Minden pályázatot kiírnak egy héten belül

2017. március 23. csütörtök - 13:10 / Timár Gigi
  •    

A korábbi – egyébként az unió által sokat kritizált – terv szerint valamennyi, erre a ciklusra elérhető forrás pályázatát kiírják március 31-ig, erősítette meg Lázár János a Portfolió konferenciáján. Véleménye szerint jövedelempótlás helyett versenyképesség növelésre, azon belül innováció fejlesztésre kellene mindezt fordítani – bár az MNB adatai szerint a korábbi ciklusban ez volt éppenséggel a legkevésbé jól hasznosuló terület.

A legfontosabb vállalás a következő ciklusra az volt, hogy 2017. március 31-ig minden pályázatot megjelentetnek. Véleménye szerint komoly gond, hogy az előző ciklusban 8 évvel az indulás után is volt új pályázat. Ezt tartják: a következő 1 hétben valamennyi pályázat megjelenik, most nagyjából a források 97%-ára már megjelentek a források. Szólnak érvek a források széthúzása mellett is, de ők most a források gyors kiírása mellett döntöttek – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfolió konferenciáján. Komoly profilváltás az is, hogy jelentős összeg áll a kkv szektor rendelkezésre, Lázár szerint még az ellenzéki oldal is elismeri, hogy nagyjából 50%, véleményük szerint ennél is több.

Budapest, 2016. június 9. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2016. június 9-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Kép:MTI/MáthéZoltán

Lázár: elégedett volt az Unió eddig

Az Európai Bizottságban sokan vannak, akik abban érdekeltek, hogy a régió fejlődjön, a felzárkózás ne törjön meg – ezt mutatja, a Bizottság által nyújtott segítség abban, hogy végül minden forrást le tudtunk hívni az előző ciklusban – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az intézményrendszer átalakítása is egy ennek szolgálatába állított vészmegoldás volt, amivel elérték az eredményt. Az elszámolás most június 30-ával zárul, Lázár szerint a kérdéses forrásfelhasználások aránya néhány százalék, ami elenyésző. Nem reális gondolkodású az, aki szerint ennyi pénznél nem jelenik meg a közérdek mellett a magánérdek – mondta a korrupciós vádakra válaszolva. A kérdés, hogy mit tesz az állam. A Bizottság 90-95%-ban elfogadja a kormány által kiküldött számlákat, az utóbbi években ez 5% alá esett, vagyis az Uniónak nincs jelentős problémája a magyar pályázatokkal.

Jövedelempótlás helyett fejlesztésre kéne

„Nem látom tisztán, hogy mire képes a magyar gazdaság az uniós források nélkül, de” – mondta Nagy Márton korábbi nyilatkozatára hivatkozva – „tény, hogy eddig nagyban járultak hozzá a fejlődéshez. Fontos kérdés, hogy mire képes ezek nélkül a gazdaság. Mi van a magyar gazdaságban, ha ezek nincsenek? Mi van, ha a magyar állam nem tudja támogatni a gazdaságot? Ez nagy kérdés.”

Véget ért az a világ, amikor a versenyképességet az alacsony bérek jelentették hangsúlyozta továbbá. Ezzel nem számolhatnak már a vállalkozások. Innovációval, hatékonysággal, termékfejlesztéssel kell foglalkozni. Nem csak az államnak, a vállalkozásoknak is versenyképesebbnek kell lennie. A komolyan vehető vállalkozások estében komoly béremelési elvárás van. Tehát nem csak úgy kell megcímkézni a forrásokat, hogy a kkv-k felé irányítsuk azokat, de az is fontos kérdés, hogy mire használjuk fel azokat – fogalmazott Lázár János.

Kinek jó az uniós forrás?
Magyarország a V4 következő elnökeként is dolgozik a következő uniós költségvetésre való felkészülésen – mondta Lázár János. Hangsúlyozta, hogy szerinte mindenki jól jár az uniós pénzzel, ezért nem a nettó befizetőkről és haszonélvezőkről kellene beszélni, mivel a magyar cég a vállalkozásfejlesztési támogatásból mondjuk német gépgyártó cég termékét fogja megvásárolni. Nehéz megmondani a kassza jövőjét. Ezt a pénzt nem ajándékba kapjuk – 3000 milliárddal magunk is hozzájárulunk – cserébe megnyitottuk a piacainkat a tőke és a munkaerő előtt (nyilván az előbbi a releváns Magyarország esetében) – ezért szerinte nem ajándékba kapjuk az uniós finanszírozást.

Az innováció segít – vagy mégsem?

A KPMG hamarosan publikált tanulmánya szerint korában a források jelentős része nem a vállalkozás fejlesztésére, hanem a vállalkozó jövedelmének pótlására szolgáltak. Lázár szerint a nyertes vállalkozások felénél, az agráriumban ennél sokkal jelentősebb részben igaz. Jövedelem kompenzálásra, veszteség kiegyenlítésre fordítódtak a források, így nem használtuk ki a forrásokat a gazdaság, a vállalkozások modernizálására. Ezen is változtatni kell a miniszter szerint, aki szerint – szemben az MNB, korábban elhangzott előadásában foglaltak szerint– az innovációra fordított források megtérülése jó, a KPMG tanulmányára hivatkozva.

A miniszter előtt szólalt fel a konferenciáján Fábián Gergely, az MNB Pénzügyi Rendszer Elemzése Igazgatóságának igazgatója, aki az előző pályázati ciklus eredményeit értékelte a már rendelkezésre álló statisztikák alapján.
Az általa ismertetett adatok szerint kiemelkedően magas a fajlagos hatása az információs és kommunikációs technológiai támogatásoknak, emellett a technológiai, valamint és telephely fejlesztések bizonyultak hatékonynak. Ezzel szemben az innovációs támogatások hatása szignifikánsan alacsonyabb volt, pedig az elnyert összegek magasabbak, mint az első két esetben.

Beszámolt arról is, hogy az az adatok szerint, aki korábban már nyert, szívesen pályázik újra, viszont kisebb eséllyel nyer. Aki mégis, az általában másfélszer akkora összeget nyer sikeresen, viszont ennek a hatása kisebb, mint az első megnyert pályázatnak.  Szívesebben pályáznak az eladósodott vállalkozások, viszont a statisztikák szerint kisebb eséllyel nyernek. Egyébként jellemző az önszelekció is, vagyis sokan nem is pályáznak attól való félelmükben, hogy nem nyernek – mondta el az előző pályázati ciklus adatainak elemzése alapján Fábián Gergely, az MNB Pénzügyi Rendszer Elemzése Igazgatóságának igazgatója a Portfolió konferenciáján.

Az elemzés szerint a visszatérítendő és vissza nem térítendő források hasznosulásának hatékonysága között nincs jelentős különbség, ami Fábián szerint fontos, figyelembe véve, hogy az új ciklusban jelentősen nő a visszatérítendő támogatások aránya. Látható az uniós forrásokra való számottevő ráutaltság. Szignifikáns a hatás a létszámra és a teljesítményre, de a munkatermelékenység nem változott szignifikánsan a támogatások hatására.

 

Pénzszerzés
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor