Munkaerőt, vagy bedőlést hoz a béremelés?

2016. november 25. péntek - 09:10 / piacesprofit.hu
  •    

Ha szükség is van a béremelésre, azt a mostani módon a kisebb cégek nem fogják tudni kigazdálkodni, teljes ágazatok foghatnak padlót szakemberek szerint. A miniszterelnök viszont meglepetésre számít, szerinte sok cég csak nem akart fizetni eddig.

Kép:FreeDigitalPhotos.net

Kép:FreeDigitalPhotos.net

Megállapodott a kormány a szociális partnerekkel, a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, a munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkennek. (Itt találja a részleteket.)

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára szerint a megállapodással egyedül a munkavállalók járnak jól, a vállalkozások esetében a végrehajtás sok veszéllyel jár. A főtitkár szerint félő, hogy sok vállalkozás tönkre megy, illetve a “túlhúzott” minimálbér a kevés kompenzáció miatt a feketegazdaság erősödéséhez vezethet. Szerinte több költségvetési támogatás kéne, hogy a munkaadók végrehajthassák az emelést. (A társasági adó csökkentése elsősorban a nagyvállalatoknak, multiknak kedvez.) A munkaadói szervezetek szerint a kisebb cégek nem fogják tudni kigazdálkodni az emelést.

A bérek a minimálbér-emeléstől függetlenül is emelkednek az országban, legalábbis azokban az ágazatokban, amelyekben munkaerőhiány van. Tehát a bérmegállapodástól függetlenül is emelnie kell a cégeknek, ha meg akarják tartani a jó munkaerőt. A legnagyobb segítségre a kisebb cégek szorulhatnak, például a mezőgazdaságban jelenthet problémát a minimálbér-emelés – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. (A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára sem optimista „a bérek kapcsán hirtelen jött kormányzati felzárkóztatási ötletmegvalósítás” kapcsán.)

„Közgazdaságilag nonszensz”

Első körben komolyan lesújt majd több ágazatot a minimálbéremelés – hangsúlyozta Krisán László a KAVOSZ elnöke egy, a Miniszterelnökség által szervezett konferencián. A textilipar és a könnyűipar mellett az építőipar számára jelent ez súlyos csapást, a szakember szerint ezek az ágazatok legalább egy évre „padlót fognak”. Ráadásul – tette hozzá – az építőipari kapacitások pillanatokon belül komoly gondot okoznak majd, mivel az állami beruházások mellett a CSOK beindulásával is nőnek majd az igények, ki dolgozik majd akkor a pályázati pénzekből megvalósuló beruházásokon, az egyébként súlyosan munkaerőhiányos iparágban – tette fel a kérdést.

Van itt melós, csak meg kell fizetni
Válságtanácskozás a Tesco-nál, pánik a balatoni lángossütőknél, kivesző kisiparosok, elbukott autóipari beruházások: a jelek szerint 2016-ban Magyarországon már nem a tőke, a beruházási szándék, a fejlesztési pénz hiányzott, hanem a munkaerő. Csakhogy a Piac & Profitnak nyilatkozó szakértő szerint lehet dolgozót találni – csak költeni kell rá.

A minimálbér-emelésre szükség volt, de leginkább politikai kényszerből, közgazdaságilag nonszensz a döntés – mondta Chikán Attila, a Corvinus Egyetem tanára a konferencián. Elvileg ugyanis akkor kéne bért emelni, ha nő a hatékonyság – ez meg ugye jelenleg nem áll fenn – tette hozzá. (Lázár János is azt mondta ugyanitt, gond van a versenyképességünkkel)

Orbán Viktor viszont a Világgazdaságnak adott interjújában úgy fogalmazott, meglepetésre számít a béremelés hatásait illetően. Úgy véli, a vállalkozások ki fogják bírni, mert „hirtelen ki fog derülni, hogy sok vállalkozás csak azért nem haladta meg az 500 millió forintos adóhatárt, mert a kedvezőbb kulcs után akart fizetni”. Erre a trükkre az egységes adókulcs mellett már nem lesz szükség.

Nem a pénz hozza haza a munkaerőt?

Rákossy Balázs az NGM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára szerint ekkora emelés elég lehet ahhoz, hogy hazatérjenek a külföldön dolgozók, mert, mint mondta „a gazdasági racionalitáson túli szempontok is szerepet játszhatnak”, a minimálbér emelés pedig elég lehet hozzá, hogy „ledöntse a gátat”.

Az emberek elsősorban ne ma bérkülönbségek miatt mennek Nyugat-Európába dolgozni, a nyitott határok és a fiatalok kíváncsisága miatt, ami „természetes ok” – mondta Orbán Viktor a Világgazdaságnak adott friss interjújában. Szintén „pénzben nem kifejezhető életminőség-javulásról” beszélt, véleménye szerint ha ezt látják a külföldön dolgozó magyarok, akkor haza fognak térni. Ilyen életminőséget befolyásoló tényezők a magyar közbiztonság, a GMO-mentes termelés, hogy nincsenek nagy tömegben migránsok, hogy elkészülnek majd az új kerékpárutak.

Nem tudni, mi lesz a hosszú távú hatás

Az 5 százalékos tb-járulékcsökkentés évi 450 milliárd forintos bevételkiesést jelent a két társadalombiztosítási alapban. Ennek ellenére a kormány nem igazán tudja, hogy a járulékcsökkentésnek milyen hosszú távú hatásai lesznek. (A költségvetési politikáért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium sem sokkal informatívabb; a tárca eddig semmilyen költségvetési, gazdasági háttérszámítással nem állat elő a minimálbéremelés a és a munkaadói tb-teher csökkentéssel kapcsolatban.) Lázár János a Kormányinfón azt mondta, számítások zajlanak, ám egyelőre az inflációs hatást vizsgálják – írja a napi.hu.

Lázár János azt is mondta, hogy a nyugdíjalapból kieső összeget a foglalkoztatás növekedésével, illetve a gazdasági növekedéssel lehet pótolni majd középtávon. Nem véletlen, hogy bizonyos gazdasági teljesítménynek teljesülnie kell ahhoz, hogy 2019-ben tovább csökkenjenek a járulékok. Előbbi azonban kissé nehézkes lesz, figyelembe véve a kormány – többek között a Miniszterelnökség által szervezett konferencián éppen Lázár János által – emlegetett „történelmi”, 5 százalékos munkanélküliség és az egyre több szektor számára a legkomolyabb problémát jelentő munkaerőhiány mellett.

 

Adózás
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor