Az bizonyára sokak számára egyértelmű, ha egy adott évben egyáltalán nem szerzünk bevételt, bevallást sem kell benyújtanunk. Mindezek mellett felmerülhetnek olyan bevételek is, amelyekről az éves bevallásunkban szintén nem kell számot adnunk. Ezeket a bevételeket vette számba együttműködő partnerünk, az UCMS Group Magyarország legfrissebb blogbejegyzésében.
Ingó értékesítés bevétele
Érdemes elsőként tisztázni, hogy mi minősülhet ingó vagyontárgynak. Tulajdonképpen ingónak tekinthetjük azt, amely nem lehet ingatlan. Kivételt képez viszont a fizetőeszköz, az értékpapír és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített betakarítatlan termés, termény. Ha az előzőekben meghatározott ingó vagyontárgyat értékesítünk, akkor nem kell bevallanunk azt a bevételt, amely az adóév elejétől éves szintre számítva nem haladja meg a 600 ezer forintot. Amennyiben az adóalany az ingó tárgyak értékesítését üzletszerűen végzi, kedvező szabály vonatkozik rá, ugyanis ezek az értékesítések is beleszámítanak a fenti értékhatárba. Abban az esetben viszont, ha a bevétel a 600 ezer forintot meghaladja, úgy sajnos az összes bevétel alapján kell a jövedelem számítását elvégezni.
Az idei adóváltozásokról itt olvashat részletesebben!
A fentiek mellett a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján nem kell bevallást adni abban az esetben sem, ha a magánszemély ingó értékesítésből származó jövedelme nem haladja meg a 200 ezer forintot. Az előzőekkel ellentétben viszont ekkor nem alkalmazható a mentességi szabály azokra az ingó értékesítésekre, amelyek üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység keretében történtek. Ha az ingó átruházásból származó jövedelem a 200 ezer forintot meghaladta, akkor csak az efölötti rész után kell az adót megfizetni, bevallani viszont a teljes jövedelmet be kell.
Bizonyos juttatásoknál nem a magánszemélyt, hanem a kifizetőt terheli a személyi jövedelemadó kötelezettsége. Ez azt jelenti, hogy többek között a béren kívüli juttatások, egyes meghatározott juttatások esetében a juttatásban részesülőt nem terheli adókötelezettség, még a bevallásban sem kell feltüntetni.
Kamatjövedelmek
Nem kell bevallani azt a kamatjövedelmet, amelyből a kifizető az adót levonta.
Pénzbeli nyeremény
Az előzőekhez hasonlóan a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, a fogadásból származó nyereményösszegből a kifizetőnek kell levonnia és befizetnie az adót. Mindez azt jelenti, hogy a magánszemélynek ezzel kapcsolatban adóbevallási kötelezettsége nem merül fel.
Magyarországon nem adóztatható bevétel
Előfordulhat, hogy a magánszemély olyan bevételt szerez, amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján Magyarországon nem adóztatható. Miután adókötelezettség sem merül fel, adóbevallást sem kell beküldeni ezekkel a bevételekkel kapcsolatban.
A jelenleg hatályos szabályozás alapján mezőgazdasági, turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára is létesíthető munkaviszony. Ez tulajdonképpen egyszerűsített foglalkoztatást jelent. A magánszemélynek az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételéből akkor nem kell a jövedelmét megállapítania és azt bevallania, ha az abból származó bevétele nem haladja meg az ilyen foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján érvényes legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének szorzatát.
Adóalapba nem tartozó bevételek
Azokat a bevételeket, amelyekre a jövedelemszámítás során nem kell tekintettel lennünk, az adóbevallásban sem kell szerepeltetni. Ezeket az szja-törvény 1. számú melléklete részletesen felsorolja.
