Mentőövet kapnak a magyar cégek

A magyar vállalkozói körbetartozások és a rossz fizetési morál a hitelezőket abba a helyzetbe hozta, hogy az adóssal szembeni követeléseik behajtása érdekében az azonnali és a legközvetlenebb érdekérvényesítési gyakorlathoz, a felszámolás elindításához folyamodjanak. Ezzel sok esetben nem az volt a céljuk, hogy az adóst valóban fel is számolják, hanem az, hogy még a felszámolás tényleges elrendelése előtt - mintegy nyomásgyakorlásként - fizetésre kényszerítsék. Ha azonban az adósról kiderült, hogy valóban fizetésképtelen, és elindult a felszámolási eljárás, akkor nem volt mód a folyamat megállítására, és az adós vállalatot végül felszámolták.

„Ezt a lehetőséget a hitelezők - a piaci torzulásai miatt - nem megfelelően alkalmazták, és emiatt az utóbbi években nagyon megszaporodtak a felszámolási eljárások, ami viszont sem az adósi pozícióban lévő vállalkozásnak, sem az államnak, sem a hitelezőnek nem volt jó" - véli Györfi-Tóth Péter, a Horváth és Társai DLA Piper Ügyvédi Iroda partnere. Szerinte ezáltal az állam adófizető és foglalkoztatást biztosító termelőegységet veszített el, de a hitelezők megtérülése is csak 1-10 százalék volt a gyakorlatban.

90 napot kapnak a felszámolás alatt lévő cégek

A csődtörvény módosításával éppen az volt a cél, hogy az átmeneti fizetési nehézségekkel küzdő, de egyébként még működő képes vállalkozások felszámolását el lehessen kerülni. A vállalkozások mentőövet kaphatnak, hiszen az új szabályok alapján igénybe vehető 90 napos - automatikus - fizetési moratórium alatt a cég a működésén kívül tudja rekeszteni a hitelezőket, és erőforrásait a további üzleti tevékenységhez szükséges reorganizációra fordíthatja.

Ez a megoldás Györfi-Tóth Péter szerint a hitelezőknek is jó: habár a hozzájárulásuk nélkül az adós cég a fizetési moratórium idejére átmenetileg kikerül a közvetlen hitelezői kontroll alól, ám a hosszabb távon működőképes vállalkozás az ezen időszak alatt előkészített reorganizáció következtében nagyobb eséllyel válik jó adóssá. A szabályozás szerint a folyamat kontrollját pedig a kirendelt vagyonfelügyelő biztosítja, aki ellenőrzi az adós menedzsmentjének minden lépését annak érdekében, hogy azok valóban a reorganizációt szolgálják.

A reorganizációt a hitelezők is kezdeményezhetik azzal, ha csődeljárást kérnek az adott cég ellen. Ilyenkor a bíróság szintén felügyelet alá helyezi a vállalkozást, így a hitelező intézményesített keretek között tud közreműködni a cég helyreállításában, és akár más partner bevonását is kezdeményezheti a folyamatba.