Miért nem tudnak profitálni az ukrán válságból a magyar acélgyártók?

Alultőkésítettségük és egyes esetekben nem áttekinthető tulajdoni viszonyaik miatt a magyar gyártók nem tudják kihasználni a kedvező lehetőségeket, így térségünkben továbbra is elsősorban a lengyel, olasz, román, cseh és szlovák vállalatok uralják a regionális piacot.

Kép: Pixabay

Az orosz konfliktus miatt a világ ötödik legnagyobb acélexportőrének számító Ukrajna 2013-as 32,8 millió tonnás acél- és nyersvas termelése 2014-re 17,1%-kal 27,2 millió tonnára zsugorodott, 2015 első két hónapjában pedig a termelés 3,46 millió tonna volt, 29%-kal kevesebb mint tavaly ilyenkor, derült ki a Nemzetközi Acélipari Statisztikai Ügynökség (ISSB) adataiból.. Az ukrán Metallurgprom további 23%-os csökkenést prognosztizál idénre, ami mindössze 20,76 millió tonnás éves össztermelést jelent.

„Az ukrán-orosz helyzet a kelet-közép-európai régió gyártói és disztribúciós piacait is érintette, köztük Magyarországét is” - állítja Fazekas Roland, az elsősorban acélipari termékek disztribúciójával foglalkozó Carboferr Kereskedőház vezérigazgatója. A vezérigazgató szerint a konfliktus miatt előállt helyzet egyértelműen az ún. „folyékony szakaszban” keletkező, alapanyagnak számító acélbuga előállítását érinti a legrosszabbul: ezekből jelentősen kevesebbet állítanak elő a konfliktus kezdete óta.

„De a régiónkban működő integrált acélművek, amelyek folyékony fázissal, mind pedig acélhengerműi kapacitással is rendelkeznek is megérzik az olcsó ukrán alapanyag mennyiségének csökkenését, hiszen már nem tudják maximálisan kihasználni a kapacitásaikat” – mutatott rá Fazekas Roland.

A gyengébb pénzügyi helyzetben lévő közép-európai integrált gyártók egy része már bezárt (vitkovicei rúdhengermű, 2015 végén az ostravai acélmű is) vagy kilátásban van a leállásuk. De működési gondokkal küzd a trineci acélmű, illetve a lengyel Chestochowa is, míg a szerb Zelezara Smederevo működtetését időlegesen kiszervezték. A még működő acélműveknél pedig a hengerművek /pl. Huta Bathory/ harcolnak a bugabeszerzésért.

Idén is nehéz lesz az orosz piacon működni
A magyar-orosz gazdasági kapcsolatokban érintett magyar vállalatok többsége úgy érzékeli, hogy 2015-ben is nehéz lesz az orosz piacon eredményesen tevékenykedni, ezért az egyik legfontosabb feladat az új orosz lehetőségek feltérképezése és ezekhez a finanszírozás megteremtése.
Acéltalanul

Bár 2014 első félévéhez viszonyítva a magyar acélipar termelése 30,5%-kal növekedett a második félévben, de ez a 1,15 millió tonnás éves teljesítmény továbbra is eltörpül a 1637 millió tonnás világtermelés mellett. A felfutás oka egyrészt Dunaferrnél augusztusban üzembe helyezett második nagyolvasztó beindulása volt, illetve az a hazai többletkereslet, amelyet az ukrán export elapadása után a hazai termelőknek kellett kielégíteni. „Alultőkésítettségük, egyes esetekben nehezen áttekinthető tulajdonosi viszonyaik és a magyar acél felvevőpiac mérete miatt regionális szinten a magyar gyártók nem tudtak belépni az olcsó ukrán alapanyagot előállítók helyére. A regionális keresletet továbbra is nagyobb súllyal fedik le lengyel, olasz, román, cseh és szlovák acélművek” – mutat rá Fazekas Roland.

Hozzátette: a hazai gyártók azt a geopolitikai versenyelőnyt biztosító piaci tendenciát sem tudják kihasználni, hogy számos – főleg német tulajdonban lévő gyártó – előírja, hogy a termék az EU-ból származzon, azaz a hengerelés az unióban történjen akkor is, ha az előállításhoz szükséges alapanyag a közösségen kívülről érkezett.

Összességében a magyar gyártókon az sem segített, hogy a gépjárműgyártás és gépgyártás területén itthon is megnőtt a kereslet a magasabb minőségű termékek iránt, mert ezeket az igényeket csak kevesen tudták kiszolgálni.

„A magyar acélipar az idén már nem fogja tudni megismételni a tavalyi növekedést, hosszabb távon pedig csak strukturális átalakítások után lehetnek nemzetközi szinten is versenyképesek a magyar gyártók” – véli Fazekas Roland.

Putyin hálája: itthon marad a magyar csirke
Oroszország ideiglenesen megtiltotta a 70 foknál alacsonyabb hőmérsékleten hőkezelt baromfihús és baromfitermékek importját Magyarország egész területéről a békési madárinfluenzás eset miatt.
Nyugaton a helyzet

Az ukrán válság felforgatta a nyugat-európai piaci viszonyokat is, ugyanis az elmúlt 20 évben kialakult modell szerint az acéltermékek és az azok gyártásához szükséges nyersanyagok Kelet-Európából kiindulva – jellemzően a közép-európai régió üzemeiben, valamilyen hozzáadott értékkel bíró feldolgozási tevékenység után – kerülnek a jellemzően Nyugat-Európában lévő felvevőpiacokra.

„Ezzel együtt mégis a nyugat-európai gyártók a piaci változások nyertesei: a nagyon olcsó ukrán konkurencia kínálata drasztikusan csökkent, a világ teljes acéltermelésének felét előállító kínai kommersz acéltermékek ára pedig a magas logisztikai költségek miatt tonnánként 50-100 dollárral magasabb, mint a FÁK országokból származó nyersanyagokból (pl. acélbugából és acéltekercsből) az EU-ban készülő termékeké, így a kínai dömpingáruktól sem kell tartaniuk” – magyarázta a vezérigazgató.

A szakember szerint hiába veszteséges sok nyugat-európai hengermű (Ilva csoport, vagy a Beltrame Velence melletti olasz acélműve), nem zárják be őket a működésükhöz kapcsolódó politikai kockázat miatt: magas az élőmunka igényük, felszámolásuk egész városok megélhetését tenné kockára. „Ugyancsak a meglévő nyugat-európai kapacitások jobb kihasználását segíti a speciális anyagminőségek – elsősorban az automotív, gépipar valamint az építő, és élelmiszeriparban is használt bevonatos termékek – iránti növekvő kereslet” – tette hozzá Fazekas Roland.

Véleményvezér

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.
Jó hír, mégsem pusztul el a világ

Jó hír, mégsem pusztul el a világ 

Sokan úgy gondolják, hogy addig létezik a világ, amíg vannak méhek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo