Minden napra jut egy meglepetés az adózásban

2016. december 09. péntek - 07:30 / Timár Gigi
  •    

Szinte már követni sem tudjuk az újabb és újabb adócsomagokat, érdemes jól átszámolni a juttatásokkal kapcsolatos döntéseket is. A változások összességét nézve azonban felmerül a kérdés, hogy a gyakori módosítások valóban a vállalkozások érdekeit szolgálják-e – vetette fel az RSM Hungary szakértője a Piac&Profit konferenciáján.

mit kell adni

Kép: Fotolia

Kicsit olyan most az adózás, mint az adventi naptár. Minden napra jut valami meglepetés – mondta Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adóüzletág vezetője a Piac & Profit Cafeteria 2017 konferenciáján. „Január elsejével sok minden változik, majdnem minden pozitívum – kedvezmények, csökkenő adók – ez az egyik megközelítés. De van egy gonoszkodó megközelítés is: amikor kicsit jól megy, és van tér arra, hogy kicsit többet kapjanak az emberek, akkor a döntések sajnos kevésbé racionálissá válnak, kicsit »ellazulunk«. Ha megnézzük a változások mixét, felmerül a kérdés, hogy biztosan ez szolgálja-e a vállalkozások érdekeit” – vetette fel a szakember.

A minimálbér és garantált bérminimum emeléssel kapcsolatban hangsúlyozta, egyértelműen lemaradtak a magyar bérek regionális szinten, Lengyelország, Csehország, Szlovákia is fölénk került minimálbérben. Komoly probléma, hogy eláramlik Magyarországról a munkaerő, a döntéshozók részéről erre kellett lépni, ezért kellett a minimálbér-emelés, ami mindenkit meglepett a szintjével. Ha igaz lesz, amit mondanak, akkor kilövünk a többi országhoz képest 2018-ra – más kérdés, hogy ez összességében a versenyképesség szempontjából mit jelent majd.

Mennyit von el az állam?

Fontos az adóék mértéke is, vagyis, hogy 100 egység bérből mennyit von el az állam. Ez Magyarországon 49 volt, ami nagyon magas. Az OECD országok között a 4. helyet jelentette számunkra. Komoly gond, mert emiatt a munkavállaló azt látja, hogy nemcsak eleve kevesebb a bére, de még kevesebb, amit megkap belőle. (A családi adókedvezmény számít ebben, már két gyereknél az adóék jóval kisebb.)

A munkáltatók menthetik meg a nyugdíjakat
A cégvezetők számára egyre fontosabb, hogy gondoskodó munkáltatóként tekintsenek rájuk dolgozóik, ezt többek között a béren kívüli juttatásokkal szeretnék elérni az OTP Nyugdíjpénztár kutatása szerint. Fata László cafeteriaszakértő a jövő évi, cafeteriát érintő jogszabályváltozások kapcsán vizsgálta a munkáltatók hozzáállását a béren kívüli juttatásokhoz. Az OTP Nyugdíjpénztár szerint az egyéni öngondoskodás mellett a munkáltatókra is nagy feladat hárul abban, hogy hozzájáruljanak dolgozóik boldog nyugdíjas éveihez.

A céges költség a garantált bérminimum esetében nő a legjelentősebben (165 000 forint helyett 2018-ra 219 000 forintra nő). Fontos viszont, hogy nem elvárt béremelésről beszélünk, tehát azon munkavállalók esetében, akik minimálbér, garantált bérminimum felett keresnek, azok számára a szocho csökkentése valódi előnyt jelent – tette hozzá Szabó Roland. a Pwc Magyarország menedzsere.

Hegedüs Sándor szerint a szocho-csökkentéssel mindenki jól jár, de a költségvetés is. A minimálbér-emeléssel ugyanis nominálisan mintegy 10 százalékkal nő az adóteher, a garantált béremelés esetében a folyamat ugyanez. Ha a béremeléssel együtt nézzük a társasági adó csökkentését, akkor már az is kevésbé tűnik szépnek. Persze, kevesebb, de lesz-e egyáltalán mi után fizetni, a béremelés után?

Bért vagy cafeteriát?

A béren kívüli juttatások biztosítása minden estben alacsonyabb ráfordítással jár a munkáltatók számára, mintha ugyanezt a nettó összeget bérként adnák – szögezte le Hegedüs Sándor, de fájni fog, hogy a béren kívüli juttatásokat áttolták az egyes meghatározott juttatásokba – viszont egyszerűsíti a rendszert. Számít azonban, hogy a béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások terhe közötti különbség 9 százalékra csökken, sőt jövőre további két százalékkal csökkenhet. Most két preferált juttatást tartottak a nagyon kedvezményes körben, ami sok kérdést felvet a szakértő szerint. Ugyanakkor a rendszer nagyon változékony, fontos a cafeteria-tanácsadó szerepe!

A készpénzes cafeteriajuttatással kapcsolatban úgy fogalmazott, ha egy munkáltatónak van még 100 000 forintja a béremelésen túl a munkavállalókra, bolond lenne nem kihasználni ezt, a szakértő szerint, egyértelműen az Erzsébet utalvány lecserélésére kitalált konstrukciót.

A jövő évtől esedékes módosításokról itt olvashat részletesebben!

Perelhetnének a cégek a SZÉP kártya miatt
Alaposan átalakította a kormányzat a 2017-es cafeteriarendszert, miután az Európai Bíróság 2016. február 23-án született ítéletében Magyarországot kötelezettségszegési eljárás keretében elmarasztalta az Erzsébet utalvány és a SZÉP kártya kibocsájtási feltételei miatt. Az Erzsébet utalványt átszabták, a SZÉP kártyához viszont még nem nyúlt a kormány, pedig számos kkv-t érinthet a kérdés.

Kell-e szabályzat?

A cafeteria bevezetéséhez, működtetéséhez már nem minden esetben kötelező szabályzatot létrehozni, de a szakértő szerint érdemes. Ezzel csökkenthető például az önkéntes pénztárak esetében a későbbi adózási kockázat. Fontos a szabályzat megléte a dokumentálás megfelelőségének biztosítása miatt is. Fontos a differenciálás lehetősége miatt is – ha nem egyformán adunk minden munkavállalónak, szükség van rá, illetve ez csökkenti a kockázatot, hogy esetleg munkateljesítmény alapján adott jutalomnak látszódjon – ez esetben ugyanis nem lenne kedvezményesen adható.

Érdemes figyelni rá, hogy milyen jogcímen adunk cafeteriát. A törvény szerint nem adható sem jutalomként, sem túlóra- vagy egyéb pótléként, sem jutalékként (mondjuk értékesítők esetében). Ez nagyon fontos, komoly bírság lehet az eredménye! (És karácsony környékén sok utalványos cég kampányol azzal, hogy adjunk ilyesmit prémiumnak, de ne dőljünk be!)

Vigyázni kell az általános utalványokkal is – pl. amit plázák adnak ki, és bármire beváltható. Ezek nem tartoznak bele a törvény által meghatározott utalványrendszerbe, ami az egyes meghatározott juttatások között kedvezményesebben adózik. A bármire beváltható (pénzszerű) utalványok bérként kell, hogy adózzanak. Fontos figyelni, hogy milyen termékre, szolgáltatásra váltható be, hogy nem lehet visszaváltható. A változások jelentős mértéke miatt mindenképpen érdemes egy kissé újraszámolni mindent, hogy elkerüljük a meglepetéseket, illetve tényleg ki tudjuk használni az előnyös lehetőségeket.

Kata vs. állás? Kiva vs. tao?
Kiva vagy tao? Melyik a jobb választás? A kiva adóalap-számítási metódusa radikálisan átalakul. Eddig pénzforgalmi szemléletű volt, de nagyon bonyolult volt, összehasonlíthatatlan volt a tao-val. Ez megváltozott, ezért vonzóbb lehet. Arra cserélik le, hogy ha a cég fizetett osztalékot vagy tőkét csökkentett, az lesz adóalap. Tehát ha valaki bent hagyja a cégben a jövedelmét, nem képez kiva-alapot, nem kell utána fizetni. Jó lehet fejlesztésre, további növekedésre. Az RSM Hungary számításai szerint az új szabályokkal egy tao-val veszteséges cég a kiva használatával nyereségessé válhat. Kata vagy munkaviszony? Ez is mézesmadzag a szakértő szerint, de óvatosnak kell lenni. Viszonylag könnyen teljesíthető feltételekkel elérhető viszont, hogy ez jogosan választható legyen, nem minősüljön színlelt szerződésnek, érdemes tehát átgondolni.

 

Adózás
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor