Ma már minden vállalkozás vásárlásösztönző akciókkal próbálja magához csábítani a vásárlókat. A magyar fogyasztók igénylik az ingyenes ajándékokat, garantált nyereményeket, szívesen vesznek részt sorsolásokon. Míg a vevők legfeljebb az impulzusvásárlásból adódó bosszúságot kockáztatják, a promóciót kiíró cégek ennél sokkal többet.
„Az adózási szempontból rosszul kialakított promóciók utólag akár a bekerülési költségek 50%-át elérő jövedelemadó-terheléssel keseríthetik meg a szervezők életét” – állítja Csizmadia Heléna, a Mazars adóigazgatója. „A nyereményjátékok feltételeinek körültekintő kidolgozásával jelentős adóösszeg takarítható meg.”
Az ördög szeret játszani, és ezúttal is a részletekben rejlik
A legújabb piackutatási eredmények szerint a fogyasztók több mint kétharmada érzékeny a különböző promóciókra, amelyek a teljes kiskereskedelmi forgalom meglepően nagy hányadát, 40%-át teszik ki.
„A nyereményjátékok hazánkban töretlenül népszerűek, a 2008-as válság óta talán a legpozitívabb év volt a tavalyi. A cégek ugyanakkor költségérzékenyek, a promóciókra többnyire a kisebb budgetek jellemzőek, de a nyeremények tekintetében nagy változás nem volt az elmúlt években. A fődíjak esetében még mindig vonzó a személygépkocsi, az utazás, az elektronikai cikkek és a pénz" - mondta Vas Zoltán, az A4C Marketing Kft. értékesítési és marketing igazgatója.
A promóciós szakértő cég igazgatója hozzáfűzte: „Tapasztalataink azt mutatják, hogy az egyre pontosabb targetálás révén nőni fog a személyre szabott ajánlatok száma és aránya, az online megoldások pedig lassan kiszorítják a hagyományos postafiókos, gyűjtődobozos nyereményjátékokat.”
A nyerőszámok: 50, 17 és 0
De miért olyan nehéz az egyes promóciók adójogi megítélése? Az akciók megítélése széles skálán mozoghat: a juttatott ajándék minősülhet ajándéksorsolásból származó jövedelemnek, verseny, vetélkedő díjának, adómentes üzletpolitikai célú juttatásnak, árumintának, vagy adóköteles üzletpolitikai juttatásnak is. Ezek mindegyike más adóterhet ró a vállalkozásra, és még az sem kizárt, hogy a nyeremény a magánszemély összevont adóalapjának részeként adózik majd.
Nézzünk egy egyszerű példát!
Ha a társaság a jövőben is szeretné megszólítani ezeket a vásárlókat, adataik megszerzése érdekében kérheti, hogy a vevők személyes adataik mellett küldjék be az öt darab termék vonalkódját postán. Ha ezek után is minden vásárlónak receptkönyvet ad ajándékba, a juttatás továbbra is adómentes.
Ha viszont a társaság egy kis izgalmat szeretne belevinni a játékba, és sorsolással dönt a vonalkódot postán beküldők között, akkor már 17,7%-os adóteherrel kell számolnia, hiszen ez az ajándéksorsolás kategóriájába tartozik. Ezt elkerülendő a regisztrációt sms-ben vagy webes felületen kell megvalósítani, így az ajándék adómentesen adható.
De vigyázzunk, hogy milyen egyéb feltételeket írunk elő a regisztráció mellé! Ha már nem csak regisztrációt kérünk, hanem valamilyen többlettevékenységet, például a kedvenc saját készítésű süti fényképét is, akkor egy újabb adókötelezettséggel találkozhatunk: az adóteher hirtelen 49,98%-ra emelkedhet, és a nyeremény adóköteles üzletpolitikai célú juttatásként adható. Ha viszont azt mondja a társaság, hogy nem sorsolással dönt, hanem a feltöltött képek alapján szakmai zsűri választja ki a legszebb sütit, már versenyről, vetélkedőről beszélhetünk, és ismét 17,7%-os az adóteher.
Amikor a pénz kerül a legtöbbe
Csizmadia Heléna azonban azt is hangsúlyozza: „A fentiek csak akkor állják meg a helyüket, ha a nyeremény nem pénz. Ha ugyanis pénzt, vagy azzal egyenértékű ajándékot, például bankkártyát vagy utalványt adunk ajándékba, a legutóbbi példában az összevont adóalap részét képező, önálló tevékenységből származó jövedelmet juttattunk a magánszemélynek. Ez esetben a társaságnak kifizetőként adóelőleget és járulékokat kell levonnia, a magánszemélynek pedig a jövedelmet az év végi adóbevallásában fel kell tüntetnie.”
A fenti esetek közötti lényegi különbség elemei a következők:
- Kérdés, hogy vásárláshoz kötött-e egy promóció, vagy elég például a regisztráció a játékban való részvételhez. Az adómentes juttatásnak és az ajándéksorsolásnak ugyanis feltétele a vásárlás, míg az egyéb kategóriáknak nem.
- Az adómentes juttatás alapvető követelménye, hogy a vásárláson kívül az ajándéknak nem lehet egyéb feltétele, többlettevékenységre nem lehet felkérni a résztvevőt. Ilyen többlettevékenység a példában említett sütemény fotójának beküldése. De mi a helyzet vajon egy egyszerű kérdés megválaszolásával? Vagy egy tippeléssel? Ha ugyanis ez is többlettevékenység, akkor az adóteher közel 50%, míg ha nem, akkor adómentes a nyeremény.
- Fontos szempont, hogy a többlettevékenység eredménye döntött-e a nyereményről vagy nem. Ha ugyanis egy előre meghatározott feltételnek kell a versenyzőknek tudásuk, képességeik segítségével megfelelni és zsűri választja ki a nyertes pályázatot, akkor versenyről, vetélkedőről beszélhetünk, és az adókötelezettség ennek megfelelően 17,7%-os lesz.
- Különbség az is, hogy fizikai „sorsjeggyel” lehetett-e a játékon részt venni. A vonalkódok postai beküldése már fizikai sorsjegyként értelmezhető, így ha sorsolás történik, az ajándéksorsolásként fog adózni. Ha viszont nem szerepel fizikai sorsjegy a játékban, tehát a regisztráció virtuális felületen keresztül történik, akkor nem beszélhetünk ajándéksorsolásról, még akkor sem, ha egyébként a webes regisztrálók között sorsolással döntünk.
- És persze alapvető eltérés, hogy pénzt vagy azzal egyenértékű dolgot adunk-e ajándékba vagy nem. Kizárólag a nem pénzben juttatott nyeremények esnek kedvezőbb adójogi megítélés alá. Annak megítélése azonban, hogy a személyi jövedelemadó tekintetében mi minősül pénzzel egyenértékűnek és mi nem, nem mindig egyértelmű, sokszor konzultációt igényel.
