Négy tévhit, amelyekért milliókra büntethetnek

Az, hogy nincs elég árbevétele egy cégnek, nem befolyásolja a munkavédelmi ellenőr bírságolási szándékát, ahogy a tevékenységtől sem függ a bírság mértéke. Pedig a cégek többsége mindkettőben bízik, amíg nem bizonyosodik be az ellenkezője.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Minket is büntethetnek - Kép: Freestock

A munkavédelemmel kapcsolatban sok tévhit él a kisvállalkozókban. Különösen azok érintettek, akik nem veszélyes tevékenységet végeznek. Ők ugyanis hajlamosak azt feltételezni, hogy nincs rá szükségük, hogy foglalkozzanak vele, mondván nem veszélyes tevékenységük miatt, hozzájuk biztos nem jön ellenőrzés. "Pedig az OMMF nyilvános hatósági nyilvántartásából jócskán szerepelnek ilyen tevékenységű cégek, akiket a hatóság szigorúan bírságolt" - hangsúlyozta Kling Péter, munkavédelmiszakmérnök. Az alábbiakban összegyűjtöttük a leggyakoribb munkavédelmi tévhiteket:

1. "Kis céget úgyse nagyon büntetnek meg!"

A nyilvántartásából egyértelműen látható, hogy a kis cégek (4 millió forint árbevétel alatt) akár az éves árbevételük 10 százalékát is kifizethetik munkavédelmi bírságként. A bírság mértékének mérlegelési szempontjai közt a hatóság által is deklaráltan nem vehető figyelembe a munkáltató anyagi helyzete! A felsorolt bírságösszegekből ki is derül, hogy tényleg nem is veszik figyelembe azt. Volt olyan eset ugyanis, ahol 400-450 ezer forintra büntettek egy egyéni vállalkozót. A 25 millió forint árbevételű cégeknél a bírság ennek akár a duplája is lehet és volt is, holott ők még mindig az egy-két fős vállalkozások közé tartoznak.

2. "Nem veszélyes a tevékenységünk, hozzánk biztos nem jön ellenőrzés!"

A nyilvántartás jól mutatja, még a tanácsadók és az egyházak sincsenek biztonságban, sőt, a bírságtól semmi sem védi meg a renitenskedő cégeket. Volt olyan egyház amelyet félmillióra bírságoltak a múlt évben.

Munkavédelem: egyre körültekintőbbek a kkv-k
Évente 17 ezer munkahelyi baleset történik hazánkban, ezek elsősorban a kisebb cégeknél fordulnak elő. A vállalatok, ezen belül is a kkv-k egyre körültekintőbbek, ezt jelzi, hogy fokozatosan emelkedik a vállalati baleset-biztosítások száma, amelyek népszerűségéhez az adó- és járulékkedvezményekkel az állam is hozzájárul.
3. "Olcsóbb egy kis bírság, mint mindent rendbe tenni?"

Ez egy nagyon drága tévhit. Sok cégtulajdonos, húzza alá, azt hiszi, hogy, "hogy tíz éve nem voltak nálunk, most megbüntettek 200 ezer forintra, most tíz évig megint nyugtunk lesz". A felügyelőknek utóellenőrzési kötelezettségük is van, tehát ha súlyos szabálytalanságot találnak, előbb-utóbb visszatérnek, és ismét ellenőrzik, hogy azt megszüntették-e?

Ebből következik, hogy vagy a bírság után kell rendbe tenni a munkavédelmi feladatokat, ami a sürgősség miatt gyakran többe is kerül, mint egyébként, vagy az utóellenőrzésnél az ismételt, ugyanolyan szabályszegés súlyosbító körülményként magasabb bírságot eredményez. Ezután persze már tényleg meg kell szüntetni a bírságot eredményező hiányosságokat, bár a kitartóbbak a harmadik bírságnál látják csak be - figyelmeztetett a munkavédelmi szakmérnök.

4. "Egy irodában aztán biztosan nem történik munkabaleset"

Széles az irodában előforduló és megtörtént balesetek választéka. A példa kedvéért említünk néhányat: székről leesés, székkel elesés, botlás, papírvágás, éles tárgyak - tűzőgépek, kapcsok, rajzszögek, stb. - okozta szem- és bőrsérülések, konyhai balesetek - forrázások, vágások, elromlott háztartási gépek -, tisztítószerek okozta szem- és bőrsérülések, azok lenyelése, irodai gépek meghibásodása, stb. A fenti példákból is látható, hogy még az irodákban történő munkavégzésnek is ugyanúgy megvannak a munkavédelmi előírásai, amelyek be nem tartása esetén bírságokat szab ki a hatóság. (Hogy mik a legfontosabb teendők munkahelyi balesetnél, arról itt olvashat!)

Kinek kell munkavédelmi szakembert alkalmaznia?
A jelenleg hatályos Munkavédelmi Törvény minden munkáltató részére előírja munkavédelmi szakember foglalkoztatását, kivételek a legkisebb cégek. Ám a törvényben ez a rész nem könnyen értelmezhető, ezért a munkáltatók számára nem biztos, hogy egyértelmű, mikor kell ez és mikor nem, hívja fel a figyelmet Kling Péter munkavédelmi szakmérnök. Összefoglaltuk, kinek, mikor és mennyi időben kell munkavédelmi szakembert foglalkoztatnia.
 

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo