Műkereskedelem: kincs, ami van?

2017. július 20. csütörtök - 13:30 / Kriston László
  •    

Szárnyal a műtárgyak globális kereskedelme, amely olyan szövevényes és törvényileg annyira szabályozatlan, hogy mindig is kedvező táptalaja volt a piszkos pénzek tisztára mosásának vagy akár a legitim módon szerzett jövedelmeknél az adóelkerülésnek. Kilétüket fel nem fedő, titokzatos gyűjtők licitálnak műremekekre telefonon, a méregdrágán megvett műalkotások pedig sokszor nem az exkluzív lakások, villák vagy vezérigazgatói irodák falaira kerülnek, hanem adómentes övezetnek számító svájci raktárakba.

A művészet és egy művész megítélése szubjektív, így az alkotások pillanatnyi pénzbeli értéke is. Függ a korszellemtől, a divathóbortoktól vagy más befektetési formák időleges népszerűtlenségétől. Néhány, mára korszakalkotó zseniként elkönyvelt művész által jegyzett darab tuti befektetés, igaz, a művek kikiáltási ára is borsos. Mások most még olcsók, de lehet, hogy évek múlva Van Gogh, Toulouse-Lautrec, Rembrandt, Vermeer, Gaugain vagy Modigliani árfolyamával vetekszenek majd. Vagy nem. Ebben rejlik a műkincsbefektetés kockázata.

Aranyárban - Kép: Fotolia

Aranyárban – Kép: Fotolia

Az új arany?

A műtárgypiac nemcsak dollármilliós festményekről szól, hanem a középosztály megtakarított pénzén megvásárolható antik darabokról is. A Barnebys elemzése szerint idén népszerű lehet a kerámia, az afrikai és dél-amerikai, a kubai, az indiai és perzsa művészet, a női művészek alkotásai. 2014-ben Laurence D. Fink, a Blackrock alapkezelő vezérigazgatója azt mondta, a műkincsek és az ingatlanok egyre inkább átveszik az arany szerepét az inflációálló befektetési eszközök között. Szerinte a kortárs művészet fontos eszköztípussá vált. Véleményét a Knight Frank Luxury Indexre alapozta.

Cserekereskedelem az adóhivatallal?
Műalkotással is törleszthetik adókötelezettségüket az olaszok Dario Franceschini olasz kulturális miniszter bejelentése szerint. A felajánlott műkincseket szakértő bizottság értékeli.

A műkincsek manapság nemcsak értékálló, hanem értéknövelő befektetések is. A Christie’s aukciósház – a Sotheby’s nagy riválisa – 1997-ben árverésre bocsátotta a néhai Victor és Sally Ganz kollekcióját. A Ganz házaspár 50 év alatt kétmillió dollárért halmozta fel a gyűjteményt, amely darabjai egy éjszaka alatt 206,5 millióért keltek el a Christie’s-nél. Picassót gyűjtött a házaspár, és korai felfedezői voltak Frank Stellának, Jasper Johnsnak, Robert Rauschenbergnek és Eva Hessének. A Christie’s rekordbevétellel zárta azt az üzleti évet, kétmilliárd dollárt söpört be az aukcióin.

A műkincspiac igazán 2005 körül ugrott meg: a festményárak soha nem látott magaslatokba emelkedtek. A vagyonosok ma is meghökkentően nagy összegeket hajlandóak fizetni egy-egy korszakos jelentőségű alkotó művéért. Ugyanakkor költséges szenvedély a műgyűjtés. Tetemes tétel például a nagy értékű műkincsek biztosítása. Lord Richard Attenborough örökösei ezért árverezték el 3,64 millió dollárért a Picasso-kerámiavázákból álló kollekciót.

Így érdemes befektetni a lottóötöst!
Nemcsak a nyertesnek, hanem a lakosság jelentős részének a fantáziáját megmozgatja egy lottófőnyeremény. A szakértő most elárulja, hogy mihez érdemes kezdeni, ha ekkora összeggel leszünk gazdagabbak.

Kincs, ami nincs

A freeportokban, a szabadkereskedelmi zónának számító raktárakban adó- és vámmentesen pihenhetnek a műkincsek. A Deloitte korábbi felmérésében a gyűjtők 42 százaléka mondta azt, hogy igénybe vesz vagy venne freeportot. Ha a genfi reptéren lévő raktárat – ez a legrégebbi freeport – felrobbantanák, a képzőművészet történetének jókora része odaveszne. Azt mondják, az ott megbúvó alkotásokat a Louvre, a Prado vagy az Ermitázs is megirigyelné. Persze a külvilág számára ismeretlen a raktárak pontos tartalma.

A műtárgyak körül amúgy is sok a homály. A vevőnek nem muszáj felfednie kilétét, és az eladónak is megengedett az anonimitás. A 165 éves múltra visszatekintő New York-i Knoedler Galéria például 80 millió dollárért vásárolt ismeretlen festményeket a Mr. X-ként elhíresült „gyűjtőtől”. Az alkotásokról kiderült, hamisítványok, egy szélhámos festette őket egy queensi garázsban. A műkincsek közel fele privát ügyletekben cserél gazdát, nem az aukciós házak licitjein. De még a nyilvános árverések is csak részlegesen átláthatók: az eladó vagy a vásárló személye itt is gyakran homályban marad.

Az offshore-világtól sem idegen a festészet. A mágnásdinasztiák már a 80-as években offshore cégekkel fedték el műkincsvagyonuk tulajdonviszonyait. Nem véletlen, hogy a Panama Papers-botrány több vagyonos család offshore-cég-alapító és műkincs-adásvételi szerződését is nyilvánosságra hozta. E cégeket gyakran kifejezetten a tranzakcióra hozzák létre, és nem sokkal utána meg is szüntetik őket. A műalkotásokban amúgy – mivel könnyen szállíthatók és drágák – a legitim gyűjtők mellett a bűnözők is fantáziát látnak. Remek eszköz a pénzmosásra.

Megtakarítás botrányok nélkül
Mindenkiben felmerül, hogy vajon hol fialtathatná a leginkább biztonságosan a megtakarításait. A kérdés függetlenül attól sokakat foglalkoztat, hogy mennyi pénzt szeretne befektetni. De ne feledjük: a befektetési trendek, indikátorok mögött tömegpszichológia van: a befektetői társadalom viselkedése alapján hoz döntést a hozzáértő invesztor arról, hogy mibe fektet, vagy adott esetben éppen honnan menekíti ki a pénzét! Lássuk, milyen megtakarítási lehetőségeink vannak, azoknak mi az áruk, és mennyi hozamot remélhetünk, ha minden jól megy!
Pénzszerzés
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor