Márciusban megváltozott az életünk

2014. december 22. hétfő - 07:30 / asalgo
  •    

Márciusban lépett hatályba az új Ptk., ami sok ponton változtatta meg az életünket. De ebben a hónapban derült ki az is, megúsztuk az elmarasztalást a kiskereskedelmi különadó miatt.

Új Ptk., új világ
Kép:Fotolia

2014. március 15-től hatályos az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) A változás számos területet és ügyet érint az ügyvezetők felelősségétől a szerződéseken át a társasági szerződésig. Az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-i hatályba lépésével feleslegessé vált a fizetési felszólítás. Az új Ptk. kivette a fizetési felszólítást abból a körből, mely megszakítja az elévülést. Az elévülés megszakadása a gyakorlatban azt eredményezi, hogy az elévülési idő a megszakítástól újból elkezd ketyegni, vagyis olyan, mintha addig nem is telt volna le belőle semmi. Ha például egy követelés 2014. április 1-én vált esedékessé, de azt nem teljesítették, elindul az 5 éves elévülési idő. Ám ha az 5 év alatt, mondjuk 2014. november 1-én a jogosult tesz valamit, ami a törvény alapján megszakítja az elévülést, akkor a követelése attól az időponttól ismét 5 évig érvényesíthető. A fizetési felszólításoknak 2014. március 15-ig igen nagy szerepe volt, hiszen ezzel meg lehetett akadályozni, hogy egy követelés elévüljön. Vagyis, ha a tartozásról igazolható módon fizetési felszólítást küldtek az adós részére, az elévülési idő újból kezdődött. Így az 5 éves elévülési idő akár a többszörösére is meghosszabbítható volt és mindez nem igényelt komolyabb anyagi ráfordítást sem. További részletek itt olvashatók.

Megúsztuk: az Európai Bizottság bejelentette, hogy a bolti kiskereskedelmet is terhelő ágazati különadó miatt 2011-ben indított kötelezettségszegési eljárást anélkül zárta le, hogy kezdeményezné Magyarország elmarasztalását az Európai Bíróságon. A bizottsági eljárással párhuzamosan egy külföldi sportszergyártó cég, a Hervis egy magyar bíróságon megtámadta a magyar bolti kiskereskedelmi adót, amelyet a magyar bíróság előzetes döntéshozatali kérelemmel az Európai Bírósághoz továbbított. Az ügyben a taláros testület február elején már ítéletet is hirdetett. Ítéletében a Bíróság kimondta, hogy a különadóra vonatkozó magyar jogszabály elhatárolja egymástól az adóalanyokat attól függően, hogy valamely vállalatcsoportba tartoznak-e vagy sem. Noha nem hoz létre közvetlen hátrányos megkülönböztetést (a különadót azonos feltételek mellett vetik ki a Magyarországon bolti kiskereskedelmi tevékenységet folytató valamennyi társaságra), ezen elhatárolási szempont azzal a hatással jár, hogy hátrányos helyzetbe hozza a kapcsolt vállalkozásokat azokkal a jogi személyekkel szemben, amelyek nem képezik valamely vállalatcsoport részét. A BruxInfónak nyilatkozó források szerint egyértelmű, hogy e fejlemény miatt tartotta feleslegesnek Brüsszel folytatni az eljárást és a harmadik, bírósági szakaszba léptetni azt. Hiszen az Európai Bíróság februári ítéletében megadta a kulcsokat az ügy lezárásához az őt előzetes döntéshozatali kérelemmel megkereső székesfehérvári bíróságnak. További részletek itt olvashatók.

Nemcsak uniós, hazai fronton is zajlott az élet:  a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet alapján a fogyasztási cikkekre továbbra is egy év jótállás jár, de a dokumentum hangsúlyozza, hogy a határidő jogvesztő, lejártával a jótállás mindenképpen megszűnik. A jótállás lényege, hogy a gyártónak, illetve a kereskedőnek kell bizonyítania azt, hogy a vásárló nem rendeltetésszerűen használta a terméket. Ellenkező esetben köteles kijavíttatni, illetve kicserélni azt. (A szavatossággal és a jótállással még mindig komoly gondok vannak.) A vásárolt eszköz szakember általi üzembe helyezését továbbra is előírhatja a forgalmazó, illetve gyártó, de az nem róhat aránytalan terhet a fogyasztóra. A rendelet kiemeli, hogy a jótállási jegynek a jótállási idő végéig jól olvashatónak kell lennie.További részletek itt olvashatók.

Új Ptk – ezek változtak
2014. március 15-től hatályos az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) A változás számos területet és ügyet érint az ügyvezetők felelősségétől a szerződéseken át a társasági szerződésig. Összeszedtük a legfontosabb, cégeket érintő újdonságokat!

Az új Ptk. hatályba lépése után már csak két hetünk maradt, hogy elköltsük a SZÉP-kártyákon felhalmozódott pénteket. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint március végén még 3,9 milliárd forint volt a SZÉP-kártyákon a 2012-ben utalt összegekből, (nem sokkal előtte még a 4 milliárdot is meghaladta) amit az érvényben lévő szabályozás szerint idén május 31-ig lehet felhasználni. „Ez a belföldi SZÉP-kártyával lefoglalt üdülések átlagos értéke és hossza alapján csaknem kétszázezer vendégéjszakára lenne elegendő, vagyis több mint ötszáz évnyi pihenésre lehetne beváltani” – magyarázta Szigetvári József, a Szallas.hu ügyvezető igazgatója. Úgy tűnik azonban, hogy a szoros határidő ellenére még mindig nem használjuk ki maximálisan a lehetőséget: a SZÉP-kártya felhasználásának aránya 2014 első két hónapjában csökkent a tavalyi adatokhoz képest. Míg 2013-ban átlagosan a szállásfoglalások 23 százalékánál váltottak be SZÉP-kártyát, addig idén januárban csak 16, februárban pedig csak 15 százalékban használták ezt a juttatást a magyarok. További részletek itt olvashatók.

Miközben Magyarországon hatályba lépett az új Ptk., egy izraeli cég automatizált tisztítási megoldással állt elő és ezzel beindult a világ első öntisztító naperőműve. A napelemek hatékonysága függ tisztaságuktól is, hiszen minél kevesebb por és egyéb lerakódás van rajtuk, annál több napfényt képesek elnyelni és elektromos energiává alakítani. További részletek itt olvashatók.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor