Új rendszer: automatikusan jár a 30 százalék előleg

2012. július 19. csütörtök - 15:11 / Sebők Orsolya
  •    

Az EU-s forrásoknak az utolsó fillérig célba kell érkezniük, és ebben „semmilyen kompromisszumot nem fogadhatunk el”, hangsúlyozta Orbán Viktor az Új Széchenyi Terv eredményeit összegző NFÜ-tanácskozáson csütörtökön. Ehhez a miniszterelnök szerint teljesen át kell alakítani az európai uniós pénzek lehívásának rendszerét.

Maga a miniszterelnök sem pályázna ma uniós forrásra, mert, ahogy az Új Széchenyi Tervet értékelő, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által szervezett csütörtöki konferencián fogalmazott: „ma kötélidegzet kell a jelentkezéshez. Én biztosan nem tenném, mert ha azt mondanák, hogy 600 meg 900 nap múlva lesz valami abból, amit egyébként én már jól átgondoltam, megterveztem, kiszámoltam, és készen állok a végrehajtására, könnyen lehet, hogy belebolondulnék”, idézte Orbán Viktor szavait az MTI.

Petykó Zoltán: Összefogás kell az uniós forrásokhoz - Kép: MTI
Petykó Zoltán: Összefogás kell az uniós forrásokhoz – Kép: MTI

Előleg és önerőalap

Az évtized legsikeresebb magyar találmánya
A Széchenyi-tervre rátérve a kormányfő azt mondta, ez a program az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb és legsikeresebb magyar találmánya, amely 2001-2002-ben a régió legversenyképesebb államává tette Magyarországot, és azt üzente, hogy a magyarok is lehetnek sikeresek. A tavaly újraindított Széchenyi-terv alapja az volt, hogy a magyar tulajdonú gazdaságot talpra kell állítani és fel kell erősíteni, számol be az MTI. A lezárt beruházások pedig "Magyarország megújulásának zászlóshajói" – fogalmazott a kormányfő és hozzátette: a fejlesztési ügynökséghez percenként érkeznek a pályázatok, és idén átlagosan naponta négymilliárd forint értékben nyíltak meg új pályázati lehetőségek. A magyar gazdaság állapotáról szólva Orbán Viktor arra mutatott rá, hogy míg az Európai Unió legtöbb tagállamából naponta jönnek hírek durva megszorításokról, addig Magyarország útja a stabilitásról szól. Az ország egy sikeres, 21. századi gazdasági modellt épít, amelyet Brüsszel sokáig kifogásolt, de az eredmények alapján végül az unióban is kimondták, hogy a magyar költségvetés kontroll alatt van – mondta. A munkát támogató családi adózást, a forgalmi adók növelését, az 50 százalékban magyar alapon bankrendszert, a non-profit közszolgáltatásokat, a keleti nyitást a külpolitikában, az újraiparosítást és a nemzeti mezőgazdaságot emelte ki, mint a hazai új gazdasági modell alappilléreit.

A miniszterelnök teljesen új rendszert lát szükségesnek, de ennek felállására 2013-14-ig biztosan várni kell. Addig a mostani modell kiigazítását ígérte. Jóllehet a visszaélések magasabb kockázatával számolni kell, mégis általánossá teszik az előlegfizetést. Az elhangzottak szerint minden pályázónak automatikusan jár majd a 30 százalékos előleg a jövőben. (A konstrukció nem új, hiszen 2009-ben azért, hogy az előfinanszírozás ne okozzon megoldhatatlan problémát a cégeknek, a MAG a szerződéskötés után 15 nappal automatikusan átutalta a támogatás negyven százalékát előlegként, amennyiben az ügyfél nyilatkozott, hogy élni szeretne a lehetőséggel – szerk.)

Orbán Viktor egy körülbelül 50 milliárd forintos önerőalap felállításáról is szólt, mert mint fogalmazott, az állami szereplők és az önkormányzatok az önerő hiánya miatt sok nagy pályázattal nem tudnak elindulni, így pedig a pályázati pénzt felhasználni akaró vállalkozók nem jutnak megrendeléshez. A szükséges összeget a költségvetésben kell „összegereblyézni”.

Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke a tanácskozáson azt hangsúlyozta, hogy csak együtt, összefogva lehet elérni az európai uniós fejlesztési források teljes és gyors lehívását. Úgy vélte: van rá esély, hogy 2015 végéig Magyarország minden operatív program 100 százalékában felhasználja az európai uniós forrásokat.

Orbán Viktor - Kép: MTI
Orbán Viktor – Kép: MTI

Emlékeztetett arra, hogy 2007-2013 között Magyarország számára 8 209 milliárd forint áll rendelkezésre, amely 85 százalékban euróban számolt uniós forrás, 15 százaléka forintban kifejezett hazai társfinanszírozás. A zárásig plusz-mínusz 20 forint árfolyammozgással lehet számolni, ami 300 milliárd forinttal változtathatja a keretet.

 

Jelenleg 130 területen összesen 1 700 milliárd forintra lehet pályázni az Új Széchenyi Terv keretében. Az idén még mintegy 700 milliárd forintra írnak ki új pályázatokat, de a teljes lehívás érdekében mintegy 300 milliárd forinttal kellene túlvállalni a lehetőséget, így 2012-ben ezermilliárd forint keretre kellene megjelentetni pályázatokat. Az elnök hangsúlyozta: a támogatói döntéssel lekötött összeg 6 283 milliárd forint, és 2 720 milliárd forintot fizettek ki.

Az NFÜ elnöke szerint a beérkezett pályázatok száma havi átlagban a kormányváltás óta 45 százalékkal, a támogatott projektek száma 79 százalékkal, a megítélt támogatás havi átlagszáma 23 százalékkal emelkedett, a kifizetett támogatás havi átlaga 230 százalékkal növekedett.

A gondokról szólva Petykó Zoltán kiemelte: a lehetőségekhez képest mintegy 550 milliárd forint számla nem érkezett be a rendszerbe, és gyorsítani kell a kifizetéseket. A kedvezményezettek 48 százaléka az államháztartási körbe tartozik, és esetükben nehéz az önerő előteremtése, ezért indokoltnak tartja a visszatérítendő önerő létrehozását. Szerinte a jogszabályokat is úgy kell alakítani, hogy az uniós források felhasználását is gyorsítani, egyszerűsíteni lehessen.

Itt találja a pályázati kiírások értelmezését segítő négy részből álló "kisszótárunk" első részét. Második rész, harmadik rész, negyedik rész.

Ellenvélemény
A Piac&Profit kérdésére válaszolva korábban pályázatíró cégek munkatárai egyértelműen azt válaszolták: a Fidesz-kormány első két évében nem javult az uniós források felhasználása. Jóllehet több pályázati célkitűzés született kifejezetten a kisvállalatok beruházásainak támogatására, a valóságban az érintettek nehezen jutnak pénzhez. Az önerő biztosításán túl a saját forrás igazolásának szükségszerűsége is nehézséget okoz. A beruházás idejére, valamint a fenntartási időszakra – ez kkv-k esetében 3 év – kért garanciák biztosítása sem egyszerű. Ha a pályázó bankhitelből teremti elő a szükséges önerőt, a bank az ingatlant, vagy a beruházás tárgyát jelzáloggal terheli. Ebben az esetben a támogató hatóságnak erre már nincs lehetősége. Komoly probléma, hogy a legtöbb pályázat esetében egyáltalán nincs lehetőség előleget lehívni (ebben jöhet most változás Orbán Viktor szavai szerint). Szintén nehezíti a pénzhez jutást az, hogy a vállalkozások számára nem látható mikor, milyen témában írnak ki pályázatot. Mostanában még a biztosra ígért, sőt esetleg már kiírt pályázat megvalósulására sincs garancia, a kitöltőprogram pedig akár időközben is módosulhat számtalan felesleges munkát okozva a vállalkozásoknak, pályázatíró cégeknek. A bonyolult, sok adminisztrációval járó, hektikusan megjelenő majd hirtelen bezáródó konstrukciók lehetetlenné teszik, hogy a cégek tervezzenek és maguk pályázzanak. A pályázatíró szakemberek is egyre több időt kénytelenek azzal tölteni, hogy óráról órára ellenőrzik az NFÜ honlapján megjelenő híreket. Így csak egy nagyon szűk réteg profitál a pénzekből. Pályázatíró cégek azt mondják: nyolc éve nem volt olyan, hogy a pályázat elutasításának indoka a forráshiány, mostanában viszont egyre többször előfordul.

 

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor