A tavaly és idén is gyengélkedő orosz gazdaság 2016-ban magához térhet, azonban a hatalmas lehetőségekkel kecsegtető orosz piac „béke időben” is nehéz falat lehet a magyar cégeknek. Ennek legfőbb oka, hogy a sajátos orosz szabályozás miatt komoly nehézségeket jelent a magyar vállalatok számára a megfelelő fedezetek, garanciák megszerzése, amellyel a szerződés szerinti kifizetéseket szavatolják - mutat rá az Atradius Hitelbiztosító legfrissebb piaci elemzése.
Bár az Oroszországba irányuló teljes magyar export 2015 első félévében 27%-kal esett vissza az előző év hasonló időszakához képest, Törökország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok után az ország még mindig a magyar gazdaság negyedik legnagyobb EU-n kívüli felvevő piacát jelenti. A magyar export zuhanásáért nagyrészt az a feldolgozóipar felelt, amely a kivitel csaknem 60%-át (57,6%) nyújtotta 2015 első felében. A visszaesés itt 30% körül mozgott az előző év hasonló időszakához képest, leginkább a tavaly augusztusban életbe léptetett, az élelmiszeripart sújtó uniós embargós intézkedések miatt. Jelentősen visszaesett még a kereskedelmi szektor is, amely a kivitel 36%-át lefedve 23%-ot esett. Összességében az Oroszországba irányuló magyar export, mintegy 855 millió dolláros értékével jóval a globális pénzügyi válság közepén regisztrált 2009-es szint alá esett.
Ugyancsak a kétoldalú külgazdasági kapcsolatok visszaesését mutatják a magyar piacokra érkező orosz import első féléves számai is: az 1,86 milliárd dolláros adat 53%-os esést jelez, egyben 2009-es szint alatti teljesülést. Az év első felében a kereskedelmi szektor zuhant a legjobban, több mint 79%-kal, de a villamosenergia- és gázszolgáltatás, valamint a feldolgozóipar teljesítménye is 38-38%-kal csökkent. Utóbbi szektor teszi ki az orosz import kétharmadát.
Ideális körülmények között sem könnyű piac
Azonban az orosz fellendüléssel és az embargó előbb-utóbb történő feloldásával számoló exportőröknek számos adminisztratív részletre kell ügyelniük, lévén nem európai uniós tagországról van szó. Mivel az eltérő jogrendszerből fakadó nehézségek komoly fejfájást okozhatnak a szereplőknek, sok esetben egy harmadik ország gazdasági jogrendszerét alkalmazzák a garanciák betartása érdekében. Emellett a szállítási megállapodásban elegendő információnak kell lennie a termék-specifikációról, a mennyiségi és minőségi kérdésekről, a vételárról, a határidőkről és a szállítás időtartamáról, nem beszélve az éppen aktuális ÁFA-kulcsról. A jogi formulákon túl pedig olyan apróságokra is figyelnie kell a magyar félnek, mint az orosz partner teljes nevének és pontos címének megjelenítése, mivel számos esetben ugyanazon név alatt akár több orosz cég is futhat.
Különösen igaz ez az élelmiszeriparban, ahol a jelek szerint (gyorsan megélénkülő külgazdasági kapcsolatok) a piaci szereplők már tavaly gyorsan megtalálták azokat a tranzitországokat (pl. Szerbia, Macedónia, Moldova, Fehéroroszország), amelyekre nem vonatkozik az orosz embargó.
„A jelenlegi orosz gazdasági környezetben nagyon fontos, hogy a magyar vállalkozások jól megválogassák üzleti partnereiket, ezért mindenképpen ajánlott előzetesen informálódni róluk, illetve különböző eszközökkel (céginformáció, hitelbiztosítás) minimalizálni a nemfizetésből, vagy késedelmes fizetésből fakadó kockázatokat. Emellett akár unióin kívüli tranzitországokon keresztül, akár egyenesen Oroszországba exportálunk, szükség van a megfelelő jogi háttér és tanácsadás biztosítására” – hívta fel a figyelmet Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.
