uniós fejlesztési források alapvető célja a régiók közötti egyenlőtlenségek felszámolása, így az EU az elmaradottabb térségekben tervezett projekteket preferálja.

A másik lényeges lépés a pályázati tanácsadó megtalálása, amely időigényes feladat lehet, hiszen mindenképpen érdemes felmérni több lehetséges jelölt tapasztalatait, konkrét referenciáit, árbevétel-adatait, illetve mindegyiküktől ajánlatokat kell bekérni és kiértékelni. Ha a vállalkozás nemcsak a pályázatírásra, hanem a teljes pályázat menedzselésére is kér ajánlatot – amelybe beletartozik a támogatás lehívása és az elszámolás is –, az egyszerűsítheti a folyamatot a későbbiekben, ha a cég elnyeri a megpályázott forrást. „Egy-egy uniós pályázat teljes életútja az ötlettől a támogatási szerződés végleges lezárásáig legalább öt-hat év, így a vállalkozások fejlesztési projektjeinek sikere múlhat azon, hogy olyan partnerekkel dolgoznak-e, akik legalább ennyi év korábbi tapasztalattal rendelkeznek, hatékonyan készítik fel a cégeket a pályázásra, és az új pályázatokat is jó eséllyel végig tudják kísérni” – tette hozzá Pető Gábor.