Mutatjuk, hol lettek olcsóbbak a lakások

2016. március 02. szerda - 09:41 / piacesprofit.hu
  •    

Bár az új lakások esetében lassult a drágulás februárban, a különböző országrészeket nézve jelentősek az eltérések, Budapesten például 6 százalékkal nőttek az átlagárak január végéhez képest, míg Szombathelyen 32 százalékkal csökkentek.

lakáshitel

Kép: Pixabay

A lakóingatlanok magyarországi piacán folytatódott az élénkülés és több szegmensben nőtt az árszint az elmúlt hónapban a kínálati árak alapján. A legnépszerűbb méretű használt és új lakások is drágultak, ám a használtaknál nagyobb mértékű volt az emelkedés – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből. Balogh László, a cég vezető gazdasági szakértője elmondta, a használt lakások azért drágulhattak nagyobb mértékben, mint az újak, mert év elejétől nőttek a használt lakásokra igénybe vehető támogatások összegei is. Az új lakások esetében pedig januárban volt megfigyelhető több mint 5 százalékos áremelkedés. A szakértő szerint az új és használt lakások mellett a telkek és a panellakások ára is emelkedett az országos átlagokat nézve, de nagyon jelentősek a különbségek a különböző országrészek között.

Drágulás Budapesten, árzuhanás Szombathelyen

Az új lakások és családi házak kínálata 2 százalékkal növekedett a február végi adatok szerint. A 60-150 négyzetméteres új lakások esetében lassult a drágulás üteme, a február végi országos átlagár 35 millió forint volt, ami mindössze 0,5 százalékkal haladta meg a januári végi szintet. Budapesten azonban 6 százalékkal 47 millió forintra nőtt az szóban forgó új lakások ára. Szintén drágulás következett be a fővárosi agglomerációban. Biatorbágyon például 4 százalékkal 40 millió forintra, Szentendrén 5 százalékkal 42 millió forintra nőttek az átlagárak. Van azonban látványos ellenpélda is: Szombathelyen például a 60-150 négyzetméteres új lakások átlagára 32 százalékkal 19 millió forintra mérséklődött.

Az új családi házak esetében a legnépszerűbb – 90-300 négyzetméteres – kategóriában január végéhez képest az országos átlag 0,25 százalékkal 40 millió forintra nőtt január végéhez képest. “A 0,25 százalékos drágulás lényegében minimális növekedést jelent, de a szórás ebben a kategóriában is jelentős” – mondta Balogh László. A szakember hozzátette: “Bár Budapesten 4 százalékos árcsökkenés következett be, a 90-300 négyzetméteres új családi házak átlagára így is 63 millió forint volt átlagosan”. Jelentősebb drágulással zárta a februárt Székesfehérvár, ahol 9,6 százalékkal 52 millió forintra nőttek a szóban forgó családi házak átlagárai a kínálati piacon. Ugyanakkor Győrben 9 százalékkal 34 millió forintra mérséklődött az átlagos árszint.

Ereszt a fővárosi albérletlufi
Megállni látszik a fővárosi albérletboom. Budapesten február elején 160 ezer forintért hirdették a kiadók lakásokat, ami megegyezik a tavaly februári szinttel. Ugyanakkor vannak kivételek, a XIII. kerületben például 20 százalékkal nőtt az átlagos bérleti díj a legnépszerűbb, 50-70 négyzetméteres téglaépítésű lakások esetében – derül ki az ingatlan.com összesítéséből.

Jelentős drágulás a paneleknél is

Az elemzés szerint a használt lakások legnépszerűbb szegmensében, az 50-70 négyzetméteres téglaépítésű lakások esetében komoly áremelkedés történt februárban. Az országos átlag 6,6 százalékkal 21 millió forintra nőtt. Balogh László közölte: az országos átlagot meghaladó drágulás ment végbe többek között Szegeden, ahol 10 százalékkal 13 millió forintra nőtt az átlagár. Egerben 9 százalékkal 11 millió forintra drágultak ezek a lakások, Győrben pedig 8 százalékkal áremelkedés után 19 millió forintos átlagárral zárták a februárt az 50-70 négyzetméteres használt lakások. Balogh László azt mondta, hogy a használt lakások piacán élénk az érdeklődés a kínálati piaci adatok alapján, ez megmutatkozik az árakban is, ám az év hátralévő részében nyilvánvalóan nem várható hasonló mértékű drágulás egyik hónapról a másikra, mert a fizetőképest kereslet határt szab az árak emelkedésének.

