Meddig véd a védjegy?

2013. március 06. szerda - 11:10 / piacesprofit.hu
  •    

Egyre többen szorgalmazzák a közösségi védjegyoltalom területi hatályának felülvizsgálatát. A kedvezőbb feltételek miatt ugyanis a közösségi védjegy némiképp kiszorítja a tagállami védjegyeket, olykor talán túlságosan erős védelmet biztosítva.

Kép:Pixabay

Számos védjeggyel megjelölt termékhez jó hírnév, úgynevezett goodwill társul, melynek kivívása a jogosult részéről jelentős anyagi ráfordítást igényel. A védjegy jó hírűsége szempontjából mérlegelendő releváns körülmény a védjegy piaci részesedése, a használat intenzitása, a földrajzi kiterjedtség és az ismertség érdekében megvalósított anyagi befektetések. „Az ilyen védjegyeket erősebb védelem illeti meg, jogosultjaik könnyebben léphetnek fel az övékhez hasonló vagy azzal összetéveszthető megjelölésekkel szemben”- emeli ki Bánki Orsolya, a Taylor Wessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda partnere.

Védjegy kisokos
A védjegyoltalom megszerzése érdekében lehetőség van mind nemzeti, mind közösségi védjegybejelentést tenni. Míg az előbbi csupán a bejelentésben megjelölt tagállam területén biztosít oltalmat, az utóbbi révén egy eljárás lefolytatásával az Európai Unió egész területére egységes védjegyoltalom szerezhető, méghozzá megközelítőleg a nemzeti védjegybejelentés díjának háromszorosáért. A védjegyoltalom mindkét oltalmi forma esetében – a bejelentésre visszaható hatállyal – lajstromozáskor keletkezik és a bejelentés napjától számított tíz évig tart, ezt követően meg kell újítani. Az oltalom fenntartásához nem elegendő a védjegy lajstromozása, illetve tízévenkénti megújítása, a védjegyet használni is kell.

Jobban megéri közösségi oltalmat kérni

A használat földrajzi kiterjedtsége tekintetében a közösségi védjegyek jogosultjai előnyként tartják számon, hogy a jelenlegi joggyakorlat szerint az oltalom abban az esetben is fennmaradhat, ha védjegyüket az Európai Uniónak csak egy tagállamában használják. Ezzel szemben nemzeti védjegyoltalom esetén a használatra vonatkozó követelmények teljesülését valamennyi megjelölt tagállam vonatkozásában vizsgálni kell. Például, ha egy megjelölést négy tagállamban is lajstromoznak nemzeti úton, az oltalom fenntartásához, a védjegyet mind a négyben ténylegesen használni kell, nem beszélve arról, hogy a bejelentés díját szintén négy tagállamban kell leróni. Ezzel szemben a közösségi védjegybejelentés egyszeri díjfizetés mellett sokkal nagyobb területen biztosít oltalmat. Jelenleg tehát jobban megéri egy ilyen helyzetben közösségi védjegyoltalmat igényelni, mint a megjelölést több különböző országban nemzeti védjegyként bejegyeztetni.

Változások várhatóak

Az utóbbi években felerősödtek a közösségi védjegy tényleges használatával kapcsolatos követelmények felülvizsgálatát szorgalmazó hangok. Ahogy a Pago ügyéből (lásd keretes írásunkat) is kitűnik, a jelenlegi gyakorlat kétségkívül kedvező azoknak a védjegyjogosultaknak, akik élvezhetik a közösségi védjegyoltalomból származó előnyöket, miközben védjegyüket ténylegesen csak az Európai Unió kis területén (vagy adott esetben csak egy tagállamban) használják. Tagadhatatlan, hogy az ilyen használat sok esetben indokolatlanul akadályozza az újabb közösségi védjegyek bejegyeztetését. „A jövőben elképzelhető, hogy például a közösségi védjegybejelentés díjának drasztikus megemelése következtében kevésbé lesz vonzó az ilyen oltalom igénylése vagy a bíróságok (mindeddig meglehetősen nagyvonalú) ítélkezési gyakorlatának esetleges változásai folytán, nehezebb lesz eleget tenni a tényleges használat követelményének” – fogalmaz Bánki Orsolya.

A Pago-ügy
A közelmúltban a Pago-ügyben merült fel a kérdés, hogy az a közösségi védjegy, amely csupán egy tagállamban élvez ténylegesen jó hírnevet, részesülhet-e az Európai Unió egész területén a jóhírű védjegyeket megillető védelemben. Az említett esetben a gyümölcsleveket forgalmazó osztrák Pago cég közösségi védjegyként jegyeztette be a PAGO szó- és ábrás védjegyet, amely egy palackból és egy gyümölcslével teli pohárból valamint az ezeken feltüntetett „Pago” szóból állt. Egy másik osztrák cég a Pago ábrás védjegyén feltüntetett palackkal azonos formájú, színű és címkéjű üvegekben hozott forgalomba tejalapú gyümölcslevet. Reklámja a Pago védjegyéhez hasonlóan a palackot itallal töltött pohár mellett ábrázolta. A Pago cég saját közösségi védjegyének ausztriai jóhírnevére hivatkozva kért intézkedést. Az ügy eljutott az Osztrák Legfelsőbb Bíróságig, amely az Európai Bíróság jogértelmezését kérte a közösségi védjegyek jó hírnevének territoriális joghatását illetően. Az Európai Bíróság álláspontja szerint területi szempontból akkor jóhírű egy közösségi védjegy, ha azt az általa jelölt árukkal vagy szolgáltatásokkal érintett vásárlóközönség jelentős része az Európai Unió területének jelentős részében ismeri. Jelen esetben a körülményeket figyelembe véve a szóban forgó tagállam (Ausztria) területét az Európai Bíróság úgy tekintette, mint amely az Unió jelentős részét képezi. Ebből a döntésből is látszik, hogy a jó hírnevet élvező közösségi védjegyet a jelenlegi joggyakorlat alapján nagyon erős védelem illeti meg szinte a használat területi kiterjedésétől függetlenül.
Jogi kisokos
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor