Az előírások nem kellő alapossággal történő vizsgálata sajnos több millió forintos mulasztásibírság-tételekkel és egyéb hátrányokkal járhat, amelyekkel gyakran a vállalatok csak az adó-ellenőrzési jegyzőkönyvekben találkoznak először, amikor már nincs lehetőség a hiányosságok pótlására.(A transzferárazás lehetőségeiről – és veszélyeiről – bővebben itt olvashat!)
A könyvelők és a gazdasági szakemberek körében gyakran okoz fejtörést a kapcsolt vállalkozások témaköre, mert az egyik legösszetettebb feladatok közé tartozik a kapcsolt viszony meghatározása. Ennek oka egyrészt a jogi háttérszabályozás összetettsége, mivel több jogszabályt együttesen szükséges vizsgálni, másrészt a szükséges információk rendelkezésre állásának hiánya – írta szakértői cikkében együttműködő partnerünk, az Adó Online.
A kapcsolt vállalkozások fogalma többek között az 1996. évi LXXXI. törvény társasági adóról és az osztalékadóról szóló (Tao.) 4. §. 23. pontjában is megtalálható:
Kapcsolt vállalkozás:
a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,
c) az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni;
d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll;
e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll.
1. példa: „A” cég egyedüli tulajdonosa Férj, „B” cég egyedüli tulajdonosa Feleség. Az „A” és „B” cég 2010. év előtt nem minősültek kapcsolt vállalkozásnak, azonban 2010-től már igen.
2. példa: „A” cégben két testvér a tulajdonos már 2004 óta, és „B” cégben is ugyanaz a két testvér tulajdonos 2008 óta. Ez esetben az „A” és „B” cég egészen 2008-tól napjainkig végig kapcsolt vállalkozási viszonyban voltak egymással.
A fenti fogalom több esetben is utal a Polgári Törvénykönyvre, ahol a többségi befolyás és a közeli hozzátartozók fogalma lelhető fel, amely részeket is szükséges elemeznünk és megértenünk. Mivel a Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-i hatállyal megújult, így áttekintjük a régi és az új szabályozási helyeket is. A kapcsolt vállalkozás fogalmi meghatározásban az egyik kulcselem a többségi befolyás fogalma, mely az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: „Ptk.”) 685/B. §-ban, illetve a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 8:2. §. részében található meg, a szövegezés változott, de a lényegi rész alapvetően ugyanaz maradt. A definíció szerint többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a
1. szavazatok több mint ötven százalékával vagy
2. meghatározó befolyással rendelkezik.
A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese, és
a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy
b) a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával.
A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára a jogosultságok közvetett módon biztosítottak. Mindkét fogalomnál a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.
Közeli hozzátartozó fogalma (Ptk. 685. §. b. pont) – 2014. 03.15-ig így hangzott: „Közeli hozzátartozó a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.” Az új Ptk. hatálybalépésétől a (8:1. §)szerint: „Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.” Látható, hogy a bejegyzett élettárs időközben kikerült a definícióból. Az egyenes ági rokon fogalmát a Csjt. 1952. évi IV. tv. 34.§. 1. pontja fogalmazza meg: egyenes ági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik.
