Kockázatkerülési kisokos webshopoknak

2016. március 31. csütörtök - 07:30 / Timár Gigi
  •    

A webáruházaknak amellett, hogy állandóan optimalizálni kell a működésüket, hogy elérjék és aktivizálják a potenciális vásárlókat, azért nem szabad elfeledkezniük arról sem, hogy számos jogszabálynak kell megfelelniük. Dr. Ormos Zoltán az OrmosNet ügyvezetője az E-Commerce Expón tartott előadásában egy olyan rangsort állított fel, melynek alapján könnyebben eldönthető, hogy melyik szabály mekkora büntetési kockázatot jelent a cégeknek.

A legalapvetőbb dolog, ami mégis rengeteg webáruház esetében hiányzik, az ÁSZF (általános szerződési feltételek) elérhetősége az oldalon. Egy ilyen dokumentum megíratása szakértővel kb. 50-500.000 forint közötti költséget jelent. Ez persze nem kevés, de ha nem tesszük meg, az jelentős kockázatokat jelent a cégnek – hangsúlyozza a szakértő.

Jogkövetőnek lenni szexi!
Ha jogkövetőek vagyunk és fordítottunk figyelmet rá, akkor ezt hangsúlyozzuk ki – tanácsolja a Ormos, aki a SzEK.org elnökeként is tevékenykedik. Kreáljunk ebből marketing előnyt! Például, ha nagyon alacsony a panasz arány a konverziókhoz képest, ezt írjuk ki! Hangsúlyozzuk, hogy bírságmentesek vagyunk, hogy az ÁSZF-ünket szakértőkkel ellenőriztettük és rendben találták.

Ez azonban csak a kezdő lépés. Fontos, hogy ne csak a dokumentum legyen rendben, hanem a folyamatok is. Sok esetben ugyanis nem magával a dokumentummal van a baj, hanem például az ügyfélszolgálat nem annak megfelelően jár el. Vagyis nem elég egyszer összehozni a “papírt”, gondoskodni kell arról is, hogy annak tartalma az értékesítési és ügyfélszolgálati folyamatok egészében érvényesüljön.

A legalapvetőbb, webshophoz kapcsolódó jogszabályi előírásokról itt olvashat.

Lássuk a legfontosabb jogi kockázatokat, forintosítva!

ember gondolkodik jó és rossz között

Kép:FreeDigitalPhotos.net/89studio

A kockázatokat a ruhaméreteknek megfelelően jelöltük, vagyis az S alacsony, az XL nagyon magas kockázatot jelent.

Védjegy: a kockázat mértéke: M

Sok kisebb cég nem foglalkozik a védjegyekkel és egyéb szellemi tulajdon védelmi lehetőségekkel, pedig a hiánya a szakértő szerint legalábbis közepes méretű kockázatot jelent. Ráadásul a beszerzése nem kifejezetten nagy tétel (10 évre 74.000 forint a védjegy) viszont sokat veszíthetünk, ha nem védjük a szellemi tulajdon jogainkat.

Ide tartoznak a domain névvel kapcsolatos kockázatok is. Ormos szerint a legnagyobb probléma az un. generikus domain nevekkel van, nehezen védhetők le. (pl. auto.hu, orvos.hu). A jogász szerint marketing szempontból sem biztos, hogy ezek a legjobb választások, mert bár az indulás idején jól jön az ilyen típusú név, de brandépítés szempontjából jobb egy különlegesebbet választani – ami egyébként már le is védethető.

Fogyasztóvédelem: a kockázat mértéke M (max 500.000 100 millió éves árbevételig)

Bár a büntetési összeg nem olyan jelentős, de a Fogyasztóvédelmi Hatóság nagyon aktív, bejelentések mellett az ÁSZF-ek vizsgálata alapján ellenőriznek, ezért számíthatunk rá, hogy előbb-utóbb a mi cégünket is eléri. Az első bírság kisvállalkozások esetében kb. 50-100.000 forint körül van a tapasztalatok szerint. Ide tartozik a hosszabb elállási idő biztosításának kötelezettsége többek között. De másban is volt mostanában változás.

Kkv? Nem mindegy!
Annak, hogy mely cégek tartoznak a kkv (kis- és középvállalkozás) körbe, jogi szempontból nagy jelentősége van. A törvény szerint 16 milliárd forint (50 millió euró alatt) nettó éves árbevétel alatt mindenki kkv-nak számít.
Ez azért fontos, mert kkv-ra első körben nem lehet közigazgatási eljárásban bírságot kiszabni (adóügyi bírságot viszont igen!) Vagyis az első hibánál még csak figyelmeztetéssel kell számolni – hívta fel a figyelmet Ormos Zoltán.
Ez a könnyítés hatósági ellenőrzésekre vonatkozik, a SzEK.org most azon a törvénymódosításon dolgozik, hogy ne hatósági eljárás, hanem közigazgatási eljárás legyen a szövegben, akkor nem kérdés, hogy minden bírság alól mentesül első körben a kkv szektor.

Adatvédelem: a kockázat mértéke M

Az adatvédelmi bírságok gyakorisága ugyan nem túlságosan nagy, tavaly összesen 14 esetben szabott ki ilyet a hatóság, ha viszont van bírság, az bizony jelentős. Akár a 20 millió forintot is elérheti. (Itt adunk néhány támpontot, hogy ne kerüljön ilyen bajba.)

Versenyjog: a kockázat mértéke XL

A versenyjog a szakértő szerint a fekete ló, a cégvezetők sokszor nem is tudjuk, mekkora kockázatot jelent. Például már az is okozhat gondot, ha a reklámunkban a LEGjobbnak, LEGolcsóbbnak nevezzük a termékünket (vagyis felsőfokú jelzőt használunk) Ha ezt a kampány teljes ideje alatt nem tudjuk objektíven igazolni, az már versenyjogi bírságot jelenthet.

A kartell fogalmát is kevesen érzik magukra vonatkozónak, pedig valójában már az is az, ha a konferencia szünetében megbeszélem a közös stratégiát más versenytársakkal.

Békéltető testületi bírság: a kockázat mértéke XXL

Ez is egy elhanyagolt kockázat, pedig nagyon magas bírság összeget kockázat az, aki nem felel meg a szabályoknak, vagyis nem jelenik meg a Békéltető Testület előtt. A bírság 500.000 forintig terjedhet. Itt találja a részleteket erről a viszonylag friss szabályról.

Fontos új változás az is, hogy a webáruházakban fel kell tüntetni a Békéltető Testületek elérhetőségeit. Elvileg a területileg illetékes testületet kell megjeleníteni, de mivel webes értékesítés esetén nem tudhatjuk, honnan vásárol az adott ügyfél, ezért a 20-at.

Szerződések joga: a kockázat mértéke XXL

Az ÁSZF mellett van még más is, amire figyelni kell – például a saját szolgáltatói szerződéseink. A jogász felhívta a figyelmet, milyen fontos például, hogy a kötbéreket jelenítsük meg mindenképpen a szerződésekben. Ezzel azt biztosíthatjuk, hogy a későbbiekben nem kell már kárösszegeket bizonyítanunk. Ha például a fejlesztő nem készül el a karácsonyi szezon előtt az új webshopunkkal, pedig a szerződésben ezt vállalta, nehezen lenne bizonyítható az elmaradt haszon mértéke. Ha viszont előre rögzítjük, az esemény bekövetkezése esetén milyen kötbérre vagyunk jogosultak, a bíróság “zeneszóra” ítéli azt meg nekünk. Ennek a másik oldala a kártérítési felelősség korlátozásának beépítése a szerződésekben. Ezzel magunkat védhetjük, az új Ptk. szerint már bármikor lehetőség van rá, csak a másik féllel kell „lenyeletni”.

 

Jogi kisokos
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor