Munkahelyi konfliktusok: először ismerjük fel a problémát!

2014. november 21. péntek - 18:06 / piacesprofit.hu
  •    

A nézeteltérés, a vita, az eltérő vélemények ütköztetése egészséges dolog a munka során, a harc viszont nem. A munkahelyi konfrontáció létező fogalom, a főnöktől a beosztottig mindenkit érint. A feloldás tekintetében az első dolog, amit tehetünk, hogy elismerjük a létezését.

Kép: SXC

Konfliktus a munkahelyen több formában létezhet. Egy közös jellemzőjük van, hogy valami félreismerésre kerül. Először is, vannak, azok, akik már magát az adott probléma tényét tagadják, úgy tesznek, mintha az nem is létezne. Tőlük gyakran hallani ilyen mondatokat: “Nem látom itt a problémát.” Ha megpróbáljuk elmagyarázni, legtöbbször azt a választ kapjuk – jobb esetben nyíltan, rosszabb esetben a hátad mögött: “Logikátlan az érvelésed, nem is értjük miről beszélsz.” Amikor a dolgok eszkalálódnak, a „hógolyó” hógörgeteggé dagad, megkezdődik a személyeskedés, sértegetés, és könnyen megkaphatjuk, hogy „Túl érzékeny vagy! Te érzelmi oldalról közelítesz, én a racionalitás felől!”.

Vannak, akik az adott tény jelentőségét bagatellizálják, vagy épp fordítva, felerősítik. Vannak, akik a változás lehetőségét, vagy a hozzávezető utat tagadják. Kialakul a konfliktus, nem számít a valóság, nem számítanak a tények. A történetben lesz egy vesztes és egy nyertes. A torzított valóság kerül elfogadásra, és a probléma ott marad megoldatlanul – mondja Hartmann Krisztina a BDO szervezetfejlesztési tanácsadója.

Egy másik tipikus munkahelyi konfliktusforrás az agresszió.  Ezt rendszerint azok az emberek, választják, akik nem kellően nyitottak, és az együttműködés helyett inkább a versengést választják.  Saját rátermettségük és kompetenciájuk érvényesítésénél képtelenek figyelembe venni mások igényeit, ötleteit, törekvéseit, szándékát.  Cél a másik fél legyőzése, alkalmatlanságának bizonygatása, megegyezés soha nem születik.

Munkahelyi környezetben az agresszió nyílt formája ritka. Ennél sokkal jellemzőbb a passzív agresszió, ami sajnos egyben sokkal károsabb is. A passzív- agresszív emberek úgy tűnhetnek, mintha támogató, elkötelezett, kifejezetten hasznos tagjai lennének a szervezetnek, mindaddig, amíg el nem kezdünk olvasni a sorok között.

Az érzelmi intelligencia a cégen belüli jó viszony kulcsa
Egy adott egyén intellektuális teljesítménye különböző alkalmakkor, különböző területeken, más-más körülmények között változhat. Az „intelligencia” koncepciói arra tesznek kísérletet, hogy ezt a bonyolult jelenségrendszert átlássák és rendszerbe szedjék. A Piac&Profit szakértője, dr. Poór Ferenc segít áttekinteni a lényeget!

A támadások nem tűnnek támadásnak, céljaikat nagyon ügyesen rejtik el kommunikációjukban. Sokszor csak napokkal, hetekkel később derül ki, „esik le” valódi szándékuk. Látszólag együttműködőek, de valójában saját érdekeik maximális érvényesítésére törekednek, a többiek pedig mosolygó arccal boldog tudatlanságban asszisztálnak mindehhez.

Hogyan kezelhetjük ezeket a helyzeteket?

Ha egy tökéletes világban élnénk, akkor megfelelő nyitottsággal, érettséggel, autonóm viselkedéssel tudnánk kezelni ezeket a konfliktusforrásokat, és nem alakulna ki konfrontáció. Az igazság azonban az, hogy nem egy tökéletes világban élünk és dolgozunk, és egyikünk sem tökéletes. A helyzetekkel kapcsolatos véleményalkotás, döntés és kommunikáció különösen nehéz, hiszen nem láthatunk bele a másik fejébe.

Mai vállalati környezetben, amikor az egy főre jutó problémák és megoldandó feladatok sokszor súrolják a teljesítőképesség határát, különösen fontos a kellően határozott, öntudatos kommunikáció, és a helyes önérvényesítés megtanulása. Az asszertív viselkedés, az asszertív kommunikáció nem könnyű. Tudatos, kívülről támogatott belső munkát igényel, de megtanulható. Saját felelősségünk felvállalásával kezdődik, sok gyakorlással nagyobb empátiát, rugalmasságot, nagyobb belső önbecsülést eredményez, szervezeti szinten jobb munkahelyi légkört, hosszú távon nagyobb sikerességet eredményez.

Beszélnünk kell…
Amikor többen dolgoznak együtt, fontos, hogy érzéseiket, benyomásaikat és a tényekről alkotott nézeteiket megbeszéljék egymással. Vezetőként különösen fontos, hogy szükség esetén képesek legyünk építő módon elmarasztalni, de dicsérni is.

Néhány javaslat, arra hogyan kommunikáljunk asszertívan:

Egyes szám első személyben kommunikáljunk, azaz „én-üzeneteket” küldjünk.  Kerüljük az általánosítást!

„Az emberek”, vagy a „mi itt a cégnél…” helyett: „Én azt gondolom…”.

Ne rágalmazzunk, ne vádaskodjunk!

Fogalmazzuk meg egyértelműen az igényeinket.

Milyen jó lenne, ha átküldenéd a ”. helyett: „Kérlek, küldd át a”.

Kerüljük a „gondolatolvasást”, inkább kérdezzünk!

Érveljünk, és legyünk nyitottak a másik érveire!

Cégvezetés & irányítás
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor