Marad a támogatás, de jön a fizetés is – ez a kiút a közmunkából?

2016. február 01. hétfő - 13:40 / Timár Gigi
  •    

Elhelyezkedési juttatás néven a piacon való munkavállalás után is tovább kapják a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét is a közmunkások a szerződésük lejártáig – erről szól a február 1-gyel elindult Közfoglalkoztatásból a versenyszférába program. Bár senkivel nem egyeztettek róla, és önmagában nem sok mindenre lesz megoldás, kezdő lökésnek azért megteszi Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke szerint.

A közmunka már most is jelentős szerepet játszik a foglalkoztatási adatok javulásában, a friss adatok szerint minden 20. foglalkoztatott a közmunkának köszönhetően helyezkedett el. A közmunkások száma folyamatosan nő: a tavalyi első tizenegy hónapban átlagos létszámuk 206,17 ezer főre nőtt az előző évi 178,85 ezerről. Tavaly novemberben 2014 azonos időszakához viszonyítva állományuk 43,5 százalékkal gyarapodott. Ennek fontos szerepe van a vártnál kedvezőbb tavaly október– decemberi munkanélküliségi rátában is az MTI-nek nyilatkozó szakértők szerint, hiszen az év végére több mint 230 ezer embert (vagyis minden huszadikat) foglalkoztattak a program keretében. A közmunkaprogram mellett az elsődleges munkaerőpiac is fokozatosan élénkült tavaly, azonban az üteme egyelőre nem nevezhető lendületesnek – vélték az MTI-nek nyilatkozó szakértők. A kormány a korábbiaknál is többet költene a közmunkaprogramra, a tavalyi 270 milliárdos keretösszeg után idén már 340 milliárdot.

A közmunkaprogramot sokan kritizálták, többek között azért, mert a közfoglalkoztatottak mindössze 11– 13 százaléka képes kilépni a versenyszférába, miközben a többség bent reked a javarészt szociális funkciókat ellátó programban. Erre indította el legújabb programját a kormány.

Marad a támogatás, jön a fizetés

Az újabb csodafegyvert, a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába programot február 1-gyel indítja el a kormány. A 3 milliárdos program segítségével a remények szerint 20-25 ezer közmunkás kaphat állást a magánszektorban. Ez a program csak az első a 2016 első félévére tervezettek közül, közölte korábban Cseresnyés Péter, az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.

A program célja, hogy a kellő motivációval, szakképzettséggel rendelkező, munkára kész és képes személyek ne a közfoglalkoztatásban vegyenek részt, hanem a versenyszférában helyezkedjenek el, ezzel is elősegítve a teljes foglalkoztatás elérését – áll a hivatalos tájékoztatóban.

Függőséget okoz a közmunka
Több akut, rendszerszintű működési zavar és rugalmatlanság érzékelhető az ombudsman szerint a közfoglalkoztatásban, a kiszámíthatatlanságot magukban hordozó elemei vannak, például a képzés figyelmen kívül hagyja a helyi igényeket, valamint lehetetlen a jó teljesítmény és a szaktudás anyagi elismerése – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-vel. Minél többször került be valaki a közfoglalkoztatásba, annál kisebb az esélye arra, hogy a munkaerőpiacon elhelyezkedjen, “közfoglalkoztatás-függővé” válik.

A program keretében, ha egy közfoglalkoztatott a szerződése lejárta előtt piaci állást talál, akkor havonta felveheti a közfoglalkoztatási jogviszonyból a hátralévő időszakra a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegét is, amit hivatalosan elhelyezkedési juttatásnak hívnak. Feltétel, hogy az új munkaviszonyban a munkaidő elérje a napi legalább hat, a megváltozott munkaképességűek esetében pedig a napi négy órát. Nem kaphat támogatást, akinek az új munkahelye ugyanott van, ahol addig közfoglalkoztatott volt.

Az elhelyezkedési juttatás bevezetéséről szóló 328/2015-ös kormányrendelet már 2016. január elsejével hatályba lépett. A kormányrendelet értelmében az elhelyezkedési juttatás nyújtására központi munkaerő-piaci program keretében kerül sor, ezért indította el 2016. február 1-jei kezdéssel a „Közfoglalkoztatásból versenyszférába” programot az NGM. Ez – a minisztérium kérdésünkre adott írásos válasza szerint – lényegében a támogatásra fordítható keret nagyságát határozza meg, minden más kérdésben a kormányrendelet szabályait kell alkalmazni. Az elhelyezkedési juttatást 2016. február 1-jétől lehet igényelni.

Hova mennek?

Az NGM úgy látja, a versenyszférában a kereskedelem az a terület, ahol a közfoglalkoztatottak a legkönnyebben el tudnak helyezkedni. Az ágazat széles körben biztosíthat munkalehetőséget például bolti eladó, árufeltöltő, raktáros munkakörökben. Úgy tapasztalják, a kereskedelem területén már érezhető az érdeklődés a program iránt – közölte a napi.hu.

két kalapból pénzt varázsol elő

Kép: Fotolia

A programról ugyanakkor sem a munkaadói, sem a munkavállalói oldallal nem egyeztettek, így az érintettek szerint a minisztériumnak nem nagyon lehet fogalma arról, hogy milyen típusú munkaerőigény lenne. A megnevezett kereskedelmi szektor szerint pedig leginkább képzett munkaerőből van hiány, ezt pedig nem oldják meg automatikusan a közfoglalkoztatottak. A kormányzati programhoz nem kapcsolódik semmilyen képzési elem, az álláskeresők képzésére uniós forrásból lenne lehetőség – általában.

Ennek részleteire is rákérdeztünk a minisztériumnál. Az NGM kommunikációs osztályának válasza szerint más programban képeznek közfoglalkoztatottakat, célzottan a GINOP 6.1.1 „Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése” című projekt keretében, erre 30 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre. A képzések 2016 februárjától indulnak, és 3 év alatt összesen 85 000 fő képzése valósul meg. A projekt keretében 2016. I. félévében közel 160 féle képzésen van lehetőség részt venni, amelyek nagyobb része az állam által elismert szakképesítést adó, azaz OKJ-s képzés.

Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke a napi.hu-nak nyilatkozva képzési program nélkül működésképtelennek ítélte a kezdeményezést.

Vámos György, a Kereskedelmi Szövetség elnöke a Piac & Profit megkeresésére azt mondta, mindenféle ösztönzést helyesnek tartanak, amely támogatja a közfoglalkoztatottak versenyszférába való visszajutását, legyen az akár pénzügyi, akár oktatási jellegű. Ugyanakkor hangsúlyozta, nem állítana fel sorrendet a közmunkásokat fogadó szektorok között, hiszen nem megjósolható, hogy a közmunkások mit fognak majd választani.

Több pénz a munkaerőhiány ellenszere
A kereskedelemben már nem csak a szakszervezetek panaszkodnak arról, hogy nem elég a létszám, és emiatt túlterheltek a dolgozók. Az Auchan korábban bejelentett 10 százalékos béremelése, illetve a Tesco tavaly nyári bérfejlesztése is azt mutatja, hogy a cégek elkezdtek egyre jobb bérajánlatokkal munkaerőt keresni. Ma már nyilvánvaló, hogy van bérfeszültség az országban, amely munkaerőhiánnyal is társult.
A Kika áruházlánc februárban egységesen körülbelül 12,3 százalékkal emelte dolgozói fizetését. A bérfejlesztés oka a szakképzett dolgozók megtartása volt.

A kereskedelem számára a közmunkások köréből számszerű alkalmazási kötelezettség nem határozható meg – mondta Vámos. „Ha egy üzletnek hentesre van szüksége, akkor csak azt fog felvenni.” Hangsúlyozta, a korábban meglebegtetett kötelező alkalmazotti létszámról (tavaly ősszel röppentek fel hírek arról, hogy előírnák a kiskereskedelmi vállalkozásoknak, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházaikban a nyitvatartási idő alatt 70 négyzetméterenként legalább egy alkalmazott álljon a vásárlók rendelkezésére) nem esett szó azóta, információik szerint a felvetéssel nem foglalkoznak részletesen.

A munkaadónak is jó

Természetesen, ha a kereskedelem talál megfelelő munkaerőt, azt szívesen alkalmazza – mondta az elnök. Hozzátette azonban, az, hogy ebben az ágazatban a szakképzett munkaerő súlyos hiánya mellett (amire képzés nélkül semmiképpen nem jelent megoldást a közfoglalkoztatottak nyílt munkaerőpiacra való visszatérésének ösztönzése) a szakképzettséget nem igénylő munkakörök betöltésére sem alkalmas bárki, ezekkel szintén betanulási időszak és számos elvárás jár együtt.

Vámos üdvözli az új ösztönzési módszert, hiszen, mint mondta, a kezdeti erősebb anyagi ösztönzés segíthet elindítani a közmunkásokat az álláskeresés irányába. Az így, a kormányzati támogatás révén magasabb jövedelemmel elhelyezkedni képes munkavállalók megtartása érdekében persze lehet, hogy a későbbiekben a cégeknek magasabb juttatásokkal kell számolniuk, de legalább átmeneti időre a munkaadó számára is könnyítés, hogy az ösztönzést jelentő „keresetkiegészítést” az állam fizeti.

A hivatalos közlés szerint a munkaerő-piaci programról az érdeklődők bővebb tájékoztatást kaphatnak a járási hivatalok foglalkoztatási osztályainál,

 

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor