„A megtett útalapú díjfizetést egyre több ország alkalmazta már Európában, az időarányos matricák pedig egyre inkább visszaszorulóban voltak, ezért volt indokolt, hogy Magyarország is csatlakozzon a sokkal jobban tervezhető, igazságosabb és jobban is kontrollálható e-útdíj bevezetésére” – mutat rá Báli Péter, az iData e-útdíj szakértői munkacsoportjának vezetője. A szakértő hozzáteszi, az e-útdíj páratlan megtérülésű beruházás volt az állam számára már az első, csonka évben profitot termelt. Ugyanakkor a döcögős elindulás után az elektronikus rendszer csak másfél-két év után vált stabillá és pontossá.
„Ma már megbízhatóan működik a rendszer, de több olyan pont van, amelyen érdemes lenne változtatni, hogy a felhasználók számára is kényelmesebb és sok esetben akár korrektebb is legyen a bevallás adminisztrációja” – hívja fel a figyelmet a szakértő.
Zéró tolerancia
Ma már kerekítési hibahatáron vannak szerencsére a tévesen kiszabott bírságok, így a bevallási közreműködők, felelőssége még nagyobbá vált. A bírságok tekintetében zéró tolerancia van érvényben, minden mulasztást kötelezően bírság követ, függetlenül attól, hogy az a bevallási közreműködő, a fuvarozó cég, vagy a fuvarozást végző munkatárs hibájából következik be. A bírság összege pedig húsbavágó mértékű, így gyakori, hogy a flották olyan bevallási szolgáltatóhoz szerződnek át, ahol nem fordul elő hibás szolgáltatás miatti bírság. „Külföldön már van példa az esetleges egyedi hiba miatt elmaradt útdíj utólagos megfizetésére is, ezáltal a bírságok gyakoriságának visszaszorítására, ez Magyarországon is gyakorlattá válhatna” – vélekedett Báli Péter, aki elmondja, a nem szándékos útdíjfizetés-elmaradás esetén módot kellene biztosítani a jóhiszemű felhasználók számára a bűnbocsánatra.
Előfordulhat például, hogy az útdíjfizetési szolgáltató honlapja épp nem elérhető, felléphet kommunikációs összeköttetési hiba, egy „nem megfelelően elhelyezett” ellenőrző kapu, de előfordulhat, hogy a sofőr elfelejti átállítani a fedélzeti eszközén a tengelyszámot, miközben újabb pótkocsit kapcsoltak a kamionjához. Gyakori az is, hogy olyan jellegű szállítmány van a kamionban, amellyel nem lehet megvárni az adminisztráció hibájának elhárítását: élő állat, gyógyszer, romlandó áru, vagy akár kötbéres, időre leszállítandó áru esetében a fuvarozó dönthet úgy, hogy a leszállítás fontosabb, mint az infokommunikációs hiba elhárítása.
Az iData szakértője szerint érdemes lenne átgondolnia a jogalkotónak, hogy évente két alkalommal méltányosságot adjon az útdíjfizetőknek, amennyiben bizonyítható, hogy nem szándékosan akarta elkerülni az útdíjfizetést. A javaslatpont kapcsán fontos leszögezni, hogy a fedélzeti eszköz és a központi informatikai rendszer minden cselekedetet naplóz (logol), így nyoma van annak, ha valaki próbálkozott az útdíj bevallásával, vagy a tengelyszám állítással.
A bliccelési ráta visszaszorítását tenné lehetővé az iData munkacsoportja szerint a mozgó ellenőrzés bevezetése. Jelenleg 110 kapu és félszáz körüli álló jármű ellenőrzi a közúti fuvarozókat, de ezzel nem lehet lefedni az ország összes díjköteles hálózatát. „A külföldiek ellenőrzése is problémás sokszor” – mutat rá a rendszer további hiányosságaira Báli Péter. A flottakövető cég e-útdíj munkacsoportja szerint sokszor téves bírságokat, indokolatlan feltartóztatásokat okoz az is, hogy a rendőrség nyilvántartása nem online, így olyanok is bírságot kapnak, akik egyébként szabályosan bevallották az úthasználatot, csak később, a törvény alapján rendelkezésre álló időn belül. A jogosultság online lekérdezhetősége is a javaslatpontok között szerepel.
Létezik már egy bírságriasztás funkciója is a központi rendszernek, de ez is optimalizációra szorulna. „Jogos igény a fuvarozók részéről, hogy ne csak egy központi emailre küldjön ki riasztást a rendszer a vélelmezett jogosulatlan úthasználatról, hanem az éppen vezető sofőr telefonjára, sms-ben is érkezzen meg a riasztás akár úgy, hogy a fuvarozó ezért havi díjat fizet a NÚSZ-nak. Tekintettel arra, hogy a prémium szolgáltatást biztosító GPS-es nyomkövetéssel foglalkozó cégek amúgy is egyedi sofőrbeazonosítást tesznek lehetővé, technikailag nem jelent problémát az sms küldés, ezzel pedig a további bírságok halmozódását lehetne elkerülnie a fuvarozóknak” – vélekedett a szakember.
