Mindenkinek árt, mégis együtt élünk vele

2014. április 24. csütörtök - 07:30 / Timár Gigi
  •    

Mindenkinek van, mindenki beszél róla, mégse tudjuk pontosan, hogy mi is ez, és mennyire veszélyes. A stressz a mai munkahelyi élet egyik talán leggyakrabban használt szava, de kevesen gondolnak bele, hogy valójában mekkora károkat okoz nem csak a munkavállalóknak, hanem a cégeknek is. Pedig épp olyan fontos munkavédelmi kérdés a pszichoszociális egészség, mint a fizikai, vagy kémiai munkavédelem.

A stressz szervezetünk általános védekezési reakciója, izgalmi-éberségi és motivációs állapota, amely összefügg végzett tevékenységünk jellegével. A pozitív stressz (eustressz) önmagában nem kóros, segít a vészhelyzetekben, a problémák megoldásában. A negatív stressz (distressz) azonban az eustressz állapotot meghaladó túlzott feszültséget jelent, amelyben már a lelki folyamatok károsító hatásai kerülnek felszínre az életesemények, a konfliktusok, az egyéni adottságok miatt.

„A munkavállalók a fizikai, idegrendszeri és pszichológiai adottságaiknak megfelelően képesek a munkavégzés terhelő hatásait kompenzálni. Egyes munkavállalóknál a krónikus munkahelyi stressz miatt magatartási, pszichoszomatikus és pszichiátriai megbetegedések alakulhatnak ki” – mondta Dr. Erősné dr. Bereczki Edit, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal orvos szaktanácsadója. (A stressz kezelése köré mára egész iparág épült ki, a szolgáltatók változatos megoldásokat kínálnak.)

Hogy ismerjük fel?
Viselkedési és magatartási zavarok
  • zavartság, feledékenység
  • koncentrációs képesség romlása, az érdeklődés elvesztése
  • családi és baráti kapcsolatok leépülése
  • különböző abúzusok: alkohol, cigaretta, drog használat, stb.

Pszichés (lelki, érzelmi) tünetek és betegségek

  • depresszió, túlzott érzékenység, reményvesztettség,
  • agresszió és dühkitörés
  • kiégés-szindróma/burnout (itt olvashat róla bővebben)
Szomatikus (testi) és pszichoszomatikus állapotváltozások és betegségek
  • krónikus fáradtság, különböző típusú alvászavarok, magas vérnyomás
  • nyaki-, vállövi- és hátfájdalom
  • anyagcsere és immunháztartási zavarok, elhízás, stb.

A munkahelyi stressz az Európai Unió tagállamaiban évente 136 milliárd euró kárt okoz a foglalkoztatóknak, elsősorban a vállalati szektornak, mivel a betegség miatt kieső és elveszített munkanapok mintegy 50-60%-ának hátterében a stressz és annak negatív egészségi következményei állnak.  Európai Uniós szinten a tagállamok átlagosan évente a GDP-jük 4%-át, Magyarországon kb. 880 milliárd forintot fordít a munkáltatók és az állam a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések következményeinek kompenzációjára. Az európai statisztikákat figyelembe véve kijelenthető, hogy ennek az összegnek a fele, vagyis Magyarországra vetítve mintegy 440 milliárd forint, azaz kb. egy 4-es metró árával azonos nagyságrendű érték, a munkahelyi stressz nem megfelelő kezelése miatt vész el. A munkavállalók egészségének veszélyeztetésén túlmenően a munkahelyi stressz rontja vállalataink versenyképességét, mivel növeli a hiányzások számát, csökkenti a hatékonyságot és magas fluktuációt eredményez.

A stressz okozta problémák olyan mértékűek, hogy a WHO előrejelzése szerint a munkahelyi túlterheltség okozta depresszió 2030-ra vezető betegség lesz.

Magyarország a stressz szintje alapján az Európai középmezőnyben helyezkedik el a felmérések szerint, sokkal rosszabb viszont a helyzet, ha azt vizsgáljuk, hogyan kezelik ezt a problémát – ebben a kérdésben már az utolsó harmadba csúszunk vissza. A leginkább a bizonytalan foglalkoztatási helyzet és az átszervezés miatt aggódnak a munkavállalók.

Megéri kezelni

A stresszfaktorok csökkentése a munkáltatónak is hosszú távú érdeke, hiszen amellett, hogy így jelentősen csökken a munkabalesetek és hiányzások mértéke, a magát biztonságban érző, kipihent, nyugodt munkavállaló jobban és hatékonyabban is dolgozik. „Befektetni a munkavédelembe nem pusztán kiadást jelent, hanem a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésén túl, többszörös anyagi megtérülést is hoz a vállalkozások számára. A biztonságos és törvényes, garanciális jogokat megtartó foglalkoztatás egyaránt szolgálja a munkavállaló, a munkáltató és a nemzetgazdaság érdekeit” – mondta Dr. Modori László, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára.

Kép:Healthy Workplaces

A munkahelyi stressz kezeléséről 2004-ben, a munkahelyi zaklatás és erőszak megakadályozásáról pedig 2007-ben kötöttek keret-megállapodást az EU és Szociális Partnerei, akik a munkahelyi stresszt komplex kezelést igénylő kollektív (nemcsak munkavédelmi) problémaként nevesítették. Magyarország 2008-ban ültette át jogrendjébe az uniós szabályozást, az arra vonatkozó részeket a Munkavédelmi Törvénybe integrálva. Eszerint a munkáltató kötelessége többek között a megfelelő munkaidő beosztás kialakítása, az egyhangú munkavégzés idejének csökkentése és az emberi tényező figyelembe vétele a pszichoszociális igénybevétel lehetőség szerinti elkerülése miatt. „A munkavállalók biztonsága és a stressz megfelelő kezelése nemcsak a munkáltató törvényi kötelessége, de egyben alapvető érdeke is. A munkahelyek nem engedhetik meg maguknak, hogy ne törődjenek a munkahelyi stressz kérdésével, mivel az növeli a hiányzások számát és csökkenti a termelékenységet” – mondta Dr. Bakos József, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság főigazgató-helyettese.

Tud egy jó példát? Pályázzon!
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség meghirdeti az Európai Helyes Gyakorlat Díjat, amelyet a munkavédelem szempontjából példamutató vállalatok nyerhetnek el. A pályázaton részt vehet bármely, az Európai Unió tagállamaiban működő munkáltató, a pályázati anyagban a munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelésére alkalmazott megoldásokat kell feltüntetni. Vagyis röviden összefoglalni azt, hogy milyen problémák voltak a cégben, azokat hogyan oldották meg és milyen hatást értek el ezzel.
A nevezéseket a nemzeti fókuszpontok és az Európai Munkavédelmi Ügynökség értékeli, két lépésben. Az országos fordulóban tovább juttatott pályamunkákat nemzetközi szinten bírálják el. A díjkiosztó rendezvényt 2015 áprilisában tartják, a soros EU elnökségi országban, amely jövőre Lettország lesz.

Bárki tehet ellene

A stressz mentes munkahely létrehozása alapvetően a munkáltató feladata ez azonban korántsem olyan nehéz, mint ahogy sokan hiszik. (A munkavállaló pedig első lépésként azt teheti önmagáért, hogy megtanul nemet mondani.) Az Európai Munkavédelmi Ügynökség ESENER felmérésének eredményei szerint a munkáltatók több mint 40%-a gondolja úgy, hogy a pszichoszociális kockázatok kezelése bonyolultabb, mint a „hagyományos” munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatoké, ez azonban tévedés. Bár a legjobb munkahely felmérésekben rendre  nagyobb cégek végeznek az élen, a szakemberek szerint elsősorban azért, mert azok már felismerték, hogy a stressz mentes munka számukra is nyereséget jelent. Azonban korántsem a büdzsén múlik a jó gyakorlat.

Bár az új törvény kapcsán volt róla szó, hogy a Munkaügyi Hivatalnál önellenőrzést kérhetnek a cégek maguk ellen, hogy szankcióktól nem tartva kiszűrhessék a rossz gyakorlatokat, ez sajnos nem valósult meg. Azonban számos információs anyag áll rendelkezésre ahhoz, hogy a vezetők maguk megtegyék a legfontosabb lépéseket. A legrosszabb helyzetben valószínűleg az egyéni vállalkozók vannak, akiket a törvény sem kötelez munkavédelmi szabályok betartására – hiszen az előírások csak alkalmazottakra vonatkoznak.

A mostan helyzeten kíván változtatni az Európai Munkavédelmi Ügynökség, amely az EU 28 tagállamában, Magyarországon a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által működtetett Nemzeti Fókuszponttal együttműködve, „Egészséges Munkahelyek – Kezeljük a stresszt!” címmel kétéves kampányt indít, amellyel vállalatoknak kíván módszertani segítséget nyújtani a megfelelő stresszkezelési gyakorlatok kialakításában. A kampány részeként, a munkáltatók számára meghirdették az Európai Helyes Gyakorlat Díjat (ld keretes írásunkat).

Cégvezetés & irányítás
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor