A pályázat nem szociális intézmény!

2015. március 13. péntek - 07:30 / Timár Gigi
  •    

Most aztán tényleg hal helyett hálót kell adni a kkv-knak, hangsúlyozza Krisán László a Kavosz Zrt. vezérigazgatója. Már csak pár évünk van, hogy a kohéziós forrásokból megteremtsük a növekvő gazdaság alapját és nincs B terv. Sokat vár a reformoktól az új ciklusban, de mint mondta, meg kell várni, amíg bizonyítanak. Hangsúlyozta, a kombinált megoldások hatékonyak, a finanszírozásban, az első támogatási szerződéseket pedig szeptemberre várja.

Kép:Pixabay

Megdöbbenésének adott hangot Krisán László a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a Portfolio Uniós Források 2015 konferenciáján, hogy Lázár János szerint 43.000 ügyfelet sikerült kiszolgálni az előző ciklus pályázati forrásaiból. Krisán szerint akkor nagyon nagy baj van, hisz közel 600.000 vállalkozás működik, ami akkor is nagyon sok, ha levesszük azokat, akik tényleg pályázat képtelenek.

A kkv-k fejlesztése a legnagyobb multiplikációs hatással bírhat a teljes gazdaság teljesítménye szempontjából. Ezért a támogatásuk kötelezően meglépendő tett – mondta Krisán. A Kavosz kutatásai szerint a vállalkozások 80%-a tervez fejlesztést. A válságban a vállalkozások nagy része kivérzett, mostanra lehet már szó arról, hogy esetleg fejlesztést, megújulást terveznek. 2013 elejére megálltak a GOP és ROP pénzek és azóta se indultak újra, ezért a cégek úgy várják az uniós pénzt, mint a mannát.  Hangsúlyozta viszont, hogy szeptember előtt nem reális várni az első tényleges támogatási szerződések aláírását.

Pénz kell, ehhez pedig bankok

Egy korábbi kerekasztal beszélgetésben Richter Sándor, a WIIW bécsi gazdaságkutatója kijelentette, a legjobb az lenne, a békén hagynák a bankokat. Krisán szerint azonban nagyon nem mindegy, hogy tűzszünet vagy békeszerződés van az állam és a bankok között, hiszen ez a legfontosabb ahhoz, hogy valójában hogy lehet majd a pénzekhez hozzájutni.

Száznál is több pályázat jön az idén
133 új pályázatot fognak meghirdetni még idén – jelentette be Lázár János, hozzátéve az idei évnek még egyenlően fontos feladata az előző pályázati ciklus pénzeinek lehívása. Véleménye szerint bár pénz lesz, a kérdés, hogy a kkv-kban van-e elég ötlet és képesség, hogy elköltsék azt.

Át kell alakítani a kkv-k gondolkodását, hisz sokan még mindig az ingyen pénzt látják benne. Pozitív trend, hogy a Kavosz felmérései szerint a vállalkozások 84%-a akar uniós forrást, ebben benne van az az 51% is, aki nem csak vissza nem térítendő forrásra nyitott. Ha nincs ingyen pénz, akkor egy elérhető áru hitelre mindenképpen szüksége van a vállalkozásoknak. A legtöbb cégnél nincs elég önerő, 70% hitelt akar felvenni, hogy et megteremtse.

A 2014-2020-as ciklus alapszükségletei

A finanszírozás tekintetében a kkv szektor pontos ismerete szükséges, a kkv életciklus figyelembevételével. Tudni kell, hogy melyik típusú vállalkozásnak mire van szüksége. A kicsiknek „kezdőcsomagra”, egy középvállalatnak viszont sok esetben már egyáltalán nem pénz kell – hisz azt ad neki a bank – sokkal inkább szakmai támogatás, ilyesmi. Tehát fontos ismerni az igényeket és ahhoz szabni a pályázatokat.

Sokkal inkább vállalkozásra bontott pályázatok kellenek, hangsúlyozta Krisán, hogy ne a vállalkozásnak kelljen radikális változásokat végrehajtani ahhoz, hogy forráshoz juthassanak. Ne a rendszer szabja meg, hogy milyen vállalkozások legyenek, hanem a létező vállalkozások számára legyenek pályázatok.

Az előző ciklus tanulsága, hogy ha mindenre adunk pénzt, akkor mindenre kevés jut. Fontos tehát megtalálni a prioritásokat. Így persze lesz olyan szektor, ami ki fog maradni, de legalább a többieknek több pénze lesz. Csak akkor jut elegendő pénz bizonyos dolgokra – véli a szakember. Körvonalazódik az is, hogy melyek azok a szektorok, amelyek jelentős forrásokra számíthatnak. Ezek a biotechnológiai ipar, elektronika, gépipar, gyógyszeripar, infokommunikációs és technológiai ipar, járműipar, élelmiszeripar, turizmus, kreatív ipar és a mezőgazdaság.

Probléma ugyanakkor, hogy a kkv-k kétharmada szolgáltat és nem gyárt. Tényleg ki kell őket zárni minden forrásból? Krisán szerint ezt azért át kellene gondolni, számukra is találni lehetőségeket.

“A kkv-k kétharmada szolgáltat és nem gyárt. Tényleg ki kell őket zárni minden forrásból?”

Az utolsó lehetőség

2020 után nem lesz többet uniós pénz, kohéziós forrás! Amit addig nem csinálunk meg, azt elbuktuk. A kohéziós pénzek célja, hogy nyugati szintre hozza fel az elmaradottabb országokat. Tehát most olyan beruházásokat kell fejleszteni, amelyek 2020 után is fognak termelni, hogy átvészeljük a beruházásmentes időszakokat is. Nincs B terv.  Még nem vagyunk kint a gödörből. Most aztán tényleg hal helyett hálót kell adni, mert ez az utolsó lehetőség – hangsúlyozta Krisán.

A GINOP legfontosabb eleme a foglalkoztatás 75% fölé emelése. Feldolgozóipar foglalkoztatás és innováció tuti minden pályázat első sorában szerepelni fog – erre kell készülni.

Valós fejlesztések és beruházások támogatása a fontos a presztízsberuházások helyett. Ezek csak addig adnak munkát, amíg az adott beruházás elkészül. Egy beruházásnak nem az aznapi beruházási értékét kell keresni, hanem tudni kell üzemeltetni és később pénzt kell hoznia valaki számára. Ugyanakkor, ha a korábbi pénzek megmentettek cégeket a bedőléstől, akkor jól használták fel őket. Emellett persze nagyon fontos, hogy a felhasználás hatékonyságát növeljük. Ha az NHP is csak arra képes, hogy ne essen tovább a kereskedelmi banki hitelezés, az jelzés értékű.

A pályázati rendszer reformjairól szólva Krisán kifejtette, jók, de még nem bizonyítottak. Látni szeretné, hogy tényleg csökkennek az adminisztrációs terhek, de ez olyan szörny, aminek ha egy fejét levágják, kinő egy másik. Kérdés az is, hogy a tervezett változtatásokhoz mit fog szólni Brüsszel. Hangsúlyozta, a halasztott önerő és az előleg lehívás lehetősége kedvezőnek tűnik, de költségvetési kockázatot jelent! Hiszen, ha előre fizetnek a vállalkozásoknak, akkor egy költségvetési hiány lép fel.

Az átalakítások kapcsán hozzátette, pályázatírókra, köztes szereplőkre igenis van szükség, csak a haramiákat kéne kiirtani. Nem életszerű viszont, hogy a rendszer teljesen nélkülük működjön. A valódi segítség az lenne, hogy a hitelkonstrukciók automatikusan, normatívan igényelhetőek legyenek. (Erről korábban Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár beszélt a Piac&Profitnak.)

Az önerő és az utófinanszírozás a kkv-k 70%-ának problémát okoz, erre Krisán szerint az egyszerű, gyors és kombinált megoldások a hatékonyak, mint mondta, ezekben van az igazi jövő. A sikerhez ugyanis a vállalkozásoknak önmaguk felelős finanszírozását is fel kell vállalnia. A válság egyetlen pozitív hatása, hogy átgondoltabbá váltak a hitelt felvevők – mondta Krisán, aki szerint ugyan a lehetőségek lényegi elemei lesznek az uniós pénzek, de a vállalkozásoknak épp annyi felelőssége van, mint az Uniónak. Látni kell ez a felelősséget és azt, hogy az uniós pályázatok rendszere nem szociális intézmény.

Pénzszerzés
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor