Meddig startup a startup?

2015. szeptember 29. kedd - 08:11 / piacesprofit.hu
  •    

Hol húzódik az a határ, amely után egy startup elveszíti startup státuszát, és „sima” vállalkozássá válik? Egyáltalán vannak-e olyan konkrét számok (pl. kor, bevétel, cégérték, alkalmazottak száma), amelyek elérése vagy átlépése döntő fontosságú a kérdés megválaszolásakor?

A startupnak nincs elfogadott, egyértelmű definíciója, ahány befektető és szakértő és vállalkozó, annyiféleképpen értelmezi a szót. Van, aki szerint a startup = növekedés, azaz ami gyorsan növekszik, az startup. Van, aki konkrét számokban határozza meg a startup-lét határát, néhányak szerint a vállalati kultúrában és struktúrában bekövetkező változásokban kell keresni a választ a kérdésre, egyesek szerint egy startup mindig startup marad, vagy minden egyes vállalkozás esetében más szempontokat kell figyelembe venni, de az a definíció is népszerű, hogy az a vállalat startup, amely annak nevezi magát.

Valószínűleg sosem lesz közmegegyezés abban, mikor „növi ki” magát egy vállalat a startup-létből, viszont érdemes kissé körüljárni a témát. Az 1998-ban alapított Google-t például többen még mindig a startupok közé sorolják, amire sem a bevétel, sem a cégérték, sem az alkalmazottak számának szempontjából nem lenne okuk, viszont az éves 20%-os növekedést bármelyik friss alapítású startup szívesen magénak tudná. A Google vállalati kultúráját tekintve még mindig startupként igyekszik viselkedni, illetve hatalmas növekedési potenciál mellett számos területen kíván teljesen új, saját fejlesztésű technológiákkal, termékekkel piacra lépni (pl. önvezető autó). Nem beszélve arról az átalakításról, mint az Alphabet létrehozása és ezzel a „hagyományos” üzletágak és a jövő üzletágainak vezetésbeli szétválasztása. Ugyanez mondható el a 2004-es alapítású Facebookról is, aki a keresőóriás mellett már maga is rengeteg startupot vásárolt fel (pl. Oculus, Whatsapp, Instagram) – írta a Széchenyi Tőkealapkezelő Zrt. blogjának legfrissebb bejegyzése.

Konkrét határszámokról – legfőképp a sokféle definíció, de főleg a különböző iparágakban és piacokon tevékenykedő startupok sokszínűsége miatt – talán nem is érdemes beszélni, ráadásul a számok akár évről évre változhatnának. A legnépszerűbb megközelítésben a startupot a növekedés mértéke, illetve saját fejlesztésű termékének, szolgáltatásának státusza határozza meg.

Startup-gyár lehet a megoldás az indulók gondjaira
Sikeres tech-vállalkozást létrehozni kihívásokkal és buktatókkal teli feladat. Különösen igaz ez az olyan, még fejlődésben lévő startup-kultúrával rendelkező országokra, mint Magyarország. Hazánkba is betört azonban a külföldön és főleg az Egyesült Államokban már egyre népszerűbb és egyre nagyobb sikereket elérő „startup-gyár” üzleti modell.

Ezen értelmezés szerint amíg egy induló vállalkozás átlagon felüli mértékű növekedés mellett a piacon még nem elérhető, új technológiájú vagy megközelítésű megoldáson dolgozik, addig mindenképp startupnak nevezhetjük. Ilyen (volt) a Facebook, amely arra kínál(t) egyedi megoldást, hogy az emberek gyorsan és hatékonyan tudják felvenni a kapcsolatot egymással, és közösségeket tudjanak kialakítani egymással. A kezdeti növekedés mind felhasználók, mind cégérték terén kiemelkedő ütemű volt, a megoldása pedig hiánypótló. A cég azóta is képes a folyamatos növekedésre, ráadásul már a nyilvános részvénykibocsátáson is túl van, emellett újabb és újabb fejlesztésekkel kíván véleményformáló és követendő példa lenni a piacon.

A fenti megközelítés viszont úgy véli, hogy miután a vállalkozás megtalálta a megoldást a problémára (pl. kifejlesztette a termékét, és megkezdte a tömeggyártást), és a kezdeti növekedési fázis után meg tud állni a saját lábán (pl. exit után), már nem startupról van szó. A vállalat kora, munkavállalóinak létszáma vagy az üzleti eredmények itt nem meghatározók, a fő kérdés, hogy szüksége van-e még a gyors növekedésre ahhoz, hogy elfoglalja a helyét a piacon, hogy a működése ne kerüljön veszélybe. A Facebook pedig egyértelműen túl van már ezen a ponton, újabb és újabb fejlesztései a meglévő portfóliót egészítik ki, akkor is, ha jelentős mértékű növekedést eredményez a cégben.

Több startupper viszont inkább egy életérzésről, világnézetről beszél, amely teljesen más, mint egy hagyományos vállalat esetében. A startupper állandóan optimista, folyamatosan az új lehetőségeket keresi, nem elégszik meg a biztonsággal, kockázatot vállal, néha (sokszor) bukik és mindezt azért teszi, hogy saját, eredeti ötletével kiszolgálja az ügyfeleit, vásárlóit. A vállalati struktúra inkább horizontális, mint vertikális, és nem ritka, hogy a munkakörnyezet kaotikus és a feladatok tele vannak kihívásokkal. Nem utolsósorban pedig a startupper azzal a gondolattal kel és fekszik, hogy amit alkot, az újradefiniálja és meghatározza a piacot.

A startup szó használatában a legérdekesebb kérdés, hogy egy vállalkozást ki nevez startupnak. Ha csak az alapító, az kevés lehet. Senki nem eszik azon a helyen, amely magát street foodnak definiálja. A burgeresnél, lángososnál vagy a tésztásoknál igen, de őket a piac nevezte el street foodnak, és nem ők saját magukat. Ha a vállalkozásról a piac vagy a befektetők beszélnek úgy cégünkről mint startup vállalkozás, akkor jó helyen vagyunk, és lesz befektetőnk.

Mentor nélkül sok startup csak egy jó ötlet marad
A Deloitte partnere, dr. Márkus Csaba szerint a hazai kkv-k gyorsan alkalmazkodnak és kellő tőke is rendelkezésükre áll, de gyakran üzleti mentorálásra szorulnak, mivel a piaci ismereteik korlátozottak.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor