Már nem vakrepülés a keleti terjeszkedés

2016. május 21. szombat - 07:30 / kfarkas
  •    

Románia magyar határhoz közeli területei az ígéret földjét jelenthetik a hazai kis- és középvállalkozásoknak. Nagy lehetőségeket rejt számukra az építőipar, a bútorgyártás, vagy éppen a mezőgazdaság. Ráadásul most már több erdélyi városban is várják a vállalkozó szellemű cégeket a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) regionális irodái, amelyek segítséget tudnak adni a hazai vállalkozásoknak.

Még tizenöt évvel ezelőtt is kalandos vállalkozásnak számított eljutni Aradra, órákig kellett zötykölődni sokszor úttalan utakon, várakozni a határon. Nem véletlen, hogy viszonylag kevés cég választotta keleti szomszédunk határvidékét befektetése célpontjául. Azonban a magyar autópálya-rendszer kiépülése, valamint a rácsatlakozó román úthálózat és az uniós csatlakozás órákkal hozta közelebb Erdély kapuját Budapesthez, gazdasági értelemben pedig Európa közepére helyezte a korábban távoli keletnek számító régiót.

Nagyberuházások jönnek

„A fejlődés mindenhol tetten érhető” – mondta a Piac&Profitnak Bognár Levente, Arad alpolgármestere. Az infrastruktúra kiépítettsége és a schengeni határ közelsége miatt számos autóipari beszállító helyezte már ide gyártóközpontját, ez pedig a korábban igen magas munkanélküliségi ráta csökkenését eredményezte.

„Két százalék alatti a munkanélküliek aránya, jelenleg éppen szakemberhiánnyal küzdünk” – emelte ki Bognár Levente, aki elmondta, a városban működő két egyetem, illetve a most beinduló duális képzési rendszer biztosítani tudja a megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkaerőt a gyártó cégeknek, vállalkozásoknak.

román városkép

Kép:Pixabay

Ez a fejlődés számos üzleti lehetőséget jelent a magyar cégeknek, többek között a tervezett városi nagyberuházások kapcsán. „Az egyik ezek közül a Mária Terézia idején épített aradi vár környékének rendezése, melyre mintegy 200 millió eurót szán a városvezetés, ezenkívül több hullámban tervezik a város központját képző régi épületek műszaki, műemléki restaurálását, illetve a teljes környezet felújítását” – sorolja Bognár Levente. Az alpolgármester elmondta,  a városon keresztül folyó Marost a település teljes hosszában hajózhatóvá tennék duzzasztógátak, zsilipek rendszerével. A város központi fűtés rendszerének rehabilitációja is elindul a következő években, 12 millió eurós keretösszegből. „Ez gyakorlatilag a csőrendszer hetven százalékának újjáépítését jelenti. A beszerzéseket nyilvános közbeszerzéseken keresztül végzik, így bárki elindulhat, a magyar vállalkozásokat is szívesen látnánk a kivitelezők között” – hívta fel a figyelmet Bognár Levente.

Már nem vakrepülés a keleti terjeszkedés

Persze a vállalkozások óvatosak a külpiaci terjeszkedésben, de most már nem kell vakon, információk nélkül belefogniuk a keleti expanzióba.  Arad fejlődő gazdasága okán  választotta ugyanis egyik első erdélyi irodájának helyszínéül a várost a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH). A helyi kirendeltség adatbázisával, és kapcsolatrendszerével segíti azon cégeket, akik a régióba való belépést tervezik. „A legváltozatosabb megkeresések futnak be hozzánk” – nyilatkozta Kranowszky-Nagy Andrea irodavezető. „Mi pedig a legegyszerűbb péksüteményre vonatkozó élelmiszerbiztonsági szabálytól a legbonyolultabb műszaki berendezések leírásáig mindenben a rendelkezésükre állunk” – mondta, kiemelve ugyanakkor, hogy a hangsúlyt a partnerek egymásra találására helyezik.

„Törekszünk arra, hogy a határ két oldalán működő cégek egymásra találjanak a nagyberuházások és a közös piaci lehetőségek kiaknázása érdekében” – hangsúlyozta. Az irodavezető hozzátette, az MNKH helyi irodái abban is segítséget tudnak nyújtani, hogy referáljanak, információt nyújtsanak egy már kiválasztott partner megbízhatóságáról. „Illetve az MNKH segítségével valósulhatnak meg azok a megkeresések is, ahol olyan mennyiségű áruval kell megjelenni, ami nincs meg egy országon belül. Ezeknek az igényeknek szeretnénk a régió országaiban található magyar gazdaszervezetekkel együtt megfelelni” – mondta az irodavezető. Példaként említette, hogy a közelmúltban egy kínai piacra exportáló magyar vállalkozó kereste fel őket, aki a magyarországi termelőkön kívül erdélyi gazdáktól is vásárolna gyapjút.

Miért most?
Románia Magyarország második exportpiaca Németország után. Miért kell most befektetni? Mert el fogjuk veszíteni ezt a piacot! A román mezőgazdaság konszolidációja megtörtént, sok külföldi befektető megjelent, most zajlik az élelmiszeripar fejlesztése. Amikor ez a piac képes lesz magának megtermelni az élelmiszert, akkor a magyar export lehetőségek beszűkülnek. Export helyett tehát most ott érdemes inkább ebbe beszállni. A lehetőségekről és szabályozási környezetről itt részletesebb információt talál!

Minden mennyiségre van piac

„Nem azért, mert kevesebbet akar fizetni, hanem mert egyszerűen nem tudunk annyit termelni, amit ne vennének meg a kínai piacon” – mondta a Piac&Profitnak Kocsik József, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke. „Ez óriási potenciált jelent a helyi gazdálkodóknak, 4500 magyar termelő élhet a lehetőséggel. Ráadásul nemcsak mezőgazdaságról van szó: az élelmiszeripar és a feldolgozóipar teljes vertikumában megnyílik az együttműködési lehetőség. „Ez a Kereskedőház koordinációs készsége nélkül nem valósulhatna meg” – emelte ki.

Hasonló lehetőség kiépítésén fáradozik Bócsa Hajnalka, a Rami Agro Kft. tulajdonosa. Az aradi vállalkozás vezetője szerint a magyarországi biomassza kapacitás fellendülése hozta meg a lehetőséget, hogy energianövényekkel foglalkozzanak, a helyi termelők bevonásával.

„A tejágazat Romániában is összeomlóban van, az európai piac is egyre inkább szűkül a gabona szempontjából, ezért a helyi termelők is nyitottak a váltásra, így együtt vágunk bele az energianád termelésébe, amelyet magyarországi biomassza üzemeknek értékesítünk majd” – mondta. „Várhatóan 2017-ben kezdjük meg a palánta értékesítését, nagy előnye, hogy olyan földeken is terem, ahol a gabona nem terem meg: vizenyős és szikes területek.” – emelte ki.

Csak Bihar megyében van 12-13 ezer magyar gazdálkodó, akik a megrendelésekre várnak azzal kapcsolatban, hogy mit termeljenek a magyar forgalmazóknak.

„Csak Bihar megyében van 12-13 ezer magyar gazdálkodó, akik a megrendelésekre várnak azzal kapcsolatban, hogy mit termeljenek a magyar forgalmazóknak. A padlizsánból például a helyi gazdálkodók jobb minőséget termelnek, mint a jelenleg Marokkóból és Tunéziából importált zöldség.” – mondta a Piac&Profitnak Nagy Miklós a Romániai Magyar Gazdák Szövetségének (RMGSZ) regionális elnöke. „A magyar cégek gyakran nem tekintenek lehetséges termelőként a romániai gazdálkodókra, akik viszont nem értesülnek idejében a lehetőségekről” – vélekedett Nagy Miklós, aki szerint az MNKH aradi és nagyváradi irodája éppen ebben, a kapcsolatok kiépítésében és a kölcsönös bizalom megerősítésében tud segítséget nyújtani. „Ha egy megkeresés megérkezik a Kereskedőházhoz, az egyesületen keresztül 72 magyar település minden vállalkozójához jut el az információ.

Üdvözlik a magyar szakembereket

De a romániai cégek nem kizárólag piacként tekintenek Magyarországra. „Szívesen dolgozunk együtt magyar kivitelezővel” – mondta Florentina Tinc Immotrust Facility Management Kft. ügyvezetője. „Voltak olyan időszakok, amikor a nagy fejlesztések során nem volt elegendő alvállalkozónk a kivitelezési munkálatokra. Korábban volt már tapasztalatunk magyar kivitelezőkkel és mivel a munkájuk minőségével meg voltunk elégedve, ezért kerestük meg a Kereskedőházat, hogy segítséget nyújtson olyan magyar cégek fellelésében, amelyek képesek lehetnek megfelelni a romániai ingatlanfejlesztési igényeknek” – vázolta fel a terveket Florentina Tinc.

kezfogas_wikipedia

Kép:Wikipedia

Az ügyvezető elmondta, jelenleg két magyar céggel működnek együtt egy aradi és egy temesvári lakópark építésében, de más üzleti lehetőségek is megnyílóban vannak a határon túli partnerkapcsolatoknak köszönhetően. A helyi önszerveződő üzleti klubhoz érkezett ugyanis olyan felkérés, amelyben erdélyi és magyarországi kézműves és divattermékeket keresnek, az Egyesült Arab Emirátusokba irányuló export céljából. „Jelenleg is folyik a Kereskedőház irodájának segítségével a vállalkozások felkutatása, megkeresése, de nem szabad elfeledkeznünk az ingatlanfejlesztésekről sem, a közeljövőben ugyanis Temesvár és Nagyvárad környékén számíthatunk komolyabb fellendülésre” – hangsúlyozta Florentina Tinc.

Ugyanakkor nemcsak a régió, hanem egész Erdély legnagyobb problémája a szakemberhiány, emelte ki az ügyvezető. Ennek következménye pedig a munkavállalókért élesedő verseny. „Az egymással versengő cégek és városok elszívják egymástól a képzett munkaerőt, mivel a szakmai képzésre az elmúlt években nem helyeztek megfelelő hangsúlyt, az utánpótlás nem biztosított. Ezért is látjuk szívesen a magyar szakembereket az építőiparban” – hangsúlyozta Florentina Tinc.

A magyar határ alig nyolc kilométerre van, a helyi ipari parkokban jelenleg egyetlen magyar cég sincs. Pedig a feltételek nagyon kedvezők

Egyetlen magyar cég sincs az ipari parkban

„Várjuk a magyar cégeket, a magyar vállalkozókat” – mondta a Piac&Profitnak Huszár István, Nagyvárad alpolgármestere is. „Jó lenne, ha a magyar vállalatok bátrabbak lennének, hiszen stabil gazdasági helyzetben, az ipari parkokban előnyös működési feltételeket tudunk biztosítani a vállalkozásoknak, és arra is figyelünk, hogy a beruházók minden igényének megfeleljünk. Teljes az infrastrukturális kiépítettség, a tömegközlekedést is beleértve. Reméljük, hogy a beruházások, amelyek ide érkeznek, hosszú távban gondolkodnak” – hangsúlyozta az alpolgármester.

Habár a magyar határ alig nyolc kilométerre van, a helyi ipari parkokban jelenleg egyetlen magyar cég sincs. Pedig a feltételek nagyon kedvezők: a betelepülő cégek ingatlanadó-mentesen vásárolhatják meg a területet, jelképes áron, ezen kívül a munkahelyteremtés számától függően további kedvezményeket vehetnek igénybe a vállalkozások.

Nagyváradon a magyar vállalkozások mellett a magyar munkaerőt is szívesen látnák. „Erre azért is van nagy szükségünk, mivel Nagyváradon jelentős munkaerőhiány alakult ki az elmúlt években. 2008 óta összesen 500 millió eurónyi beruházás érkezett Nagyvárad területére, de ez fel is szívta a helyi munkaerőt, ezért immár Nagyvárad ötven kilométeres magyarországi vonzásteréről is várjuk a munkavállalókat, akik számára a helyi vállalatok buszos közlekedést is biztosítanak” – mondta az alpolgármester.

Ha a hegy nem megy Mohammedhez

Mivel a partiumi megyékben akut munkaerőhiány van, már a Magyarország keleti megyéi felé is nyitnának a romániai cégek. Mészáros Zoltán erdélyi vállalkozó a Magyar Nemzeti Kereskedőház segítségével Biharkeresztesen bővíti tovább Nagyvárad melletti bútoripari vállalkozását. Elmondta, az új üzem öt éven belül 300 munkahelyet biztosít majd a régióban. A beruházás révén bővülő kapacitásainak kihasználásában jelentős szerepe lesz magyarországi partnerkapcsolatainak kiszélesítésének.

„Egyszerűen nem tudunk megfelelni a megrendeléseknek. A Nagyvárad környéki bútorgyártás hatalmas ütemben futott fel az elmúlt években, az itteni munkaerőnek és közeli nyersanyagforrásoknak köszönhetően” – hangsúlyozta a vállalkozó a Piac & Profitnak. A cégvezető szerint a közeli Biharkeresztesen hamarosan megnyíló üzemmel nem csak munkahelyet tud biztosítani a magyar piacon, de „belül” lehet a schengeni határon, ami jelentős előnyöket jelent a vállalkozása számára.

Pénzszerzés
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor