Ne az államtól várjuk a csodát!

2014. április 30. szerda - 07:30 / kfarkas
  •    

Akkor lesz Magyarországon fejlődő, virágzó startup világ, ha lesznek vállalkozók és elterjed a modern vállalkozói kultúra. Ne az államtól várják a magyar innovátorok a megfelelő startup világ létrehozását, ám a kormányzatnak megvannak az eszközei arra, hogy katalizátorkén virágzó startup ökoszisztéma létrejöttét segítse, részben pályázati pénzeken keresztül - hangzott el a BKIK és a Piac & Profit közös „Te is lehetsz startup” konferenciáján.

„Akkor lesz Magyarországon fejlődő, virágzó startup világ, ha lesznek vállalkozók és elterjed a modern vállalkozói kultúra. Nem az államtól, de az állam – egyfajta katalizátorszerepben – sokat tehet a startup világ erősítéséért” – mondta Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) elnökhelyettese a BKIK és a Piac & Profit közös rendezvényén.

A szakember szerint habár a startupok (még) viszonylag kis részét adják a magyar GDP-nek, mégis ez az a terület, ahol gyors növekedést lehet produkálni. „Ez, a gyors növekedés az egyik fontos kritériuma a startup definíciónak és pontosan ez hiányzik ma a magyar gazdaságból” – hangsúlyozta Korányi László, aki szerint a startupok szerepe a magyar innováció szemléletváltásában is nagy szerepet játszik. „Ráadásul ez a modell egy olyan vállalkozói szerepkört, kultúrát hoz be Magyarországra, amelyik szintén hiánycikknek számít hazánkban. Ha egy magyar egy vállalkozóra gondol, akkor a szónak mindig van egy kis negatív felhangja, a startupok segítségével végre elérhetjük, hogy Magyarországon is lekophassanak az ilyen mellékzöngék” – mondta a NIH elnökhelyettese.

Fejlődés startup módra
Nem az ágazat, nem is a vállalkozás típusa, még csak nem is a cég életkora a leglényegesebb különbség a startup és a hagyományos cég között. A legszembetűnőbb a hirtelen gyors növekedés, ami mögött új típusú vállalkozói attitűd és ebből eredően másfajta cégkultúra és működési modell áll. Ezt viszont bárki lemásolhatja, a társadalmi vállalkozás, az állami cég vagy a kkv is.

A szakember szerint nem lenne szerencsés, ha az állam a maga eszközeivel közvetlenül nyúlna bele a startup világ fejlődésébe, ugyanakkor vannak eszközei, amelyekkel megkönnyítheti egy virágzó startup ökoszisztéma megteremtését.

Hol segíthet az állam a startupokon?

Jeremie alapok

Olyan helyzet állt elő, ami eddig sose: bizonyos területeken több a rendelkezésre álló forrás, mint az igény. A Jeremie-alapok részben azzal küzdenek, hogy be tudják fektetni a forrásaikat. „Ezzel az EU-n belül is az élen járunk” – emelte ki Korányi László, aki szerint a kockázati tőkésekről hallható negatív vélemények az új üzleti modellek bevezetésével járó tanulási folyamat részei. „Egyik-napról a másikra nem működhet egy teljesen új rendszer” – mondta. A szakember szerint az állam itt elsősorban szabályozóként illetve garanciaadó szerepben léphet fel.

Technológiai inkubátor rendszer

A program adaptációjánál a legmodernebb finn és izraeli tapasztalatokat vettük alapul és ebben is követjük azt a bevált példát, hogy nem az állam választja ki az inkubálni kívánt cégeket, hanem a magántőke. Ezt az állam egy komoly, az eredeti befektetési összeg ötszörösét is elérő támogatással honorálja, amelyért nem kér tulajdonrészt. Az elnökhelyettes szerint hamarosan meg is jelenik az új pályázati kiírás ezzel kapcsolatban.

Ha ennyi a forrás, akkor mi a gond?

Habár nagy mennyiségben van jelen a magyar startup világban elérhető befektetői tőke, sok,új ötletre alapuló kisvállalkozás mégsem képes profitálni ebből, mert alapvető eszközeik, készségeik hiányoznak. „Ötletek vannak, de maguknak a startup cégeknek sokszor még az első lépésekhez sincsenek finanszírozási forrásaik, sokszor hiányzik az együttműködési hajlam, ami elengedhetetlen egy befektetőnek, valamint a legtöbbször hiányzik az is, hogy a vállalat szervezetként is működjön” – Váczi Dávid az OTP Hungaro-Projekt Kft. értékesítési igazgatója a BKIK és a Piac & Profit közös rendezvényén. A szakember szerint ezenkívül a startupok sokszor még üzleti modellt, üzleti terveket sem készítenek, nem rendelkeznek partnerekkel, értékesítési és marketing kapcsolatokkal.

Részben megoldást kínál az induló vállalkozások problémáira (bár messze nem mindre) az Európai Unió Horizont 2020 projektje. „Ez a kezdeményezés, mivel részben komoly keretösszeggel indult, részben pedig sok jogcímen pályázható, komoly lökést adhat a hazai startupok számára” – hangsúlyozta Vázci Dávid. Ugyanakkor kiemelte, hogy ez elsősorban nem startup fejlesztési eszköz: nincsenek kizárva a startupok, de nem ez az elsődleges célja, ezért a pályázati struktúra kialakításánál nem is vették figyelembe ezek speciális igényeit. (A Horizont 2020 projektről itt olvashat részletesebben.)

A szakember szerint ezért nem érdemes a hazai startupoknak elsődleges forrásként tekintenie a Horizont 2020 pályázatra. Kiemelte ugyanakkor, hogy még a 2007-2013-as uniós költségvetési időszakból megmaradt pénzekből is kerül kiírásra kisebb összegekkel pályázat, így elérhetővé válik egymilliárdos keretösszeggel egy IKT-fejlesztési kiírás, amiből sok startup profitálhat.

Startup ökoszisztéma

Az állam egyik legfontosabb eszköze a startup ökoszisztéma támogatása. „Nem csak az inkubátorházakra, cégekre kell itt gondolni, hanem versenyek kiírásával, pályáztatással közösséget kell építeni, hogy minél több innovátor megoszthassa a gondolatait, ötleteit” – vélte Korányi.

Uniós strukturális alapok

Korányi László kiemelte, hogy a különféle operációs programokon keresztül az januárban kezdődött uniós költségvetési ciklusban összességében mintegy 800 milliárd forint jut az innováció és a kkv-k támogatására. „Ennek nagy hátránya, hogy Budapest és Pest megye ebből nagy részben kimarad. Újdonság viszont, hogy a teljes keretösszeg jelentős része (egyes alapoknál több mint 50 százaléka) visszatérítendő támogatás lesz, azaz az uniós pénzek elsősorban pénzügyi eszközökön, azaz például kedvezményes hiteleken keresztül történik majd” – hangsúlyozta.

Fraunhofer-model

Új programokat indít az állam, ezek közül az egyik a már itthon is elindult Fraunhofer-model kibővítése. Ennek keretében – mikor egy technológiafejlesztést egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban az állam, a befektető, illetve a kutatók, tudásközpontok finanszíroznak.

Innovatív közbeszerzés

Itt az állam mint megrendelő segítheti az innovációt, szemben a jelenlegi gyakorlattal, amikor a legolcsóbb ajánlatot kell elfogadnia, nem pedig a technológiailag leginnovatívabbat. „Ennek a problémának a feloldására új típusú közbeszerzési eljárást dolgozott ki az Európai Bizottság, ennek keretében már hamarosan indulnak a mintaprojektek és a 2015-től életbe lépő új szabályozástól elindulhat a modell. Azonban ez nem lesz gyors folyamat, mivel a legtöbb közbeszerzési intézmény nem készült fel arra, hogy ilyen eljárásokat lefolytasson.

 

 

Pénzszerzés
Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor