Meddig alku, és mikor kartell?

2016. október 10. hétfő - 12:04 / piacesprofit.hu
  •    

A kartellezés leggyakoribb formái közé tartozik az árrögzítés és az árakkal kapcsolatos információcsere. Ezeket a versenyjog szigorúan bünteti, ugyanis az egyik legfontosabb területen torzítják, akadályozzák a versenyt. Bár az elvek széles körben ismertek, még sokan nem tudják, hogy hol a határ, mi a különbség egy kollegiális beszélgetés, egy egészséges alku és a kartellezés között.

„Nem árt óvatosnak lenni például az iparágak szövetségeinek találkozóin, sőt még a kollégákkal való informális összejöveteleken is” – figyelmeztettek a KLART Legal szakértői a Versenyjogi helyzetgyakorlatok címmel tartott meetupon. Nagyon fontos kiemelni, hogy a törvény nemcsak az árak tényleges rögzítését bünteti, hanem ennek kísérletét, az erre alkalmas cselekedeteket és azt is, ha egy tevékenységnek lehet ilyen hatása. E jogsértések egyaránt előfordulhatnak versenytársak között és a vevő–eladó viszonylatban is, és súlyos jogkövetkezménnyel járnak.

bárhol lehet kartellezni

Bárhol lehet kartellezni – Kép: GVH

A versenyjogban a bírság elérheti a globális vállalatcsoport éves nettó árbevételének 10 százalékát, a kartellezés miatt elmarasztalt szereplőket 3 évre kizárhatják a közbeszerzésekből. A közbeszerzések során történő kartellezésben a résztvevők büntetőjogi következményekkel is szembesülnek, végül, de nem utolsósorban kártérítést is kell fizetniük azoknak, akik a verseny korlátozásának következtében kárt szenvedtek el – vagyis többet fizettek a verseny következtében kialakuló áraknál. „Ilyenkor feltételezik, hogy a jogsértés miatt 10 százalékkal módosultak az árak, és ez alapján állapítják meg a kártérítés összegét” – emelte ki dr. Hargita Árpád, a KLART Legal versenyjogi szakértője, partnere.

Látható tehát, hogy a kartellezés komoly büntetésekkel járhat, ami érthető és elfogadható, amennyiben egy piaci szereplő valóban korlátozta a versenyt. Annak érdekében, hogy bizonyosan megakadályozzák a jogsértést, a jogszabályok és a döntéshozatali gyakorlat nagyon szigorú. Így akár az sem kizárt, hogy egy vállalkozás képviselője jóhiszeműen szeretett volna eljárni, mégis kartellgyanúba keveredik.

Így töri meg a hallgatást a GVH
A Gazdasági Versenyhivatal és a Versenyhivatal elnöke közös közleményben mutatja be az „engedékenységi politika” intézményét – az új állásfoglalás számos részletben egyértelműsíti az eddigi szabályokat a kartellek ellen felszólalók hallgatásának megtörésére.

Az egyik ilyen kockázatos szituáció az iparági szövetségi találkozón való részvétel, az ott történő piaci helyzetről szóló információcsere. Ez ugyanis könnyen átcsúszhat a tényleges árakról való megbeszélésbe, esetleg megállapodásba. Ilyen esetre gondolva már a meghíváskor tisztázni kell, hogy nem lehet szó árakról. Nem jelenthet felmentést, ha például a meghívó címzettje a megbeszélésen nem vett részt, „csak” beosztottját küldte el. Az sem lesz elég a gyanú tisztázásához, ha pusztán összehoztuk a jogsértés résztvevőit, de mi magunk nem vettünk részt a megbeszélésen.

A beszerzési tárgyalásokon is hasonló veszélyek leselkednek a cégekre. Nem szabad ugyanis a beszállítónak megszabnia, hogy terméket milyen áron kell eladnia a kereskedőnek. Ez különösen akkor jelent problémát, ha egy vállalat szeretné, ha termékét a kereskedelmi láncok magasabb áron értékesítenék, mert ezzel prémiumtermékként pozicionálja azt. Ehhez azonban nem szabhatja meg, nem kötheti ki a minimumárat. Nem mondhatja meg azt sem, hogy mekkora árengedményt lehet adni. Ajánlhatja azonban, hogy terméke ne kerüljön középső vagy alsó árkategóriába, de ez nem vezethet kötelező árhoz.

A szakértők érintették a „hub and spoke”, más néven ABC kartelleket is. Ilyenkor A szereplő B-nek ad át információt, amely azt továbbadja C-nek, vagyis az egy szinten lévő versenyzők (A és C) számára szándékoltan világossá válik a másik jövőbeli magatartása. Ez a fajta kartellezés is szigorú megítélés alá esik – hangsúlyozta dr. Zavodnyik József, a KLART Legalhoz 2016 októberében csatlakozott versenyjogi szakértő.

Szakértővel kisebb a bírság
Egy a közelmúltban hatályba lépett versenyhivatali iránymutatásnak köszönhetően csökkentheti a későbbi bírságot fogyasztóvédelmi ügyekben, ha a vállalkozás a megfelelés szándékával egy független szakmai szervezet vagy külső jogi tanácsadó segítségét vette igénybe a reklámjai kialakítása során – hívja fel a figyelmet a KLART Szabó Legal ügyvédi társulás. A külső szakértő igénybevétele csak akkor számít enyhítő körülménynek, ha a vállalkozás figyelembe vette az iránymutatását, vagyis a kereskedelmi gyakorlatát annak megfelelően alakította ki.
Jogi kisokos
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor