Na, most van baj a SZÉP-Kártyával és az Erzsébet-utalvánnyal

2016. február 23. kedd - 10:14 / piacesprofit.hu
  •    

Nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya rendszer és az „Erzsébet étkezési utalvány” rendszer egyes elemei, amely rendszerek Magyarországon lehetővé teszik a munkáltatók számára, hogy a munkavállalóiknak kedvező adózási feltételek mellett biztosítsanak béren kívüli juttatást

szép kártya

Kép:PP archív

Ezen elemek akadályozzák a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát – közölte hivatalos ítéletében az Európai Bíróság. A magyar adójogi szabályozás lehetőséget ad a munkáltatóknak, hogy kedvező adózási feltételek mellett olyan eszközöket biztosítsanak a munkavállalóik számára, amelyek révén ez utóbbiak harmadik személyek részéről bizonyos szolgáltatások és termékek formájában különböző természetbeni juttatásokat vehetnek igénybe anélkül, hogy ezért díjazást fizetnének. Mindazonáltal ugyanezen jogi szabályozás azt is előírja, hogy (szálláshely-, szabadidős és/vagy étkezési szolgáltatások esetén) kizárólag a SZÉP-kártya és (fogyasztásra kész étel vásárlása esetén) az Erzsébet-utalvány biztosíthat hozzáférést ezen adókedvezményekhez.

A kötelezettségszegési eljárás megindulásáról itt olvashat!

A Bizottság kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított Magyarországgal szemben a Bíróság előtt. A Bizottság szerint Magyarország megsértette a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát (valamint SZÉP-kártya tekintetében a szolgáltatási irányelvet1) azáltal, hogy a szóban forgó adókedvezmények kizárólag SZÉP-kártya és Erzsébet-utalvány használata esetén vehetők igénybe, amelyek kibocsátási feltételeit a Bizottság túlságosan megszorítónak tartja.

Mai ítéletében a Bíróság kimondja, hogy a SZÉP-kártya rendszer és az „Erzsébet étkezési utalvány” rendszer több eleme ellentétes az uniós joggal. Először is az a tény, hogy a más tagállamban letelepedett vállalkozások magyarországi fióktelepei nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát sérti az irányelvet, mivel a tagállamok nem akadályozhatják a szolgáltatókat a letelepedési formájuk megválasztásában.

Másodszor a magyar jog bizonyos körülmények között arra kötelezi a SZÉP-kártya kibocsátóit, hogy a magyar jog szerint létrejött gazdasági társaság (részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság) formájában működjenek. Ráadásul továbbra is a magyar jog szerint e kibocsátók kötelesek olyan gazdasági társaság leányvállalataként működni, amely maga is a magyar jog szerint jött létre. A Bíróság megállapítja, hogy a magyar jogi szabályozás nem egyeztethető össze az irányelvvel, mivel a szolgáltatók jogi formájára vonatkozó követelmények nem lehetnek a székhely tekintetében hátrányosan megkülönböztetőek. A jelen ügyben az a tény, hogy mind a leányvállalatnak, mind az anyavállalatnak a magyar jog szerint kell létrejönnie, magában foglalja, hogy a székhelyüknek Magyarországon kell lennie, ami az irányelv értelmében vett hátrányos megkülönböztetésnek minősül.

(A pálinka adózása miatt is szívhatja fogát a kormány.)

Mi a következmény?
Az uniós jogból eredő kötelezettségeit nem teljesítő tagállam ellen irányuló kötelezettségszegési eljárást a Bizottság vagy más tagállam indíthatja meg. Ha a Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat. Mindazonáltal, amennyiben a tagállam nem tett eleget a valamely irányelv átültetésére elfogadott intézkedései Bizottságnak történő bejelentésére vonatkozó kötelezettségének, a Bíróság a Bizottság indítványa alapján már az első ítéletben szankciókat alkalmazhat.

Harmadszor a Bíróság rámutat, hogy a jelen ügyben kizárólag a magyarországi székhellyel rendelkező pénzintézetek képesek eleget tenni azon feltételnek, amely szerint a SZÉP-kártya kibocsátóinak minden 35 000 főnél több lakosú magyarországi településen ügyfelek számára nyitva álló helyiséget kell fenntartaniuk. E tekintetben a Bíróság emlékeztet arra, hogy az irányelv

A belső piaci szolgáltatásokról szóló, irányelv kizárólag akkor teszi lehetővé valamely szolgáltatás nyújtásának meghatározott szolgáltatók számára való fenntartását, ha az ilyen korlátozás nem jár a szolgáltatók székhelyének helyén alapuló hátrányos megkülönböztetéssel. A Bíróság megállapítja, hogy a jelen ügyben ilyen hátrányos megkülönböztetés történt.

Negyedszer a magyar jogi szabályozás azáltal is megsérti az irányelvet, hogy a kibocsátók minden 35 000 főnél több lakosú magyarországi településen való jelenlétének megkövetelésével magyarországi telephely meglétét írja elő számukra, ezzel megfosztva a más tagállamokban letelepedett szolgáltatókat azon joguktól, hogy magyarországi letelepedés nélküli, határon átnyúló szolgáltatásnyújtás mellett döntsenek. Ezzel összefüggésben a Bíróság arra is rámutat, hogy az ilyen kötelezettség nem áll arányban a követett céllal, vagyis a fogyasztók és a hitelezők védelmével, mivel e cél elérésére többek között kevésbé korlátozó intézkedések is rendelkezésre állnak.

Ötödször a Bíróság rámutat, hogy a szerződések értelmében vett gazdasági tevékenységnek minősül olyan utalványok díjazás ellenében történő kibocsátása, amelyek lehetővé teszik a munkáltatók számára, hogy kedvező adózási feltételek mellett biztosítsanak a munkavállalóiknak fogyasztásra kész étel formájában természetbeni juttatást, és hogy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) számára e tevékenység tekintetében fenntartott monopólium mind a letelepedés szabadsága, mind a szolgáltatásnyújtás szabadsága megsértésének minősül. A Bíróság szerint az ilyen monopólium létrehozása nem indokolható önmagában azzal, hogy a szóban forgó gazdasági tevékenységből származó bevételeket a jelen ügyben az MNÜA szociális tevékenység vagy munka finanszírozására fordítja.

Kovács Zoltán kormányszóvivő a döntés után közölte, a kormány szerdai ülésén tárgyal a kérdésről, és “egy olyan rendszert hoznak létre, amely megfelel az Európai Unió követelményeinek, de legfőképpen tiszteletben tartja, figyelembe veszi a magyar emberek érdekét”. Hangsúlyozta: a 2016-ra meghirdetett programok, illetve az idén érvényes szabályok változatlanul megmaradnak, a pályázatok lezajlanak, a pénz, illetve a keretek rendelkezésre állnak.

Jogi kisokos
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor