Miért lehet jobb egy középszerű stratégia egy kiválónál?

Egy középszintű stratégia kiváló, fegyelmezett megvalósítása a tapasztalatok szerint sokkal jobb eredményeket hoz, mint egy kiváló stratégia középszintű megvalósítása. Hogy miért? És hogy leszünk mi eredményesek? Segítünk!

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Mégis mindenhol mindenki a stratégiával foglalkozik – pedig a legtöbb vállalatnak van kidolgozott stratégiája mindenre, csak épp nem éri el az abban kitűzött célokat – hívta fel a figyelmet Bölcsföldi László a FranklinCovey Magyarország szakértője a Tudatos Vállalkozások Országos Konferenciáján.

Kép:PP archív

A megvalósítás 4 akadálya

1. Nem ismert cél

A szervezetben dolgozók sokszor nem is ismerik a célt. Leginkább azért, mert nem is mondta el nekik soha senki. Csak a következő feladatot kapják meg, a végső célról nincs információ. Vagy esetleg egyszer egy ötmondatos emailben közölték a munkatársakkal, hogy mik a célok, de ezeket nem segítettek magukévá tenni. Ahhoz, hogy a célt át tudjuk adni, folyamatos kommunikációra van szükség! Akár a belső emailek mindegyikében, az aláírásban rögzíthetjük! (Egy nemzetközi felmérés szerint a kis- és középvállalkozások több mint 80 százaléka nem tartja számon az üzleti célokat. A tervezés és a teljesülés utókövetése elsősorban azért fontos, mert így időben láthatóak azok az akadályok vagy versenyhelyzetek, amelyeket meg kell oldani a siker érdekében. Szakértőnk segít, hogy csináljuk.)

Hogyan tűzzünk ki megvalósítható célokat?
Csak olyan céllal érdemes foglalkozni, ami valóban fontos nekünk, mert abban lesz az energia, és ott fognak tényleg történni az események, egy ilyen célért sokkal többet megteszünk, mint egy olyanért, amit csak úgy kaptunk, vagy csak azért szeretnénk neki megfelelni, mert a környezet ezt várja el tőlünk. Az úgynevezett SMART célok épp ilyenek.
2. Nem tudjuk, mit kell tenni, hogy elérjük a célt

Le kell tudni fordítani a célt a tettek nyelvére: mit kell csinálni ma és mit holnap? És miből mennyit kell csinálni?

3. Nincs átlátható eredménykövetés

Hiába fogyunk, ha nem mérjük magunkat, hogy honnan indultunk és hova érkeztünk illetve hány kilométer futás és hány elhagyott kalória kellett ehhez.

4. Gyenge számon kérhetőség, elmosódó felelősség

Ha mindenki tudja, hogy pontosan mi a feladata a cél elérése érdekében és megtaláltuk, hogy mik az ehhez vezető konkrét feladatok, könnyebb lesz és mindenkire érvényes lehet.

A megoldás

Meg kell különböztetni a sürgős és fontos dolgokat! A kettő nem mindig ugyanaz. A mindennapi ügyek intézésnek forgószele könnyen elragad magával és semmit nem teszünk meg az előzetesen kitűzött célokból. A munkatársak többsége akkor is elfoglalt lenne, ha nem lenne cél – a napi munka „szökőárja” akkor is elvinné az időt. Gondoljunk csak a beáramló hatalmas mennyiségű emailre. Ha egész nap csak emailekre válaszolunk, hol van a valódi értékteremtés? Az eredményeket nem a cunami feldolgozásával érjük el, hanem azzal, ha elkezdjük megvalósítani azt, amit az ügyfelek várnak tőlünk.

A megvalósítás 4 alapszabálya

Fegyelem mindenképpen kelleni fog hozzá, kár lenne tagadni.

1. Koncentráljunk a létfontosságúra!

Mindenből ki kell választani azt az egyetlen, vagy maximum kettő stratégiai célt, amire szeretnénk, ha a teljes szervezet koncentrálna a következő hónapokban. A megvalósítás egyik legnagyobb akadálya, ha túl sok cél van. Nem vagyunk kínai tányérforgatók, egyszerre nem tudunk ennyi mindenre megfelelően figyelni. Egy jól kiválasztott cél jó esetben magával húzza a többit is, ha először nem is látjuk.

A multitasking nem létezik! Senki nem tud egyszerre több dologra koncentrálni – sem emberek, sem csapatok. Ha túl sok cél van, a mindennapi forgószélen túl még kevesebb jut majd egyre. A célokat tehát időrendbe kell állítani, egyszerre egyre koncentrálni – ha ebben jelentősen előre léptünk, az eredménye már fennmarad, akkor lehet lépni a következőre.

2. Dolgozzunk a sikerokozókon!

Találjuk ki, hogy mi az, ami tényleg elvezet a célhoz. A Pareto-elv értelmében az eredmények 80%-át a tevékenységek 20%-a hozza. Csak meg kéne találni, hogy mi az a húsz százalék. Meg kell találni az a viselkedést, azokat a konkrét tevékenységeket, amelyek elvezetnek a célhoz. (fogyókúrás példánál maradva: mennyit együnk és mennyit fussunk ahhoz, hogy elérjük a célsúlyt). Dolgozhatunk azon, hogy megváltoztassuk a Pareto-elv szerinti természetes elrendeződést és az energia nagyobb részét – a 20% helyett mondjuk 40%-ot töltsünk ezekkel a tevékenységekkel.

3. Legyen ösztönző eredményjelző!

A csapatnak, mint a sportversenyeken, folyamatosan látnia kell, hogy hol tart éppen a „mérkőzés”. A meccs akkor érdekes, ha tudom, hogy hogy állunk. Készítsünk konkrét eredményjelzőket! (A játék itt is nagyon hasznos! A gamification használhatóságáról a munkában itt olvashat bővebben!)

A meeting felépítése:
  • számonkérés: beszámoló a múlt hét vállalásairól – ki mit vállalt
  • eredményjelzők áttekintése – egyéni és csoportos eredmények
  • tervezés: új vállalások és akadálymentesítés, ha szükséges
4. Teremtsük meg a számonkérés ütemét!

A célmegvalósítás szentélye. Heti gyors meeting, ami semmi másról nem szól, mint, hogy hol tartunk a cél megvalósításában. Itt nem vetünk fel problémákat, nincs brainstorming, csak az eredményekről a beszámoló. Ki kell szűrni belőle a napi forgószél feladatokat.

Az egyéni kezdeményezések iránt mindig nagyobb a lelkesedés, mint ha utasításba adnánk valamit. Drasztikusan növelhető az az energia, amit a tényleges célok megvalósítására fordítunk. A lelkesedés és a csoportnyomás hatására ez előbb-utóbb vezetői nyomás nélkül is megy, a munkatársak vállalnak és teljesítenek. Ez elkezdi megmozdítani a sikerokozók fogaskerekeit, ami végül megmozdítja a szervezetet a célok elérése felé. A folyamat tehát valójába a 4-től az 1. felé kezd majd működni.

Véleményvezér

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo