Mégsem kell fizetni?

Alkotmánybíróságon támadta meg a szinte minden vállalkozásra vonatkozó, 5000 forintos kötelező kamarai hozzájárulást egy ügyvéd. Ha igazat kap, a cégeknek nem kell majd fizetni a díjat.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

 


Kép: PP archív

Alkotmánybíróságon támadta meg a kötelező kamarai regisztrációhoz fűződő hozzájárulást Tordai Csaba ügyvéd, a Haza és Haladás Alapítvány kurátora, aki a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején államtitkár volt - adta hírül az Origo.

A múlt év novemberében elfogadott szabályozás szerint 2012. január 1-jétől a nem mezőgazdasági egyéni és társas vállalkozások a bejegyzésüket követő öt napon belül, a már működők pedig a jogszabály hatálybalépését követő hatvan napon belül kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vételüket kezdeményezni. A regisztrációhoz a vállalkozásnak a kitöltött és cégszerűen aláírt űrlapot postán kell beküldenie a székhelye szerinti területi kamarához, amely 5000 forint hozzájárulási díj megfizetése után nyilvántartásba veszi a vállalkozást.

Az MKIK január végi rendkívüli küldöttgyűlésén - amelyen elfogadták a kötelező kamarai regisztrációs rendszer bevezetéséhez szükséges alapszabály-módosítását - Parragh László elnök elmondta: a kormány határozott szándéka, hogy legyen új kamarai törvény, ami még ez év első felében létrejöhet. Addig is, hogy közfeladatot megfelelően el lehessen látni, kezdeményezték a kötelező kamarai regisztráció bevezetését. (Erről itt olvashat részletesebben.)

A beadványban az ügyvéd a kamarai törvény hozzájárulás fizetésre vonatkozó részének megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Ha ennek igazat adnának, a cégek mentesülnének a díjfizetés alól. Maga a procedúra azonban sokkal tovább tarthat, mint a befizetés március végi dátuma.

RETRO- 2001. tavasz
Az 1994 tavaszán elfogadott kamarai törvény 2000 végén, az első Orbán-kormány alatt változott meg: az addig kötelező kamarai tagságot felváltotta az önkéntes tagság. 2012-től a kamarai tagság ugyan nem kötelező, de a regisztráció igen. S mint arról Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszámolt: a kormány - ismét - elkötelezett egy új kamarai törvény megalkotása mellett. A következő részletek a Piac & Profit 2001. márciusi számában megjelent jegyzetből valók: „Orbán Viktor miniszterelnök hivatalba lépése óta először volt vendége a Magyar Gazdasági Kamara plenáris ülésének idén februárban. Két és fél éves távolmaradásának oka, miként azt a hallgatósággal tudatta, az volt, hogy számára a »régi, kötelező tagságon alapult« kamara soha nem volt partner, a partnerség csak három hónappal ezelőtt, az önkéntesség törvénybe iktatásával és persze az új kamarai vezetőség megválasztásával jött létre. Neki ugyanis a párbeszéd csak ilyen emberekkel elfogadható. Kis szépséghibája az érvelésnek, hogy a kamarai törvényt majd' hét évvel ezelőtt, 1994 tavaszán fogadta el a magyar parlament. Ez a törvény adta a kötelező tagságon alapuló kamaráknak, a tagságnak, a vezetőknek, az elnöknek a legitimációt, s ez a törvény volt az, amely a kormányra kötelezettségeket rótt a kamarákkal való együttműködésben... (...)
A kamara megújítását a kormányfő egyébként azért is szorgalmazta, mert, mint mondta, »fontos, hogy a kormány feje és a kamara feje között őszinte együttműködés legyen (...), s ha valakivel tárgyalunk, akkor jó, ha tudjuk, hogy kikkel, hogy milyen okból vezérelve vannak is ők itt«. A miniszterelnök személyes bizalma érthető: a kamara elnöke, Parragh László, az ő tanácsadója... (...)
E megújult lobbiszervezet első, látványos rendezvényén a gazdasági miniszter (Matolcsy György) ígéretet tett, hogy »a kamarával közösen megvizsgálja a megemelt minimálbér hatását a leginkább érintett ágazatokban, és elképzelhető, hogy a munkaerő-piaci alapból a leginkább nehéz helyzetbe kerülőket átmenetileg kisegítik«. A pénzügyminiszter (Varga Mihály) pedig a reprezentációs költségek nagy vihart kavart új adózási szabályainak a felülvizsgálatát, illetve a »vállalatok mindennapi működését érintő jogszabályok« hatásvizsgálatát helyezte kilátásba..." (kk)

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo