Mi van, ha tévedtünk a szerződés aláírásakor?

A szerződés érvényes létrejöttének alapvető feltétele a felek egybehangzó nyilatkozata. Ennek kifejezése leggyakrabban a szerződés feltételeit tartalmazó dokumentum kölcsönös aláírásával történik. Ezzel a felek kifejezik akaratukat a szerződés megkötésére vonatkozóan. Azonban előfordulhat, hogy a szerződő felek valamelyikének nyilatkozata tévedésen vagy megtévesztésen alapul, amely meghatározott feltételek mellett a szerződés érvénytelenségéhez vezet.

Tévedésről a szerződések esetén akkor beszélhetünk, ha a felek nyilatkozatai látszólag összhangban vannak, de tévedés miatt a nyilatkozatok mögött lévő akarat-összhang nincs meg. Bármilyen tévedés viszont nem teremt alapot a szerződés eredményes megtámadására. A szerződést akkor lehet tévedésre hivatkozva megtámadni, ha három feltétel teljesül.

  • Az első, hogy a tévedésnek a szerződéskötéskor fennálló lényeges körülményre kell vonatkoznia. Tehát a tévedés nem vonatkozhat olyan körülményre, amely a szerződéskötéskor nem állt fenn.
  • A második feltétel, hogy a tévedés lényeges körülményre vonatkozzon. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést.
  • A harmadik feltétel, hogy az érintett tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. A tévedést a másik fél például úgy idézheti elő, ha a szerződéskötés során nem nyújt megfelelő tájékoztatást. Ha viszont olyan körülményben történt a tévedés, amelyet a másik fél még kellő körültekintés esetén sem ismerhetett volna fel, akkor nem lehet tévedésre hivatkozva megtámadni a szerződést. Szintén nem támadhatja meg a szerződést a fél, ha a tévedését ő maga is felismerhette volna, ha kellő gondossággal jár el.
A tévedés sajátos esete, ha mindkét fél ugyanabban a lényeges kérdésben tévedett. Ebben az esetben a felek bármelyike megtámadhatja a szerződést.

Kép: Pixabay

A megtévesztés és a jogellenes fenyegetés esetei

A megtévesztés a tévedés okozásának sajátos esete, amikor az egyik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejti vagy tévedésben tartja a másik szerződő felet. Míg a tévedés okozása történhet gondatlanságból is, addig a megtévesztésről csak szándékos magatartás esetén beszélhetünk. A megtévesztés történhet tevőleges magatartással (például szándékos valótlan tájékoztatással) vagy passzív magatartással (például fontos információ szándékos elhallgatása). Megtévesztés esetén nem kell figyelembe venni, hogy a megtévesztett fél kellő gondosság mellett felismerhette volna-e a tényleges körülményeket.

Felmondás vagy felbontás? Számít ez?
A szerződést felmondjuk, vagy felbontjuk? Mindkettő helyes? Ugyanazt jelenti, vagy esetleg teljesen mást? Van különbség a szerződés megszűnése és megszüntetése között? És mit jelent az elállás? A Piac&Profit szakértője segít!
Szintén a szerződés megtámadására ad okot, ha valakit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére. A bírósági gyakorlat szerint a jogellenes fenyegetés akkor is megvalósulhat, ha a fenyegető nem közvetlenül a másik szerződő fél volt, hanem harmadik személy. Ekkor viszont feltétel, hogy erről a másik szerződő fél is tudott, vagy tudnia kellett. A fenyegetés nem csak a félre irányulhat, hanem harmadik személyre is, ha ez az érintett felet a szerződéskötésben befolyásolja. A fenyegetésnek jogellenesnek kell lennie, azonban meg kell jegyezni, hogy látszólag jogszerű magatartás kilátásba helyezése is megvalósíthat jogellenes fenyegetést, például feljelentéssel való fenyegetéssel a fél által elkövetett bűncselekmény miatt, ha nem írja alá a szerződést.

A megtámadás határideje

A megtámadás jogát az érintett fél a szerződés megkötésétől számított 1 éven belül gyakorolhatja. A megtámadási határidő elévülési jellegű, azaz ha az érintett olyan helyzetben volt, hogy menthető okból nem tud élni a megtámadás jogával, akkor a megtámadási határidő az akadály fennállásáig nyugszik. Például ilyen eset, ha a szerződő fél a tévedését még nem ismerhette fel.

A megtámadási határidő nyugvása esetén, ha az akadály megszűnik, akkor az akadály megszűnésétől (például a tévedés felismerésétől) számított 3 hónapon belül a megtámadás joga akkor is gyakorolható, ha az 1 éves határidő már letelt vagy abból már kevesebb, mint 3 hónap van hátra.

Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó ügyvédi iroda

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo