Milyen betegségekkel jár az éjszakai munka?

Egészségügyi és pszichikai (túlzott idegi és érzelmi) terhelésnek vannak kitéve az éjszaka dolgozók, amit a váltott műszak, másodállás, túlóra, ingázás és egyéb kötelezettségek (házimunka) együttesen okoznak. Ezen aktív tevékenységre a dolgozók hetente 65-75 órát fordítanak, ami jóval magasabb az 58 órás uniós átlagnál - állapította meg a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete által a tagság körében elvégzett felmérés, amelyet a Napi Gazdaság hozott nyilvánosságra.

Az adatok tanúsága szerint mindez ugyanis együttesen krónikus alváshiányhoz, fáradtsághoz és az alvás-ébrenlét zavarához vezet. Ami pedig már komoly munkavédelmi kockázattal is jár a csökkent koncentrációképesség miatt - állapította meg a felmérés. A vegyipari dolgozók kétharmada kedvezőtlennek ítélte meg a több műszakos munkarend egészségére, társadalmi kapcsolataira, családi életére gyakorolt hatásait. A felmérés rámutatott, jelentős a pszichoszociális kockázati tényezők - nem megfelelő munkaszervezés, irányítási problémák, családi gondok, ingázás - hatása is, melyet a műszak teljes idejében a dolgozók 43, egy részében a megkérdezettek 21 százaléka érzékelte.

Dolgozók az éjszakában

Bár csak két éve dolgozik váltott műszakban, fizikailag és lelkileg is megviseli az éjszakai munka a jelenleg egy anyaotthon gyermekfelügyelőjeként dolgozó Juditot (38). Előző munkahelyén, egy családok átmeneti otthonában kezdett el éjszakai műszakban dolgozni. Egyik héten négy éjszakai, 12 órás műszakot vitt végig, és a pihenőnapokat követően egy hétvégi 24 órás ügyeletet is vállalt. A rá következő héten "csak" pénteken kellett legközelebb munkába állnia, szintén 12 órára, melyet egy vasárnapi 24 órás ügyelet követett. Így az egyik héten 72 órát, a másik héten 36 órát dolgozott. Ha ehhez hozzávesszük a napi 3, 5 óra utazást (oda-vissza), a napi egy óra házmunkát, akkor megdöbbentő adat rajzolódik ki. Judit ugyanis az 58 órás uniós átlaghoz képest 94,5 órát dolgozott egy héten a 168 órából. Egy hónapban két hetet dolgozott így végig, a másik két héten azonban "csak" 36 óra munkára jött rá a heti ötszöri utazás, és házimunka. Az így kapott munkaórák száma sem alacsony: 58,5 óra.

De ha csak a jelenlegi munkabeosztását vesszük alapul, akkor is jól látszik, mennyire a munka uralja a több műszakos munkarendben dolgozók életét. A gyermekfelügyelő mindennapjai ugyanis ilyen szempontból változatlanul telnek a munkahelyváltása óta. Általában heti háromszor, ahogy ő mondja, 12 órázik, de a munkába való utazás ideje jócskán lecsökkent, oda-vissza "csupán" egy órát vesz el az életéből.

- A nehézség a reggeli és az éjszakai műszakok váltakozásából ered, amelyhez sokkal nehezebb alkalmazkodnia az emberi szervezetnek, s nem megy "csettintésre" a pihenés. Krónikus fáradtság lesz rajtam úrrá és az alvás-ébrenlét zavara is gyakran gyötör - panaszkodik a szociális gondozó és ápoló a vegyipari dolgozókhoz hasonlóan. Ennek következményeként pedig Juditnak felborult a bioritmusa, legyengült az immunrendszere és pszichés bajokat is észlel magán. Rossz közérzete azonban nem hatott ki a munka hatékonyságára - egyelőre.

Ha a gyermekfelügyelő jelenlegi munkakörénél is elvégezzük a munkával töltött órák számának összeadását, látható, hogy bár kevesebb időt (mindennel együtt heti 45,5 óra) vesz el az életéből a munka, jobban kimerül és nehezebben tud regenerálódni a váltott műszak és a több munka miatt. - Nem lehet a váltott műszakot sokáig bírni. Rámegy az ember egészsége, magánélete. Az évtizedek óta így dolgozó munkatársaim többsége vagy elvált, vagy épp válófélben van. Ez is jól jelzi, mennyire élhetetlen ez az élet. Ennyit nem ér az egész - fogalmaz Judit, aki ahogy adódik egy jobb lehetőség, munkahelyet vált.

Plusz kockázat: másodállás, túlóra, kialvatlanság, betegség

A foglalkozás-egészségügyi orvos is elismeri, hogy a felmérésben megállapítottak helytállóak lehetnek, vagyis az éjszakai munka csökkentheti a munkavégzés hatékonyságát, a teljesítményt és növelheti a hibázás, illetve a munkahelyi balesetek előfordulási valószínűségét. - Ez azonban jócskán függ a munkavállaló kipihentségétől, életkorától, betegségeitől és egyéb terhelésektől, például a nappali másodállás vállalásától - hívja fel a figyelmet az éjszakai munka rizikófaktoraira Dr. Nagy-László Nóra.

Munkavédelmi szempontból más kategóriába tartoznak a fizikai és az irodai dolgozók. Például egy modern erőműben dolgozó számára az irodai, automatizált környezetben okozta monotónia és elfáradás jelenti a legnagyobb kockázatot. Míg egy raktári dolgozó esetében ténylegesen fennáll a balesetveszély a koncentrálóképesség csökkenése miatt. Mindkét esetben fokozza a kockázatot a felelősség érzése - teszi hozzá a foglalkozás-egészségügyi szakember. - Készítettünk több pszichés kockázatra vonatkozó felmérést is, amit 2008 óta kötelező elvégeznie a munkáltatónak, ez szintén megerősítette, hogy az éjszaka dolgozók fokozottabb terhelésnek vannak kitéve. Ennek ellenére sokszor a munkáltatók nem biztosítják a jobb munkaszervezést és nincs fokozottabb ellenőrzés sem, pedig nagy szükség lenne rá. Megvizsgálhatnák például, hogy viselik-e az előírt egyéni védőeszközöket, betartják-e az előírt pihenőidőt - nyomatékosítja Dr. Nagy-László Nóra.

Milyen betegséggel nem ajánlják az éjszakai munkát?

- Fontos, hogy a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat teljes körű, mindenre kiterjedő legyen, és ne csak egy beszélgetésből álljon - figyelmeztet a szakember. Az orvosnak alaposan meg kell vizsgálnia a dolgozót, hogy szenved-e - ebből a szempontból mérvadó - olyan betegségben, ami esetleg kizárja vagy korlátozza az éjszakai munkavégzést. Az is nagyon lényeges, hogy az orvos tisztában van-e a munkaalkalmasság szempontjából releváns tényezőkkel (pl. másodállás), valós munkakörülményekkel, esetleges betegségekkel, mielőtt a dolgozó munkába állna.

- Kockázati tényező lehet az életmódkezeléssel anyagcsere-egyensúlyban már nem tartható cukorbetegség - miként cikksorozatunk első részében is megírtuk -, és egy komolyabb szív- és érrendszeri betegség (szívritmuszavar, vagy kialakult koszorúér betegség) is. Ezekben az esetekben meggondolandó, hogy egyáltalán alkalmas-e az illető az adott munkakör betöltésére, vagy gyakoribb kontrollt igényel-e - vezeti végig Dr. Nagy-László Nóra.

Támogató környezet nélkül nehéz

A támogató családi környezet megléte vagy hiánya lényeges szerepet játszik a betegségek kialakulásában is. Nem mindegy, mennyi egyéb kötelezettségnek kell még eleget tennie, ha hazaér munkájából, tolerálják-e a munkavállaló szerettei ezt a fajta életritmust és mit várnak el tőle - húzza alá az orvos. Miként arra Judit is utalt, hazánkban hiányzik ez a fajta segítség. Ennek több oka lehet: egyedülálló szülő, hagyományos nemi szerepek, tájékozatlanság. Ráadásul sokan túlóráznak és a megélhetésért másodállást is vállalnak, így a magyar jóval több időt tölt kötelezettségei teljesítésével, mint az európai átlag, amelyre szintén rámutat a felmérés.

Miként lehet az éjszaka dolgozók munkavédelmi helyzetén javítani?

A foglalkozás-egészségügyi szakember egyetért a szakszervezet javaslataival abban, miszerint az éjszakai munkavégzés hosszát 8 órában kellene maximalizálni, gyakoribb munkaközi szünetet kellene tartani, fokozni kellene az éjszakai munkavégzés során az ellenőrzést és a dolgozók biológiai ritmusához jobban igazodó munkarendtervezést kellene bevezetni. Az érdekvédők részéről a túlórák számának mérséklése és jobb munkakörülmények is megfogalmazódtak a munkáltatóval szembeni elvárásként.