A használt lakások speciális szegmensét adó panelek is lépést tartanak a piaccal. Az 50-70 négyzetméteres téglaépítésű használt lakásoknál mért 6,6 százalékot megközelítő, 6,3 százalékkal emelkedett a hasonló méretű panellakások országos átlagára, így február végén 14,9 millió forintot tett ki. Február végén a Budapest 50-70 négyzetméteres budapesti paneleket 16,5 millió forintért hirdették, ami 3,3 százalékos havi drágulásnak felel meg. A hasonló méretű győri panellakások átlagára 5,4 százalékkal 14,5 millió forintra emelkedett. Miskolcon viszont 3,4 százalékkal 6,2 millió forintra csökkent az átlagáruk. “Az 50-70 négyzetméteres panelek átlagára kétharmada a téglaépítésűeknek, és az alacsonyabb ár miatt stabil a kereslet irántuk, ez pedig szerepet játszhat a februárban bekövetkezett jelentős drágulásban is. A panelek piacát segítheti, hogy ezek fenntartási költsége az elmúlt években csökkent ezzel megközelítette a téglaépítésűekét. A jelentős árkülönbség a panelek javára fenntartja a keresletet, ami némi áremelkedési teret is jelenthet” – értékelte az adatokat Balogh László.

A használt lakóingatlanok között februárban kivételt jelentettek a 90-300 négyzetméteres családi házak: az országos átlagára 29 millió forint volt február végén az ingatlan.com adatai szerint, ami nem jelent változást a január végéhez képest. “Ez az eredmény azonban csalóka lehet, mert csak az országos átlagra igaz. Budapesten 4 százalékkal 45 millió forintra nőtt az átlagára a hirdetések alapján, miközben a kínálat lényegében stagnált. A fővárosi agglomeráció több településén viszont csökkent a szóban forgó házak átlagára: Fóton 18 százalékkal 38 millió forintra, Budaörsön 5 százalékkal 61 millió forintra, Érden pedig 4 százalékkal 34 millió forintra mérséklődött az átlagos ár” – mondta Balogh László. A szakember az országos adatokra utalva kiemelte, hogy Békéscsabán 8,6 százalékkal 19 millió forintra, Egerben 9,4 százalékkal 35 millió forintra nőtt az átlagár.

Vegyes kép a telkek piacán

A lakóövezeti és külterületi telkek esetében az ingatlan.com a 3000 négyzetméteresnél kisebbeket vizsgálta. Az országos átlagár 12 millió forinton stagnált január végéhez képest. Budapesten átlagosan 3 százalékkal 33 millió forintra nőtt az átlagár. “A fővárosi agglomerációban itt is találunk kiugró drágulást. A budakalászi telkek átlagos ára 30 százalékkal 17 millió forintra nőtt. A szinte szomszédos Pomázon ugyancsak 30 százalékkal nőttek az szóban forgó telkek árai, így 13 millió forintos átlagárral zárták a februárt. Ezzel szemben Biatorbágyon 6 százalékkal 14 millió forintra, Szentendrén pedig 4 százalékkal 19 millió forintra esett az átlagár.

Árcsökkenést könyvelhetett el több nagyváros is. A győri telkek ára 24 százalékkal 12 millióra csökkent egy hónap leforgása alatt, Sopronban 12 százalékkal 22 millió forintra mérséklődött az átlagos telekár, Székesfehérváron pedig 12 millió forinton stagnáltak. Ugyanakkor a keleti országrészben, több városban is emelkedés történt: Szegeden a telekárak 3 százalékkal 18 millióra, Kecskeméten és Nyíregyházán egyaránt 5 százalékkal 6 millió forintra drágultak a telkek. Balogh László a telekpiacról azt is elmondta, hogy az új családi házakat kínáló tulajdonosok hátrányban lehetnek azokkal szemben, akik saját maguk szeretnének építkezni. Az új szabályok szerint ugyanis, aki magának épít családi házat, az áfát is visszaigényelheti, ezáltal alacsonyabb áron juthat hozzá a lakóingatlanhoz.

Meddig emelkedhetnek a lakásárak?
Miközben árrobbanástól tartanak egyes ingatlanpiaci elemzők és portálok, a CSOK Otthonteremtési Kedvezmények blogspot annak járt utána, valóban az égig nőnek-e az ingatlanok árai. Az eredmény meglepő: az önbeteljesítő jóslatként funkcionáló hírekkel szemben egyáltalán nem várható, hogy az ingatlanpiac minden szegmense felfutóban lesz. Könnyen hullámvölgy jöhet nemsokára az új ingatlanok piacán is.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor