Mikor büntet a NAV a katás alkalmazottért?

2016. szeptember 14. szerda - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

Költséghatékonysági szempontból megéri katás vállalkozót megbízni egy-egy feladat elvégzésével, arra azonban érdemes ügyelni, hogy ha ezt munkavállalói jogviszonyként értelmezi az adóhivatal, súlyos, akár több millió forintos büntetésnek nézünk elébe. Szakértőnk segít, hogy ezt elkerülhessük!

Elsődlegesen a gazdasági társaságok, de más gazdasági szereplők körében ma már megszokott, hogy gazdasági tevékenységüket – főként költséghatékonysági megfontolásból – nem kizárólag velük munkaviszonyban álló személyek közreműködésével végzik, hanem arra más típusú, munkavégzésre irányuló jogviszonyokat is létesítenek. Tipikusan ilyen a mind gyakoribb KATA, azaz a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó megbízási jogviszony, amelynek munkaviszonytól való elhatárolása különös körültekintést igényel.

A kata szabályairól innen elérhető korábbi összeállításunkból tájékozódhat!

Egyéniben jobban megéri?
Ha vállalkozásra adnánk a fejünket, mindenképp érdemes megfontolnunk, hogy egyéni vagy társas vállalkozást indítsunk: Egyéniben egyszerűbb indulni, és kevésbé függünk másoktól – vélekedik a szakértő.

A gazdasági szereplők számára számos esetben csak a munkaügyi hatóság vagy az adóhatóság ellenőrzése nyomán derül ki, hogy helytelenül választották meg a jogviszony típusát, és a ténylegesen létrejött jogviszony nem tükrözi az alapjául szolgáló szerződés tartalmát. A tévedés jelentős mértékű bírság kiszabását eredményezheti, így célszerű áttekinteni azokat a megkülönböztető szempontokat, amelyek segítik a gazdasági szereplőket a tényleges jogviszonynak megfelelő helyes szerződés megkötésében, majd az annak megfelelő eljárásban. Ebben segít nekünk a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

A tartalom minősít, nem az elnevezés

Az egyes, a gazdasági szereplők tevékenységének végzését célzó jogviszonyok között jelentősek a különbségek abból a szempontból is, hogy milyen jellegű és mértékű közterheket rónak a gazdasági szereplőkre. Éppen ezért a munkaügyi hatóság és az adóhatóság kiemelt figyelmet fordít arra ellenőrzései során, hogy megvizsgálja ezeket a jogviszonyokat és jogszabályi felhatalmazás alapján elvégezze azok minősítését annak megállapítása érdekében, hogy megfelelő módon és mértékben került-e sor a kapcsolódó közterhek megállapítására és megfizetésére.

Solti istván: Kép: Sár és Karika

Solt István: Kép: Bán és Karika Ügyvédi Társulás

Ügyvédi Társulás

„Alapvető szabály, hogy egy adott jogviszony minősítésénél a hatóságok nem a szerződés címét és szövegét tekintik irányadónak, hanem a jogviszony tényleges tartalmát vizsgálják és vetik össze a hozzá kapcsolódóan alkalmazott közteher-megállapítási, -bevallási és -megfizetési gyakorlattal.” – mondta el dr. Solt István, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

A hatósági ellenőrzés szempontjai

A vizsgálat során irányadó szempontokat korábban egy irányelvben rögzítette a jogalkotó, amely szempontok az irányelv hatályon kívül helyezése ellenére tovább élnek a gyakorlatban, változatlanul kijelölve a vizsgálat kereteit.

A hatósági ellenőrzés során az eljáró hatóságok a foglalkoztatás tényleges körülményeinek és az eljárás lefolytatásához szükséges iratok vizsgálatát korábban elsődleges és másodlagos minősítő jegyek alapján végezték el. Az elsődleges minősítő jegyek önmagukban meghatározóak lehettek a jogviszony munkaviszonnyá minősítése szempontjából. A tényként való megállapításuk egyértelműen munkaviszony fennállására utalt, függetlenül a jogviszony alapjául szolgáló szerződés címétől és szövegétől. Elsődleges minősítő jegyek a tevékenység jellege és a feladatok munkakörként történő meghatározottsága a rendszeres ismétlődés szempontjából, a személyes munkavégzési kötelezettség, a munkáltató foglalkoztatási és a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettsége, valamint a szerződő felek alá-, vagy fölérendeltségi viszonya.

A másodlagos minősítő jegyek az elsődleges minősítő jegyekkel szemben önmagukban nem feltétlenül meghatározóak, sokszor csak más jegyekkel együttesen eredményezhették a jogviszony munkaviszonnyá történő minősítését, ezek ugyanis más, például a KATA adózás alá tartozó megbízási jogviszonyt is jellemezhetnek, noha a munkaviszonyhoz viszonyítva általában jelentősen korlátozottan. A másodlagos minősítő jegyek emellett a kétséges esetekben segítették a hatóságokat a tényállás egyértelmű megállapításában.

Kisokos kata regisztrációhoz
Az adóalanyiság év közben is választható azzal, ha az adóalany az adóévre az Szja tv. szerinti átalányadózást vagy az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságot választotta. Hogy mik a további teendők, ha így döntöttünk? Íme a legfontosabb tudnivalók.

Másodlagos minősítő jegyek az irányítási, utasítási és ellenőrzési jog megléte és gyakorlása, a munkavégzés időtartamának és a munkaidő beosztásának meghatározása, a munkavégzés helyének kijelölése, az elvégzett munka rendszeres, periodikus díjazása, a munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása, a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek kötelező biztosítása, valamint a szerződés írásba foglalásának érvényességi kellékként való figyelembevétele.

„A minősítő jegyek mentén történő vizsgálat ma is sajátja a munkaügyi hatóságnak, az adóhatóság azonban a vizsgálat lefolytatására a KATA szabályait rögzítő törvény rendelkezéseit köteles alkalmazni.” – hangsúlyozta a szakértő.

A jogszabály értelmében az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adózó (az egyéni vállalkozónak nem minősülő magányszemélyek és a KATA alanyai, azaz a kisadózók kivételével) évente kötelesek adatot szolgáltatni az adóhatóság részére azokról a velük jogviszonyban álló kisadózókról, akik részükre egymillió forintot meghaladó összegben állítottak ki számlát. Az ilyen kisadózók tekintetében az adóhatóság az ellenkező bizonyításáig vélelmezi, hogy az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett adózó és a kisadózó között munkaviszony jött létre. A vélelem az adóhatóság ellenőrzése keretében dönthető meg, amely ellenőrzés során az adóhatóság elvégzi a jogviszony tényleges tartalmának vizsgálatát és minősítését.

Ebből van mindig gond egy munkaügyi ellenőrzésen
A szabályozási környezet változása, az időnként nehezen értelmezhető vagy többféle értelmezés alapján is alkalmazható előírások, illetve az ellenőrzési és ítélkezési gyakorlat esetleges eltérései mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkaidő szervezéshez kapcsolódó kérdések folyamatos kihívást jelentenek a foglalkoztatók részére

Ha egynél több szempont megvalósul

Az adóhatóságnak a vélelmet akkor kell megdőltnek tekintenie, és ezzel megállapítania, hogy az adatszolgáltatásra kötelezett adózó és a kisadózó között az éven belüli pénzforgalom mértéke ellenére nem munkaviszony jött létre, ha ellenőrzése során megállapítja, hogy a kötelezően vizsgálandó, jogszabályban meghatározott alábbi körülmények közül egynél több megvalósul. A vizsgálandó körülmények, amelyek átfedést mutatnak a korábban irányelvben rögzített minősítő jegyekkel, a következők:

  • a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
  • a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte;
  • az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
  • a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
  • a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
  • a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg;
  • a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, sem olyan jogviszonyban, amelyben kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is.

A fentiek alapján tehát, ha például egy KATA hatálya alatt tevékenykedő grafikus az egyik ügyfelének az adott naptári éven belül egymillió forintot meghaladó összegben állít ki számlát, de az adóhatóság az ellenőrzése során megállapítja, hogy a grafikus a tevékenységét a saját otthonában végzi és sem az érintett ügyfelétől, sem más ügyfelétől származó bevétele nem haladja meg a naptári évi bevételének 50 százalékát; vagy meghaladja ugyan, de a saját otthonában dolgozó grafikus a megbízásokat a saját eszközeinek és anyagainak a felhasználásával végzi, akkor megállapítható, hogy a vizsgálandó körülmények közül legalább kettő megvalósult, így a felek közötti jogviszony nem minősíthető munkaviszonynak.

Erre figyeljünk, ha munkaügyi ellenőrzést kapunk
Jogszerűen foglalkoztatni nem egyszerű feladat, és gyakran a legjobb szándékunk ellenére sem biztos, hogy helyesen járunk el. Ezért fontos, hogy ne csak a jogszabályi előírásokkal legyünk tisztában, hanem a gyakorlattal is. és mit ellenőrizhet pontosan a munkaügyi ellenőr és meddig terjed a hatásköre?

Megjegyzendő, hogy ezeknek a jogszabályban meghatározott körülményeknek a vizsgálata irányadó az adóhatóság számára olyan, a jogviszony minősítésére is kiterjedő ellenőrzések során is, amelyeket olyan kisadózókkal szemben folytat, akik kapcsán az adózókat nem terheli az adatszolgáltatási kötelezettség.

Milliós bírság fenyeget

„Amennyiben a hatóságok a fenti minősítő jegyek vagy a vélelem megdöntésére szolgáló körülmények alapján vizsgálatuk eredményeképpen arra a megállapításra jutnak, hogy a felek jogviszonya a szerződés szövege szerint megnevezett jogviszonytól eltérő, más típusú jogviszony, tipikusan munkaviszony tartalmi elemeit foglalja magában, illetve a vélelem nem dől meg, a megkötött szerződést színleltnek minősítik” – magyarázza Solt István. Ilyen esetben a jogviszonyt az általa leplezett szerződés alapján ítélik meg, és alkalmazzák az annak megfelelő jogkövetkezményeket, ideértve a színleléssel okozott költségvetési hiány megtérítésére való kötelezést és a hiány előidézéséhez kapcsolódó szankciók alkalmazását is.

Meg kell fizetni az árát
Mivel a színlelt jogviszony alapján történő foglalkoztatás munkajogi rendelkezésekbe ütközik és gyakorlatilag a munkavállaló érdekeit is sérti, így munkaügyi bírság kiszabásának is helye lehet. Az összeg megállapításakor a jogellenes állapot időtartamát, a megsértett előírások, valamint az érintett munkavállalók számát is figyelembe veszi a munkaügyi hatóság. A fizetendő bírság harmincezer forinttól akár tízmillió forintig is terjedhet. Abban az esetben, ha az elmúlt három évben már ugyanilyen jogsértés miatt elmarasztalták a munkaadót, úgy a bírság összege akár a felső korlát kétszerese is lehet. Érdemes meggondolni tehát, hogy megéri-e a munkavállalóval járó költségeken való spórolás színlelt szerződés megkötésével.
Jogi kisokos
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor